Lázas? Beteg? Vagy csak melege van?
A testdiagnosztikára alkalmazható infrakamerás eljárásnak fontos szerepe lehet a szűrővizsgálatokban és az orvosi kezelések nyomon követésében, de nem mindegy, hogyan használják. Megbízhatósága a legnagyobb kérdés.
Aki rákeres a testhőtérkép-diagnosztikára az interneten, rengeteg találatot kap. Fájdalom- és beavatkozásmentes diagnózis – álom a betegek többségének. Megtörténik a hőkamerás felvétel, vörös, zöld és sárga foltok itt-ott. De mit jelent ez pontosan? Az eljárás egyszerűnek tűnik, hiszen a szervezetben zajló folyamatok minden esetben hőfelvétellel vagy hőleadással járnak – de az eredetileg egy élő szervezet élettelen közegben történő megkülönböztetésére használt kamera önmagában nem alkalmas az emberi test diagnosztikájára. Ehhez új, megfelelő orvostechnikai eszköz létrehozása szükséges.
Láz vagy felhevült test
Az ebola felbukkanása óta megint a figyelem középpontjában van az eljárás, elméletileg ugyanis „meglátja” a tömegben a lázas embereket. Dr. Resetár Ákos szerint, aki céget alapított az infrakamerás testdiagnózis tökéletesítésére, bár az emberi láz pontosan bemérhető helyeken ül ki az arcra, ez igen összetett kérdés.
Az orvoslás területén azonban csak kifejezetten erre a célra fejlesztett, komplex eszköz alkalmas az emberi test diagnosztikájára. Egy egészséges emberi szervezet két oldala szimmetrikusan bocsát ki azonos intenzitású infravörös hullámokat. A beteg testrészek azonban vagy hidegebbek, vagy melegebbek a normálisnál. A szervezet különböző területein fellépő minimális hőenergetikai különbségek infrakamerával színes képeken láthatóvá tehetők, mérhetők és érzékelhetők, s ez lehetővé teszi a szervezetben zajló kóros folyamatok korai felismerését.
Cégével pár éve kint volt a H1N1 vírus megjelenésekor a Liszt Ferenc repülőtéren, akkor az volt a feladatuk, hogy a reptéren áthaladó forgalomból kiszűrjék a lázas utasokat. Kitelepültek a mobileszközökkel a terminálba, minden gép mögé odaállítottak egy szakembert, aki el tudta dönteni, hogy mit is mutat pontosan a kamera, és vártak. Másfél millió ember haladt el előttük, a szakemberek pedig napi 17 órában dolgoztak, és adták az információt a reptéri személyzetnek.
Ehhez természetesen szükség volt a reptéri alkalmazottak közreműködésére, ugyanis ilyenkor érdemes egy előre kijelölt folyosóba terelni az embereket, hogy minél többen, lehetőleg mindenki elhaladjon a kamerák előtt. Amennyiben lázat észleltek, a biztonsági személyzet intézkedett, hogy biztonsággal kiemelhető legyen a lázas, beteg ember a tömegből.
Hírek szerint infrakamerát az ebola miatt most a szerb reptereken is használnak, ám Resetár Ákos véleménye szerint a kamera elhelyezése önmagában semmire sem elég. Csakis abban az esetben működhet megbízhatóan a rendszer, ha egy, a technológiához értő szakember figyeli a kamerát, és kiszűri, hogy az tényleg lázat észlelt vagy csak egy simán felhevült testű utast talált meg. Ehhez szükség van arra, hogy a kamera követni tudja az utast egy ideig, de még akkor is mindössze annyi válik bizonyossá, hogy lázról van szó. Kiélezett helyzetben természetesen ez is több, mint jó, a láz oka azonban komolyabb infrakamerás felvételezés, vagy hagyományos orvosi vizsgálat során igazolódhat csak.
Sokat látó szoftver
Az orvosi képalkotás az infravörös tartományban csak úgy valósítható meg, ha az orvostudományi és a műszaki fejlesztés összhangban áll. Resetár és csapata az elmúlt kilenc évben mintegy húszezer ember orvosbiológiai eredményét vetette össze a standard képalkotó (ultrahang, mammográfia, röntgen, MR, CT) eljárásokkal, azaz megnézték például azt, ha a mammográfia daganatot mutat ki, a tumor hogyan fest infravörös felvétel alatt.
„Ha nem tanítjuk meg a gépet arra, hogy mit lát, nem fog tudni pontos képet adni, a differenciáldiagnózisról nem is beszélve – mondja Resetár doktor. Egy szoftver akkor tudja elemezni a felvételt, ha tudja, ismeri, hogy a különböző diagnózisok hol, milyen képpel jelennek meg a testen. A szervi kivetülések sokszor nem az anatómiailag indokolt helyen jelentkeznek, ezt leghétköznapibb módon úgy tudnám megmagyarázni, hogy a fájdalom is gyakran máshol bukkan fel, mint maga a baj, ilyen például az epehólyagból vagy a tüdőből származó, ám a vállban érezhető fájdalom. Annak megítélése tehát, hogy mi lehet a képernyőn látható »színes folt« oka, mindössze találgatás a korábban hivatkozott kutatások nélkül.”
Az eljárás úttörő lehet a szűrővizsgálatok vagy bármilyen állapotfelmérés, góckutatás során, ugyanis a gép anatómiai régiókra bontja a testet, és nemcsak a kór okozatát találja meg, de az okát is.
Húszfős gárdával dolgoznak a rendszer tökéletesítésén, hisznek a technológiában, meggyőződésük, hogy az infrakamera segítségével nemcsak idejekorán felismerhetők a kóros elváltozások, de a kórkép terápiás hatásának követésében, hétköznapi nyelven: a gyógyulás folyamatának megfigyelésében is óriási szerepe lehet. Mivel az eszköz mobilis, szakszemélyzettel való kitelepítése munkahelyi szűrésekhez, kórházakba, szanatóriumokba, gyógyhelyekre, vagy mint a példa mutatja, repterekre, kikötőkbe is egyszerűen megoldható. A már alkalmazott módszer a folyamatosan bővülő biostatisztikák eredményeként az egyre megbízhatóbb diagnózis felé közelít.
Még nincs hozzászólás