Különleges bentlakók
Az állatokat kedvelő gyerekek és felnőttek a magyarországi állatkertekben számos érdekes, vicces, néha furcsa állattal és a történetükkel is megismerkedhetnek.
Sörényes és hangyász?
A Nyíregyházi Állatpark Viktória Háza 2014-ben nyílt meg, s benne érdekesebbnél érdekesebb állatok kaptak helyet, mint például a kubai krokodil, a szumátriai tigris, mississippi aligátorok, és itt kapott helyet az édesvízi állatokat bemutató akvaterrárium-rendszer is. A két hangyász, Marvin és Manka tavaly októberben egy aprócska utóddal örvendeztette meg az állatpark dolgozóit.
A kicsi születése után nem sokkal anyja hátára kapaszkodott, az állatkert gondozói pedig a nyugalma érdekében ideiglenesen elkülönítették az egyébként velük társbérletben élő mókusmajmokat. A sörényes hangyászok kinézetre roppant extrém állatok, testük viszonylag nagyobb, fejük hosszúkás, nyelvük messzire kiölthető.
Erős karmaikkal a természetben előforduló termeszvárakat könnyedén feltépik, az állatkert gondozói is valami hasonlót próbálnak imitálni a számukra, a cél pedig, hogy a hangyászok is megdolgozzanak az ebédért.
Heten, mint a gonoszok
A Fővárosi Állat- és Növénykert gyűjteménye szinte minden évszakban bővül új jövevényekkel. Tavaly ősszel egy cebui disznópár érkezett. Ekkor láthattuk először ezt a kritikusan veszélyeztetett állatfajt Magyarországon. Hazájuk a Fülöp-szigetek, ezen belül Cebu szigete, ahol már teljesen kihaltak, de három másik szigeten még ma is előfordulnak.
Küllemükre roppantul hasonlítanak a nálunk is ismert vaddisznókhoz, csak a méretük kisebb. Színük szürkés árnyalatú, és sörényt viselnek. Amikor ősszel Budapestre „költöztek”, az állatgondozók csak reménykedtek a szaporulatban, de a disznópár meglepte őket: még karácsony előtt két kicsi malacuk született. Mivel a sertésfélék nagyon okosak, az állatkert gondozói tréningezik is őket.
És még egy szenzáció: idén június 24-én három újabb kismalac látta meg a napvilágot, így most hét cebui malacnak örülhetnek a látogatók és az állatkert dolgozói.
Lássuk a takint!
2015-ben igazán érdekes jószág érkezett a Fővárosi Állat- és Növénykertbe: Duncan, a szecsuáni takin. Nemcsak a neve furcsa, hanem maga a nagytestű, robusztus állat is. Tülkös szarva van, ugyanakkor mégsem a tulokkal vagy a bivallyal áll rokonságban, hanem a kecskével és a juhval.
Egy-egy kifejlett példány a 250–400 kg-ot is elérheti! A takin hegylakó állat, előfordulási helye a Himalája és a hozzá kapcsolódó hegyvidékek, például a volt Burma, vagyis Mianmar területe. Bhutánban is megtalálhatók, ahol nemzeti állatként tisztelik őket. Takint korábban sosem lehetett látni magyarországi állatkertben.
Hubert, a hiúzmatuzsálem
Állatkerti körülmények között számos esetben előfordul, hogy egy-egy vadállat hosszabb ideig él, mint a természetes környezetében. Életkörülményei jók, etetik, nem leselkedik rá veszély. A Budakeszi Vadaspark egyik hiúza, Hubert idén töltötte be a huszonkettedik életévét.
Bár elsőre nem feltétlenül látszik rajta a kor, ha jobban megnézzük, egy csontos, szikár öregúrra emlékeztet. Vékonyabb is, mint a fiatalabb egyedek. Igazi rekorder, Magyarországon ő a legidősebb hiúz. A természetben élő egyedek kb. tizenhárom éves korukig élnek.
A hiúz Magyarországról kipusztult, majd az 1980-as évektől alkalmanként újra felbukkant, a Zemplénben már állandó jelenlétét is jelezték. A hiúzállomány csökken egész Európában, veszélyeztetett fajként tartják számon, hazánkban fokozottan védett.
Babó, a kézzel nevelt pingvin
Az állatvilágban is előfordul, hogy konfliktusba kerülnek a csapatok tagjai egymással. A Szegedi Vadaspark pingvinjei között nézeteltérés alakulhatott ki, miközben költőodút választottak maguknak. Az egyik pár két kicsit nevelt, Bogyót és Babócát. A dominánsabb párok rivalizáltak velük, aminek következtében Babó legyengült állapotba került, a szülők végül csak az erősebb testvérét etették.
Ez természetes viselkedés az állatok között. Végül a vadaspark gondozói kiemelték Babót a csapatból, és egyik kollégájuk 50 napos koráig nevelte. 3-4 óránként etette pépesített heringgel, elkülönített számára egy kis helyet, még plüssfigurát is kapott maga mellé. A vadaspark szakemberei kb. 50-60 napos korukban kezdik el kézből etetni a pingvineket, halat, táplálékkiegészítőket és sótablettát is kapnak.
Amikor Babóca megerősödött, elkezdődött a barátkozás a többiekkel. Először Bogyóval találkozott, majd visszaszoktatták a pingvincsapathoz. Babót gyakran kihozza a gondozója, a vadaspark tervei között szerepel, hogy a látogatók számára a jövőben állandó programként szerepeljen a pingvinséta.
Még nincs hozzászólás