Láttad, hallottad, olvastad?
Két magyar Nobel-díj is született
Két magyar származású tudós, az Egyesült Államokban élő Karikó Katalin és a Németországban élő Krausz Ferenc veheti át idén decemberben az orvosi-élettani, illetve a fizikai Nobel-díjat.
Karikó Katalin magyar biokémikus és Drew Weissman amerikai mikrobiológus az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztését megalapozó felfedezéseikért részesülnek a kitüntetésben. Nekik köszönhetjük a Covid-vírus ellen kifejlesztett vakcinát.
Krausz Ferenc kísérleti fizikus pedig az attoszekundumos fizika területének megalapításáért és az elektronok kutatásáért Anne L’Huillierrel és Pierre Agostinivel megosztva kapta az idei fizikai Nobel-díjat.
Az ünnepélyes átadóra hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján kerül sor. A kitüntetettek 11 millió svéd koronán (368 millió forintnyi összegen) osztoznak egyenlő arányban.
Az irodalmi Nobel-díj esélyesei között Krasznahorkai László és Nádas Péter is szerepelt, de azt végül a norvég Jon Fosse kapta meg.
Ed Sheeran váratlanul ismét lemezzel jelentkezett
A mindig mosolygós, immáron négyszeres Grammy-díjas angol zenész legújabb albuma, az Autumn Variations 14 új dalát Sherren egy-egy barátja inspirálta. Az album az ősz bensőséges hangulatát ragadja meg fényképszerűen: a dalokban felsejlik a magány, az elszigeteltség és a fájdalom érzése, de az elengedéshez szükséges felszabadító erő és az új kapcsolatok felemelő érzése is előbukkan.
S hogy mitől váratlan ez a lemez?
Sheeren idén májusban jelentette meg a matematikai jelekkel címzett lemezeinek utolsó darabját, a „–” (Subtract) című albumot. A brit dalszerző-énekes akkor arról mesélt, hogy eredetileg teljesen más dalokat tervezett kiadni, de családjában és baráti körében beállt változások, megpróbáltatások egy új irányba sodorták.
Akkor úgy tűnt, legalább egy évet kell majd várni az új számokra, de erre végül rácáfolt a zenész, aki Magyarországon legutóbb két évvel ezelőtt, 2021-ben lépett színpadra az MTV EMA Hungary díjátadó gáláján, a Budapest Sportarénában.
A világ legizgalmasabb repülőterei
Sokan átélték már repülőn a látszólag indokolatlan aggódással tarkított leszállást, de vannak olyan repülőterek a világon, ahol tényleg lehetetlen elkerülni a karfába kapaszkodást. Akad köztük szuper rövid, de olyan is, ahol a szél és a magas hegyek kombinációja miatt gyakran kétszer-háromszor is nekirugaszkodik a pilóta a landolásnak.
Ilyen például a madeirai Cristiano Ronaldo Nemzetközi Repülőtér (a varázslatos szigetről szóló cikkünket Utazási rovatunkban találod), ahol minden második gép jó eséllyel pályázik arra, hogy utasait biztonságban tudja letenni a szigeten. Hogy miért is? A kifutópálya egyik oldalán magas hegyek nyúlnak el, lábuknál pedig már ott a tenger. A kettő közötti igencsak szűk mezsgyén húzódik a kifutópálya. Mára ugyan már meghosszabbították: 180 betonlábán állva nyúlik bele a tengerbe, de a leszállás az erős szélnek köszönhetően még így is nehézkes.
A São Paulo-i Congonhas reptere is szívdobogtató: kifutópályája rövid, és a reptér a város közepén található, így leszállás közben olyan érzése van az embernek, mintha a repülő kerekei a házak tetejét súrolnák. A gibraltári reptér kifutópályáját pedig egy forgalmas közút keresztezi, ahol leszállásnál minden egyes alkalommal le kell állítani a közlekedést...
Mit okoz, ha lejárt szavatosságú gyógyszert veszünk be?
A megfázós és influenzaidőszak előtt nem árt alaposan átvizsgálni gyógyszereinket, könyörtelenül szelektálni azokat, amelyekről például azt sem tudjuk, mire mikor kaptuk. Az általános fájdalom- és lázcsillapítókat is nézzük át, vajon szavatossági idejük lejárt-e vagy sem. Ilyenkor merül fel a kérdés, hogy a lejárt szavatosságú gyógyszerek kidobandók-e vagy sem. Mert mi is romolhat el egy gyógyszerben?
A gyógyszerészek szerint a vény nélküli gyógyszerekben tulajdonképpen semmi, mérgezést végképp nem okoznak, de jó, ha tudjuk, hogy a lejárat után már nem lesznek olyan hatékonyak, mint előtte.
A folyékony formájú gyógyszereket (szem-, orr- és fülcseppek például) azonban ne tartogassuk, ezekben ugyanis a baktériumok elszaporodhatnak. Lejárt, nem használt, ismeretlen hatású vényköteles gyógyszereinket pedig ne az otthoni szemetesbe dobjuk, hanem adjuk le a patikákban.
Az idei év lehet a legmelegebb a feljegyzések kezdete óta
Az Európai Unió Kopernikusz éghajlatváltozási szolgálatának (C3S) jelentése is megerősíti: idén a globálisan rekordhőmérsékletű nyarat szintén rekordmeleg szeptember követte. A szeptemberi hőmérséklet 0,5 Celsius-fokkal volt melegebb, mint a mérések kezdete óta nyilvántartott legmelegebb szeptember, és közel 1 teljes Celsius-fokkal volt melegebb, mint az 1991 és 2020 közötti átlagos szeptemberi hőmérséklet.
A rekordmeleg nyárról és szeptemberről Samantha Burgess, a Kopernikusz éghajlatváltozási szolgálatának igazgatóhelyettese számolt be: a globális átlaghőmérséklet 2023-ban 1,4 Celsius-fokkal lesz magasabb az iparosodás
előtti átlaghőmérsékletnél. A jelentésben szereplő adat már mindössze 0,1 Celsius-fokkal marad el a 2015-ös párizsi klímaegyezményben kitűzött céltól, amely 1,5 Celsius-fokra korlátozná a globális felmelegedés mértékét.
Burgess közleményében kiemelte, hogy sürgős intézkedésekre van szükség a felmelegedés megállítására. (A jelentés a műholdak, hajók, repülőgépek és meteorológiai állomások által szolgáltatott több milliárd mérési adat számítógépes elemzései alapján készült.)
Végül ez lett Az év kilátója
Ekkor a szervezők – a verseny tisztasága érdekében – levonták ezeket a szavazatokat, s így történt, hogy végül a gödöllői Szent László-kilátó lett 2023-ban Az év kilátója cím birtokosa. A tavaly felújított szárnyas kilátót Makovecz Imre tervezte, az igazán egyedi építmény a Mogyoród fölötti Somlyó-hegyen található.
Még nincs hozzászólás