Létezik demokrácia egy kapcsolatban?
Drága fiatal barátnőm. Értem én pontosan, mi a te dilemmád lényege. Hogyan lehet úgy együtt élni, hogy közben az ember megőrzi a függetlenségét, a szabadságát.
Azt, hogy egyedül ő dönti el, mikor fekszik és hánykor kel. Senki sem szól bele, ha mindennap hajat most, ha jobban szeret fürdeni, mint zuhanyozni. Egyetlen pasi sem vág pofákat, ha fél órán át sminkel. Addig cseveg a barátnőivel, ameddig csak akar. Senki nem szól rá, hogy nem unjátok még? Meg hogy miről lehet másfél órán át beszélni. Azt a filmet, sorozatot nézi és éjjel addig, amíg csak szeretné. És senki nem mondja, hogy ezt a nyálas, D kategóriájú brazil sorozatot csak százas IQ alatt nézik.
Én teljesen megértem, ha kétségeid vannak, szeretnéd-e, hogy egy pasi horkoljon melletted ezentúl örökkön-örökké. Nem akarod összeszedegetni a szétdobált koszos zoknijait, és mosni utána a kádat. Nem akarsz reggelit készíteni, ha nincs kedved hozzá, hanem csak bedobsz egy joghurtot, mert fogyókúrázol. És neked senki ne mondja, hogy üres a fridzsider, mert direkt üres, hogy ne tudj nassolni.
Szóval szerintem működhet úgy is egy kapcsolat, ha senki nem adja el a lakását, és néha különvonul. Persze nem a szerelem kezdetén, amikor vele, csak vele, mindig vele akarunk lenni.
(A teljes cikket elolvashatja a Ridikül Magazin 2023. évfolyama 6. számának 39. oldalán!)
Még nincs hozzászólás