Láttad, hallottad, olvastad?
Tom Cruise állítólag nem a szépészeti beavatkozásoktól fiatalodik
A 60 éves Tom Cruise életében megállt az idő. Legalábbis sokan így gondolják, mert a színész legújabb fotóin sem tűnik 40 évesnél idősebbnek. Márpedig valós életkorunknál húsz évvel fiatalabbnak látszani, minimum kisebb csodát sejtet, de legalábbis valamilyen plasztikai beavatkozást.
Cruise azonban nem feküdt kés alá, nem botoxoltat, és a haját sem festi… Ellenben egy étrenddel ’fiatalodok’. Az étrend alapja a szénhidrátok teljes mellőzése, azaz bármi, ami cukrot tartalmaz, nem kerülhet az asztalára.
De például grillezett homár, amelyben alig van kalória, viszont az izmok építéséhez nélkülözhetetlen fehérjéből rengeteg, minden mennyiségben jöhet. Igaz ez egyéb más grillezett vagy marinált tengeri herkentyűkre is. Zöldségekből, nyers és grillezett formában, fogyaszt sokat, gyümölcsből pedig a főkedvenc az eper, mert az nem hizlal.
Nos, állítólag ez Tom Cruise titka.
Amikor a rossz is díjat érdemel
A Marilyn Monroe életéről szóló Szöszi című film kapta a legtöbb (8) jelölést a legrosszabb produkciókat díjazó Arany Málna-díjra. A Szöszit egyebek mellett a legrosszabb film, forgatókönyv és rendező kategóriában is jelölték – számolt be róla a BBC News.
A legrosszabb film mezőnyben a Szöszi kihívója a Pinokkió, a Good Mourning, A sellő és a Napkirály, valamint a Morbius. Az ’Oscar undok rokoná’-nak nevezett Arany Málna-díjra Tom Hanks három jelölést is kapott idén. Kettőt rögtön az Elvisért: a legrosszabb epizódszereplőként és a legrosszabb szereplőpárosként is. Ez utóbbi jelölést a szerepéhez viselt maszk miatt kapta.
Pedig Baz Lurhmann életrajzi filmje a kritikusok körében sikert aratott, a brit filmakadémia kilenc díjára jelölte. Az Elvist játszó Austin Butler pedig elnyerte a Golden Globe-díjat.
A Disney új Pinokkiója, amit Guillermo del Toro rendezett, hat kategóriában esélyes az Arany Málnára. Hanks a klasszikus új adaptációjában nyújtott alakításáért még a legrosszabb színész trófeáját is elviheti. Az Arany Málna-díjat egy nappal az Oscar-gála előtt, március 11-én osztják ki.
Az e-cigi használatát is korlátozzák
Az elektromos cigaretták és az égésmentes dohánytermékek reklámozásának, valamint zárt térben való élvezetének korlátozását jelentette be Orazio Schillaci olasz egészségügyi miniszter, hangoztatva, hogy a korábbi, enyhébb szigorítások ellenére a lakosság 24,5 százaléka továbbra is dohányzik.
Az e-cigik használatát be akarják tiltani zárt térben, valamint szabadtéren is, ha a közelben kiskorúak vagy várandós nők tartózkodnak. Tehát a nikotinmentes termékekre ugyanazokat a szabályokat akarják érvényesíteni, mint amelyek a hagyományos dohánytermékekre vonatkoznak.
Olaszországban az utóbbi években folyamatosan csökkent a dohányzók száma, ám a trend a pandémia ideje alatt, 2019 és 2022 között megfordult: két százalékkal emelkedett a dohányosok tábora. Így 12,4 millióam gyújtanak rá nap mint nap, a férfiak több mint 30 százaléka, míg a nők 18,5 százaléka ’füstölög’. Ráadásul az e-cigarettát használók többsége még a hagyományos dohánytermékekre is rágyújt.
Sokan nem szeretik a kis kantárost, mégis ő az év emlőse
A több mint 120 éve védett vakondot választotta 2023-ban az év emlősének a Vadonleső Program. A közönséges vakond (Talpa europaea) élete jelentős részét föld alatt tölti, és mozgó férgekkel, csigákkal, rovarokkal és azok lárváival táplálkozik.
Apró szeme, bőrredővel lezárható, fülkagyló nélküli fülnyílásai, hosszú ormányszerű orra és feltűnő mellső ásólábai mind a speciális életmódhoz való alkalmazkodás jegyeit mutatják. A tömött, koromfekete bundájú, hengeres testű kisemlős rövid, három centiméteres farkával együtt is alig hosszabb, mint egy szokványos golyóstoll.
A mozgékony állatkával ritkábban lehet találkozni, mint jelenlétének közvetett bizonyítékaival, a vakondtúrásokkal. Ezek az akár 100 méternél is hosszabb, elágazó járatrendszeréből összegyűjtött talaj szakaszonként felszínre hozott kupacai. A kertekben megjelenő túrások bosszúságot okozhatnak, de a vakondok mégis nagyon hasznos állat: fellazítja a talajt, és kártevő rovarokat fogyaszt.
A ma már teljes védettséget élvező rovarevő pénzben kifejezett természetvédelmi értéke 25 ezer forint.
Megtalálták az eddigi legidősebb múmiát
A Kairótól 30 kilométerre délre található Szakkaránál zajló ásatások már eddig is sikeresek voltak: tavaly öt négyezer éves sírt tártak fel, az ezt megelőző években pedig több száz színes koporsót is találtak, amelyekben a 26. dinasztia magas rangú államférfijainak és papjainak jó állapotban fennmaradt múmiái feküdtek.
Most pedig az i. e. 2500 és 2100 közötti korszakból származó szarkofágok kerültek elő, amelyek az ötödik és a hatodik dinasztia idejéből valók. A több mint 4000 éves, aranylapocskákkal borított múmiára 15 méter mélyen, egy mészkőből készült szarkofágban bukkantak rá.
A nyughely egy Hekasepesz nevű férfié volt, a megtalált test pedig megdöbbentő módon „szinte teljesen ugyanolyan állapotban maradt fenn, ahogy 4300 éve odakerülhetett” – írta a BBC, így ez lehet a legrégebbi és legjobb állapotban fennmaradt múmia, amelyet Egyiptomban valaha találtak.
Íme a világ hét új csodája
A világ eredeti hét csodája közül manapság már csak egy, a gízai nagy piramis létezik, a többi már csak képeken és a történelemben szerepel. Aaron Millar (az utazási oldalak olvasói számára jól ismert, díjnyertes utazó író, újságíró) minden évben hét új, napjainkban is látogatható csodát választ ki, hogy pótolja a hiányzó szépségeket. 2023-ra az alábbi listát állította össze.
Első helyre az idén épp 1000 éves Mont Saint-Michel-kolostor (Franciaország) került, második helyen Patagónia távoli déli részén, a Los Glaciares Nemzeti Parkban található Perito Moreno-gleccser végzett (sokan a Föld legszebb gleccserének tartják), majd a Szaúd-Arábia északnyugati részén található ősi arab oázisváros, Al-’Ula következik.
A bhutáni Paro Taktsang (Tigrisfészek), a törökországi Kappadókia és az Egyesült Királyságban található The Lake District is a csodák közé került. Végül egy figyelemreméltó esemény, a szardíniák vonulása Dél-Afrikában (minden évben májustól júliusig több tízmillió szardínia vándorol Dél-Afrika vad partja mentén) is új csodának minősíttetett.
Több fa ültetésével csökkenthető a hőhullámok okozta halálesetek száma a városokban.
A The Lancet című orvosi szaklapban megjelent tanulmány szerint ha egy városban 30 százalékra emelnék a fával beültetett területek arányát, az átlagosan 0,4 Celsius-fokkal csökkentené a hőmérsékletet a legforróbb nyári hónapokban.
Kiszámolták, hogy ezen logika alapján 2015-ben például a 93 európai városban feljegyzett, közvetlenül a hőség okozta 6700 halálozásnak mintegy harmada elkerülhető lett volna – közölte Tamara Iungman, a barcelonai egészségtudományi intézet kutatója, a tanulmány vezető szerzője.
Közismert, hogy a városi régiókban a magas hőmérséklet negatív hatással van az ott élők egészségi állapotára: sokan kerülnek kórházba, és az extrém hőség esetenként keringési elégtelenséget, korai halálozást is okozhat. A tanulmánnyal az volt a kutatók célja, hogy jelezzék a döntéshozók felé, milyen nagy jelentősége lehet a várostervezésben annak, ha növelik a zöld területek arányát.
Az utóbbi évtizedekben világszerte egyre gyakoribbak és egyre hosszabbak a nyári hőhullámok, a klímamodellek előrejelzései szerint a hőséggel összefüggő betegségek és halálozások egy évtizeden belül már jelentősen nagyobb terhet fognak róni az egészségügyi rendszerekre.
Még nincs hozzászólás