Korosztályok konfliktusai a munkahelyen
Ahogy emelkedik a nyugdíjkorhatár, és jönnek ki az iskolapadból az ifjú titánok, egyre több generáció dolgozik együtt egy munkahelyen. Mindegyik máshogy szocializálódott, más értékek fontosak a számára, másképp gondolkodik a világról, ami számos konfliktushoz vezethet. Utánajártunk, hol lehetnek összetűzések a korosztályok között, és mi a hatékony együttműködés kulcsa.
Beviharzik az irodába a huszonéves, két perc alatt megold egy problémát, amin előtte napokig dolgoztak, majd ha nem tetszik neki valami, továbblép. A negyvenes éveiben járó X-generációs kolléga kisebb sokkot kap az ifjú titán elképesztő gyorsaságától és lendületétől, a nyugdíj előtt álló bébibummos nemzedék pedig nem is érti, miért kell felrúgni minden szabályt, mi az, hogy nem tisztelik a főnököt, és fülhallgatóval a fülükben öt dolgot csinálnak párhuzamosan.
Hasonló helyzetek nap mint nap előfordulnak a munkahelyeken. És közben már ott toporog az ajtóban a Z-generáció, amelyik még az Y-nál is sokkal gyorsabb és öntörvényűbb, ezért egyre sürgetőbb, hogy hátrányból előnnyé kovácsoljuk a generációs különbségeket.
Bébibumm és X
Ki nem mondott konfliktusok
A bébibumm nemzedéke (1946–1964) és az X-generáció (1965–1979) együtt élte át a rendszerváltást, de teljesen más életszakaszban érték őket a változások.
„Az X-generáció ekkor még huszonéves volt, így gond nélkül beiratkozott egy angoltanfolyamra, a harmincöt–negyven éves bébibummosok viszont már jóval nehezebben alkalmazkodtak a változásokhoz. Sokként érte őket, hogy felborultak azok a szabályok, amelyek az addigi életüket meghatározták: hirtelen nem az lett a fontos, hogy húsz éve dolgozik valaki egy cégnél, megbomlottak az alá- és fölérendeltségi viszonyok, és új készségeket – nyelvtudást, számítógépes ismereteket – követeltek meg a munkahelyek” – mondja Schäffer Beáta üzleti coach, vállalatvezető, aki több könyvet is írt a munkahelyeken megnyilvánuló generációs különbségekről.
Mivel az X-generáció gyorsan és könnyedén alkalmazkodott a változásokhoz, komoly veszélyt jelent az idősebb korosztályra, amelynek tagjai gyakran féltik tőlük a pozíciójukat. A munkahelyi kapcsolatuk éppen ezért nem mindig felhőtlen.
„Gyakoriak közöttük a rejtett, ki nem mondott konfliktusok. Hallgatólagosan beleegyeznek abba, amit a másik mond, de végül úgy csinálják, ahogy ők akarják. Ez nagyon ártalmas, mert így megoldást sem lehet találni. Az ő viszonyukat elsősorban nyílt, tiszta kommunikációval, a nézeteltérések vállalásával lehet javítani.”
X- és Y-generáció
Vetélytársak
Az Y-generáció (1980–1994) tagjai még nagyon fiatalok, de már most sokan vezetői székben ülnek közülük. Az ő életükben még gyorsabbak voltak a változások: már gyerekkorukban számítógépes játékokat játszottak, és az internet világában nőttek fel. Ez akkora előnyt jelent számukra, amellyel még egy változásokhoz jól alkalmazkodó X-generációs is nehezen veszi fel a versenyt.
„Ma már nagyon gyakori, hogy a cégek kisebb projektekre osztják fel a feladatokat, amelyeket a fiatalokra is rá lehet bízni. Ők, a technológiai ismereteiknek hála, nagyon gyorsan felépítik, strukturálják, prezentálják a munkát. Miután ilyen apróbb feladatokban tudtak bizonyítani, üresedés esetén hamar döntéshozó pozícióba kerülhetnek” – mondja a szakértőnk.
Az X-generáció tagjai pedig, akik megjárták a ranglétrát, és kényelmesen ülnének a nehezen megszerzett pozíciójukban, ijedten nézik, hogyan tör előre a fiatalság. Schäffer Beáta szerint a két korosztály úgy tud jól együttműködni, ha a folyamatos versengés helyett megpróbálnak tanulni egymástól.
„Az X-generációsok is ismernek olyan kommunikációs trükköket, amelyeket a fiatalabbak talán még nem fedeztek fel. Tudják egymást inspirálni abban, hogy jobbnál jobb megoldások szülessenek akár egy táblázatkezelésben vagy egy prezentációban.”
Bébibumm és Y
Nem értik, de elfogadják egymást
Ez a két korosztály már annyira távol van egymástól, hogy inkább szülő–gyermek- vagy nagyszülő–unoka-viszonyra hasonlít a kapcsolatuk a munkahelyen is, ezért könnyebben elfogadják, hogy eltérően gondolkoznak bizonyos dolgokról. Persze, így is előfordulhatnak konfliktusok – főleg, ha főnök–beosztott viszonyba kerülnek.
Az egyes generációk abban is különböznek, hogy hol szeretnek dolgozni.
A bébibumm-nemzedék ragaszkodik a saját, személyes tárgyakkal berendezett íróasztalához, és zokon veszi, ha a munkahelye úgy dönt, senkinek sem lehet saját asztala.
Az X-generációnak a céges kávézói csevegések létfontosságúak. Ha valakivel együtt dolgoznak, azzal szeretnek személyesen is megismerkedni.
Az Y-generációsok már tökéletesen megelégednek a virtuális kapcsolatokkal, és amennyire csak lehet, szeretnek rugalmasan, akár otthonról dolgozni, hiszen a mobiljukat, laptopjukat bárhova magukkal vihetik.
A Z-generációsok (1995--2009) valószínűleg ennyire sem akarnak majd bejárni a munkahelyre. Inkább otthonról, pizsamában, projekt-alapon akarnak dolgozni, de azt is fontosnak tartják, hogy időnként találkozhassanak a csapatukkal, és beszámolhassanak a munkájukról.
A bébibummosok szeretnek szabályokhoz igazodni, és amit a főnök mond, az számukra szent.
Az Y-generációtól viszont távol áll a tekintélyelvűség. Ők nem a kort, nem is a pozíciót, hanem a szakmai tudást tisztelik.
A régi, bevált, megszokott megoldások helyett kreatív, újszerű módon és azonnal akarják orvosolni a problémákat – ha kell, a szabályokkal és a főnök véleményével is szembeszállva. Az idősebb kollégák ezt sokszor nem nézik jó szemmel, tiszteletlenségnek és forrófejűségnek tartják.
Akkor tudnak jól együttműködni, ha a bébibummos korosztály odafigyel az Y-os kollégákra, meghallgatja őket, de bizonyos keretek közé is tereli.
„A fiataloknak hiányzik, hogy valaki odafigyeljen rájuk. Ha egy idősebb kolléga kíváncsian áll hozzájuk, akkor ők is nyitottak a párbeszédre. Kicsit le lehet lassítani, visszatekintésre, a helyzetek elemzésére lehet késztetni őket” – mondja szakértőnk.
Még nincs hozzászólás