Kallódó gyerekek
Már javában tart a nyári szünet, és ezt nemcsak a fülledt időjárás, hanem a reggeli buszokon utazó iskolatáskás kamaszok hiánya is bizonyítja. A szünidő azonban csak a gyerekeknek igazi öröm, a szülőknek sokszor gondot okoz. És néha nincs mindenki számára ideális megoldás.
A nyári szünet idején a közterületeket, a plázákat és a strandokat elárasztó kamaszok önfeledt viháncolása egyértelműen igazolja: szünet van az iskolában. Minden szülő pontosan tudja, mit jelent ez a gyermekének, de vajon mit jelent a dolgozó szülőknek? Akik szerencsés helyzetben vannak, azoknál két nagymama is készenlétben áll, hogy vigyázzon az unokára, vagy a család megengedheti magának, hogy együtt menjenek nyaralni, esetleg táborba küldik a gyereket. Erre azonban nincs mindenütt lehetőség. Ilyenkor kisgyermek esetében ott az ügyeletes óvoda vagy bölcsőde, esetleg a nagyobb gyerek vigyáz a kisebbekre, de bizony előfordul olyan is, hogy felügyelet nélkül maradnak otthon.
Mennyi az annyi?
Kevesen tudják, hogy a munkavállaló szülők kérhetik a helyi önkormányzatnál gyermekük napközbeni ellátását. „Évtizedes probléma a gyermekek nyári elhelyezése, erről a gyermek napközbeni ellátása címszó alatt rendelkezik a gyermekvédelmi törvény – mondja Keszei Sándor, a Magyarországi Szülők Országos Egyesületének (MSZOE) elnöke. – Az ide vonatkozó passzus évente változik, a legújabb szerint az önkormányzatok feladata a munkavállaló szülők gyermekeinek nyári napközbeni elhelyezése, foglalkoztatása, étkeztetése, felügyelete, és testi-lelki épségének megóvása.” Üröm az örömben, hogy 2012 óta az ellátás már nem ingyenes. A törvény szerint a napközbeni ellátás díja nem haladhatja meg a család egy főre eső jövedelmének húsz százalékát, és ezen felül ki kell fizetni még az étkezetés díját is.
„Minden önkormányzatnak rendeletet kell alkotnia a napközbeni ellátásra, amelyben a térítési díjak összegét is meg kell határozni. A térítési díj viszont az igénybevétel lehetőségét is szűkíti, mert az új gyermekvédelmi törvény értelmében ez nem kis összeg. Természetesen olcsóbb, mintha családi napközibe, vagy táborba adnák a gyermeket, de attól még sok marad.”
A tapasztalat szerint az önkormányzatok által biztosított napközbeni ellátásra leginkább kisiskoláskorú gyermekek esetében van igény. „A nyári szünetben több százezer gyermek van egyedül a lakásban, vagy cselleng az utcákon – őket kulcsos gyerekeknek hívjuk, mert a szüleik dolgoznak, és nincsenek rokonok vagy szomszédok, akik vigyázzanak rájuk. Ilyenkor növekszik az utcai és otthoni gyermekbalesetek száma, és több az eltűnt gyerek is” – tudjuk meg Keszei Sándortól.
Rés a pajzson
A munkanélküli szülők gyerekei nehezebb helyzetben vannak, hiszen nem vehetik igénybe ezt a szolgáltatást, és dolgozni sem tudnak, amíg otthon vannak a lurkók. „Ez elég kirekesztő, mert azoknak segítenek, akiknek van munkájuk, az ostor pedig a gyerekeken csattan, ők éheznek naphosszat, és ők nem tudják tartalmasan eltölteni az időt” – meséli Benkő Fruzsina szociális munkás, a Pince Ifjúsági Klub munkatársa. A „Pince” a XX. kerületben működik, ahol ingyenes és anonim szolgáltatásokat nyújt hátrányos helyzetű fiatalok részére. Elsősorban a kerületben élő, egyébként utcán csellengő kamaszok használják a helyet, akiknek nincs pénzük másfajta szórakozásra.
Fruzsina elmondta, hogy a nyári szünet beköszöntével nem jár hozzájuk több fiatal, azonban hozzátette azt is, hogy többségében olyan, hátrányos helyzetű kamaszokkal dolgoznak, akik életében az iskolai rendszer nem úgy működik, mint gondolnánk. „A mi srácaink nehezen boldogulnak az iskola rendszerében, akikre a hagyományos nevelési szempontok alapján bajkeverőként tekintenek. Így a veszélyesség tekintetében számukra minimális különbséget jelent a nyári szünet. Azoknak, akik nem magántanulók, az iskola azért ad egy minimális rendszert a hétköznapokban, még ha nem is tanulnak, csak egyszerűen ott vannak.” És hogy mégis, mit csinálnak a kamaszok a nyári szünetben? „Egyrészt a Facebookon lógnak hajnalig, másrészt ingyenes fürdőzési lehetőségek után kutatnak – mivel strandra sincs pénzük –, ami veszélyes vagy tilos is lehet. Ilyenek például a bányatavak. Esetleg diszkóba járnak, de mivel ezért is fizetni kell, oda sem túl gyakran.”
Naggyal a kicsi
Gyakran előfordul, hogy a szülők kényszerűségből az idősebb gyermekre hagyják a fiatalabbat, azonban ezzel nem árt óvatosnak lenni. „Ilyen helyzetben a szülő nem tudja, hogy melyik ujját harapja, mert a kicsinek nyilván felügyeletre van szüksége, ezzel viszont a nagyobb gyerekre tesznek olyan terhet a szülők, amire a kamasz még nem egészen érett" – mondja dr. F. Földi Rita klinikai szakpszichológus. Hozzátéve: nem ellenzi, hogy alkalmanként vigyázzanak a serdülők a kistestvérükre, mert már rendelkeznek annyi belátással és helyzetismerettel, hogy segíthessenek, de nagyon fontos, hogy mindez ne egy végeláthatatlan folyamat, elvárás vagy felelősség legyen. „A serdülőkorban nagyon fontosak a kortárs kapcsolatok, többek között a saját identitás kialakításában is. A nyári szünet alkalmas arra, hogy ezeket ápolja a serdülő, s lényeges szempont az is, hogy az egész évben ránehezedő iskolai nyomást kipihenhesse a szünidő alatt. Éppen ezért nem jó, ha hosszú távon neki kell felügyelnie a fiatalabbra. Már csak azért sem, mert a kényszerű bébiszitterkedés feszültséget is gerjeszthet a testvérek között. Találkoztam már olyan testvérpárral, ahol az idősebb nem tudott testvére maradni az öccsének, hanem »kis anyuka« szerepbe kényszerült, vigyázott rá, és irányította, ami életre szóló feszültséget teremtett kettejük között.”
A Kutatópont piackutató cég nyolcezer fős vizsgálatából kiderült, hogy az iskolai szünetekhez kapcsolódó hosszabb kikapcsolódások, nyaralások a megelőző évekhez képest visszaestek – 2012-ben a megkérdezett fiatalok 37 százaléka mondta, hogy volt üdülni belföldön vagy külföldön. A tanulmánykötetből kiderül továbbá az is, hogy a fiatalok nagy részének a legfontosabb szabadidős teret az otthon jelenti, ahol az internetezés és a tévézés nyújtja a fő kikapcsolódási lehetőséget.
Még nincs hozzászólás