Jó éjszakát, szép álmokat!
Nem véletlen, hogy édesanyánk az esti puszi után mindig szép álmokat kívánt nekünk. S ezt kívánjuk elalvás előtt mi is gyerekeinknek, szeretteinknek. Hiszen nincs is talán kellemesebb és fontosabb dolog, mint a pihentető, mély alvás és az édes álom. Egy hosszú, fárasztó nap után, amikor a nyál kicsordul a szánkból. Ha az ember jól alszik, eleget és nyugodtan, az ébredés öröm lesz, a nap jól indul, és mindenre lesz energiánk és türelmünk.
Az alvás vezérművei
Az alvás és az ébrenlét életünk során ritmusosan váltakozik. Szervezetünkben több olyan biológiai óra is ketyeg, amely az elalvást és ébredést vezérli.
Az egyik az agy rejtett zugában található, és nem más, mint egy hormontermelő mirigy, a tobozmirigy. Ez a különös kis szerv sötétben kiválaszt egy melatonin nevű anyagot, amely bonyolult kémiai folyamatok útján elálmosít.
A tudósok és az orvosok sokáig kutatták, hogy miért alszunk. Ma már tudjuk, hogy az alvás szükséges a hosszú távú emlékek megszilárdításához, és javítja a tanulás képességét, továbbá a hormonszintézis kulcsfontosságú eleme. Az alvás lehetővé teszi az izmok és szövetek növekedését és javítását. És most már tudjuk, hogy az alvás szükséges az agy méregtelenítéséhez. Valójában az agy méregtelenítésének túlnyomó többsége alvás közben történik.
Kitűnő altató, sőt sokan a fiatalság egyik titkos hormonját vélik felfedezni benne. Jó hasznát vehetjük akkor is, ha távoli földrészekre utazunk, és az átállás nehezen megy. A melatonin segít.
Van aztán szervezetünkben egy másik – külső hatásoktól független – biológiai óra is, egy sejtcsoport, önálló kémiai programmal. Ez az úgynevezett látóideg-kereszteződés feletti mag huszonnégy órás ritmusban változtatja tevékenységét.
Ez az óránk egy kicsit késik: 24 és fél órát számít egy napnak. Feltételezések szerint azért, mert évmilliókkal ezelőtt, amikor ez a sejtcsoport őseinkben kialakult, valamivel lassabban forgott a föld. Az alvást tehát egymás mellett legalább két, egymástól független folyamat irányítja.
Az egészséges alvás szakaszai
Az egészséges éjszakai alvás két gyökeresen eltérő élettani folyamat váltakozásából áll, a rendes, vagy más néven mély alvásból, és az úgynevezett REM-szakaszból. A modern kutatások szerint a mély alvás szakaszában is van álomtevékenység, ezekre azonban többnyire nem emlékszünk.
A klasszikus álomlátó periódus, a REM-alvás, éjjelente négy-öt alkalommal is bekövetkezik. Ilyenkor a pulzus gyorsul, a vérnyomás emelkedik, az emberek szerelmes hangulatba kerülnek, és a szem gyors mozgásokat végez. Erről is kapta nevét ez a szakasz, a REM egy angol kifejezés, a Rapid Eye Movements (gyors szemmozgások) rövidítése.
Az egészséges ember alvása mindig felszínes, fokozatosan mélyülő alvással kezdődik. Másfél-két óra múlva indul az első REM, vagyis álomlátó szakasz. Ez különleges állapot. Ilyenkor az egész izomzat petyhüdt, szinte béna. S ebből az állapotából legnehezebb az alvót felébreszteni.
Életünk során összesen körülbelül 2000 napot törtünk álmodással. De vajon miért van szükségünk erre, miért van szükségünk az álmainkra? A leginkább elfogadott álláspont szerint az álomtevékenységgel dolgozzuk fel a mindennapokban tapasztalt érzelmi hatásokat. Az álmodás egyfajta lelki feldolgozást is jelent. Az álomtevékenység fontos szerepet játszik a mindennapi információk rendszerezésében, az érzelmek feldolgozásában és problémáink megoldásában.
Ez a magyarázata annak, hogy az álmok jórészt képekből állnak. Az álomlátó szakasza alvásunknak nagyon fontos, enélkül képtelenek lennénk kipihenni magunkat.
Kísérletek bizonyították, hogy ha egy embert a REM-szakaszokban rendszeresen felébresztenek, vagyis nem hagynak álmodni, egy idő után zavart lesz, álmai betörnek az ébrenlétbe, és hallucinálni kezd.
Ha rosszul alszunk
Sajnos nagyon gyakori, hogy rosszul alszunk. Ennek lehetnek testi és lelki okai. Lehetnek átmeneti és tartós, csak orvosi segítséggel megoldható okai. Ha napközben megbántott, megalázott, igazságtalanul bántott valaki, nem tudunk elaludni, mert folyton csak ezen jár az agyunk.
Ha gond van a gyerekkel az iskolában, ha gond van párunkkal az ágyban, házasságunk válságban, anyagi helyzetünk romokban, persze hogy nem jön álom a szemünkre. Ha tehát lelki, életvezetési, munkahelyi gondjaink vannak, nem tudunk elaludni.
De miért van az, hogy elalszunk ugyan, de néhány óra múlva felébredünk. Nos, ennek gyakrabban testi okai vannak. Mondjuk, vécére kell mennünk. Ha ezután simán elalszunk, nincsen semmi baj.
Gyakori azonban, hogy mentális betegségek zavarják vagy lehetetlenítik el az éjszakai pihenést. Ilyen lelki zavar lehet a bipoláris depresszió, melyben a lehangolt időszakokat felpörgetett, úgynevezett mániás szakaszok váltják fel, és ilyenkor szinte lehetetlenség végigaludni az éjszakát.
De súlyos alvászavarokat okozhat a szorongás is, amely a félelemmel ellentétben tárgytalan. Tehát nem tud elmúlni. A félelem ugyanis azonnal megszűnik, ha az, amitől félünk, megtörténik. Tehát például félünk egy orvosi lelet eredményétől, de ha megkapjuk, és negatív, a félelem azonnal elmúlik.
Más történik akkor, ha általában szorongunk, mondjuk, a daganatos betegségek miatt. Ez a szorongás nem tud elmúlni, minden lefekvéskor eszünkbe jut, rágódunk rajta. De elalvási nehézséget okozhatnak bizonyos függőségek is, a túlzásba vitt ivás, a sok cigi, a kábítószerek bizonyos fajtái is.
Szedjünk-e altatót?
Na, igen, de mit csináljunk, ha lelki vagy anyagi okok miatt nem tudunk elaludni. Kézenfekvő megoldás, hogy bekapunk egy altatót. Sokan szednek altatókat és álmatlanság elleni szereket, mert az alváshiány jelentősen kihat másnapi teljesítményünkre, befolyásolja közérzetünket, kapcsolatainkat.
Az altatók hatásukat úgy fejtik ki, hogy az agyban a gátló idegpályák aktivitását erősítik. Az altatók mellékhatásai közül a legzavaróbb talán a napközben jellemző álmosító hatás. Előfordulhat emlékezetkiesés is, amely az új információ megértésének és megtanulásának nehézségében nyilvánul meg.
Ritkán gyengeséget, fejfájást, szédülést, nyugtalanságot és vérnyomáscsökkenést is okozhatnak. Viszonylag gyakori vagy folyamatos altatószedés esetén a hatóanyag szervezetből való kiürülésekor elvonási tünetek léphetnek fel, mint a szorongás, a figyelemzavar és a szédülés.
Ezért alkalmanként, olyan esetben, ha egy nehéz életszakaszunk miatt nem tudunk elaludni, átmenetileg szedhetünk altatót, de hosszú távon más megoldást kell keresni. Segíthet a pszichológus, de vannak alváscentrumok is, ahol alvással foglalkozó orvosok ajánlanak megoldásokat.
Miért horkolunk?
Magyarországon minden második ember horkol, de egyes kutatások szerint ez az arány a hatvan százalékot is meghaladhatja. Azért horkolunk, mert alvás közben a levegő akadályokba ütközik a részlegesen vagy teljesen elzáródott légutakban. Az ilyenkor kialakuló rezgéseket nevezzük horkolásnak.
Gyermekeknél is előfordulhat, ilyenkor az orrgaratmandula vagy a torokmandulák megnagyobbodása okozhatja, ez a kettő általában együtt jár, de garat- vagy gégeszűkületet okozó fejlődési rendellenességek is állhatnak a háttérben.
Felnőttkorban az orr és a garat betegségei mellett például a reflux is lehet oka a horkolásnak. A felesleges kilók számának növekedése arányosan emeli a horkolás súlyosságának mértékét. A kor előrehaladtával, egyre gyakoribb a horkolás, mivel csökken a lágy szájpad szövetének rugalmassága.
Még nincs hozzászólás