A Ridikül Magazin megrendeléséhez kattintson erre a sávra!

Ridikül Magazin logo

Itt az ősz, induljunk itthon a legszebb arborétumokba!

Betérni egy arborétumba az ősz egyik legjobb ötlete, nemritkán életre szóló élmény. Semmi más nem tudja olyan békésen kiszakítani az embert életének szürke rutinjából, sokszor elhatalmasodó tompaságából és ötlettelenségéből, mint egy ragyogó kert. A hatás azonnali és mély. Elég egy ebédszünetnyi idő elmajszolni egy szendvicset - mondjuk - a város közepén, a Villányi úti Budai Arborétumban, ahol ezerhatszázféle fán és cserjén két tucat fajta énekesmadár dalol, és az élet sokkal értékesebbnek érződik.

Fotó: Shutterstock.com

A növényeket mindenki szereti

Gyermek, felnőtt, idős ember mind-mind jól érzi magát egy arborétumban az első lépéstől a búcsúzásig. Ami egykor kolostori kertecske volt, aztán főúri kastély pompás környezete, majd tudományos megfigyelések és kísérletek terepe, az mára egyre inkább a szabadidőipar része. Kimondatlanul is az a cél, hogy a látogatók minél több időt töltsenek az arborétumokban, és persze nyíljon meg a pénztárcájuk is egy-egy ellenállhatatlanul csábító lehetőség láttán.

Manapság az arborétumok mindegyikének van internetes oldala, részletes bemutatkozással, levelezési címmel. Több helyen rendeznek vásárokat, ahol meg lehet venni a látott növénycsodákat. A sok ezer különleges fa, cserje, bokor és virág mellett a népszerű parkok hangsúlyt helyeznek arra, hogy legyen megfelelően nagy parkoló a bejáratnál. Játszótér és zöld labirintus a kisebbeknek, étkezési lehetőség, kávézó.

Sőt, vendégszobák iskolai osztályoknak és egyéni turistáknak. Konferenciaterem. Üveg- és pálmaházak, ahová az eső elől is be lehet térni. Patakocskák hidakkal, tavacska, sziklakert és színpad rendszeres koncertekkel. Állatkert. A kisvasút és kalandpark talán túlzás, de van olyan arborétum, amelyik már ebbe is belevágott. Azért a hangsúly az egzotikus növényi ritkaságokon maradt.

Mindig akad néhány a közelben

A Zirci Arborétum
Fotó: Shutterstock.com

Arborétumokból jól állunk. Sehonnan sem kell sokat utaznunk, hogy találjunk egyet. Például a nyíregyháziaknak ott van a helyi egyetem Tuzson János Botanikus Kertje, amelynek gazdag gyűjteménye a fűszernövényektől a rózsákon és kaktuszokon át a mediterrán flóráig tart. Mindezeken túl maga a város is ápolt parknak hat, körülötte különlegesen szép természetvédelmi területekkel. Élményfürdőjével és híres állatkertjével számolva bőven megéri sokat utazni Nyíregyházáig.

Miskolcon szinte a város közepén terül el az Avasi Arborétum, másik nevén a Dr. Adorján Imre Fenyőkert. Az elnevezésből kiderül, hogy a hely a fenyőkre és az örökzöldekre szakosodott, és ez komoly segítség azoknak, akik ilyesmit terveznek kertjükbe ültetni. Itt megtalálhatják a tökéletes fajtát. Bár a Miskolc–Füzérradvány-távolság majdnem száz kilométer, Radvány sötétzöld hegyek fölött fehérlő vára és a volt Károlyi-kastély óriásparkja sokakat vonz, s mindenkit lenyűgöz.

Balassagyarmaton a Nyírjesi füvészkert és vadaspark egy erdei játszótérrel alkot egységet. A park olyan távoli vidékek flóráját is bemutatja, mint Kalifornia vagy Japán, faunájában pedig a Benett-kenguruktól és az alpakáktól az emuig sok minden megtekinthető, olykor megsimogatható.

Debrecenben akár a Nagyerdőre is arborétumként gondolhatnánk, de a városnak két ’igazi’ botanikus kertje is van, az egyik Diószegi Sámuelről kapta a nevét, a másik az egyetemét viseli. Ez utóbbi már kétszáz éves múltra tekinthet vissza, s ez idő alatt nemzetközi rangot szerzett magának.

Debrecen bánki határában található az Erdőspusztai Bemutatóház és Arborétum, de ismerik Bánki Pihenőcentrumként is. Népszerű hely, talán mert a látogató kíváncsiságát elégíti ki, s nem tör annyira tudományos babérokra. Ide már óvodáskortól érkeznek látogatók, iskolások, családok.

Nem mellékes körülmény, hogy a belépőjegyes helyek között olcsónak számít. Magyarhomorog, a hetvenöt kilométerre lévő fiatal arborétum nagyon tanulságos lehet azoknak, akik telkükön elszórt növénytársításokat telepítenének, de nem tudják, ezek mennyi helyet foglalnak majd el, és hogyan festenek a kifejlett növények.

Az Alföldön olykor áldás egy árnyas fát találni a rekkenő hőségben, így aztán igazi élmény a Püspökladányi Arborétumban megpihenni, amit a ladányiak Farkasszigetnek neveznek. Mint annyi magyarországi arborétum, ez is az 1920-as években keletkezett, és legszebb tavasszal, amikor sárga, rózsaszín és lila virágözönben pompázik.

A másik oázis az Erdőtelki Arborétum, két percre az M3-as autópályától. Valójában ez egy fallal körülvett nagy kert, amelyben azért ezernél is több fa él, és elfér benne egy tavacska is. A Tiszaigari Arborétum egyike azon helyeknek, ahol aludni is lehet a ’kulcsos házban’. Az elnevezés mögött egy minden igényt kielégítő új szálloda áll négy szobával, amelyekben négy-négy ágy várja a vendégeket. Itt ébredve egészen új szemszögből látjuk az életet.

A legek között is az elsők

A Gerecse gyöngyszeme: az Agostyáni Arborétum
Fotó: Szabó Bea

Persze, az alföldi botanikus kertek sztárja a szarvasi. Van ugyan Kecskemétnek is arborétuma, ám ez inkább kutató műhely, a Tiszakürti Arborétum pedig nem fogható a szarvasihoz. A Szegedi Tudományegyetem Füvészkertjében ugyan látható szurdokon áttörő vízesés, lepkeház, japánkert, és léteznek Lótusz-napi rendezvények egy Buddha-szobor körül, áll mediterrán üvegház, és vár még sok, egész évre szóló meglepetés. Szarvason azonban kiemelkedően magas színvonalú szolgáltatással várnak.

Mivel a Szarvasi Arborétum (másképpen ’Pepi-kert’) meglehetősen ismert a hazai turisták között, és maga is komoly reklámmunkát végez, így nem soroljuk fel, hogy miből hány ezer faj és fajta található. Csak a kevésbé tájékozottaknak írjuk meg, hogy a növények és állatok mellett itt található egy Mini Magyarország nevű makettpark is, a legfiatalabbaknak Ökojátékpark, a tiniknek meg (egyénileg és csoportosan) sokféle mobilos játék- és felfedezési lehetőség, okos feladat.

Az arborétum alaposan kihasználja a Körös vízvilágát, a legkülönbözőbb kalandokat kínálja a folyón és holt ágán. A választék olyan nagy, hogy az arborétumban többféle vezetéses túrát szerveznek, amelyek idegen nyelveken is élvezhetők. Aki szeretné megtapasztalni, milyen egy régi, de az idővel lépést tartó arborétum, az a szarvasit nem hagyhatja ki.

Az egri Eszterházy Károly Egyetem Botanikus Kertje leginkább az oktatást és a növényi fajfenntartást szolgálja. Erdőtarcsán a Mesterházy Fenyőgyűjtemény a fenyőfélékre összpontosít, ide előzetesen be kell jelentkezni.

Gödöllőn két botanikus kert is van. Az idősebb a Szent István Egyetem kertje, benne az Európa-hírű a Vén vackorfa, körülötte tucatnyi gyűjtemény: vadrózsák, magnóliák, mérsékelt övi bambuszok és további látnivalók. A másik kert, a Gödöllői Erdészeti Arborétum különlegessége, hogy másfél száz erdőcske található benne, azaz a különböző fatípusok az őket jellemzően kísérő társulásokkal, cserjékkel és aljnövényzettel együtt.

Nincs messze ide Tápiószele, ahol a Növényi Diverzitás Központ génbanki kutatásokat végez, főleg az élelemként szolgáló növények között.

A dunántúli arborétumok világa 

Fotó: Shutterstock.com

Dunaújvároshoz közel, Nagyvenyimben áll a Szent Bernát Arborétum és Ciszterci Rendház. Egyházi birtok, de mindenkit szeretettel várnak. A rendház egyben szálláshely is egyéneknek-csoportoknak. A bevételeket az évszázados múltú park fenntartására fordítják.

Pécsett is két botanikus kertet találunk, az egyiket a város felett, a Tettyén, a másikat az egyetem területén. A fenti Pintér-kert Arborétum jól belesimul a hegytető romantikus világába. Közel ide, a Kelet-Mecsek hátában bújik meg a Püspökszentlászlói Arborétum, amely egyházi birtok, ám látogatható. Az egykori püspöki nyaraló egy szépen felújított kétszázhuszonöt éves kastély, amelyet gyönyörű, árnyas kert vesz körül. A Zengő-hegy mögötti szűk völgy legendákban és különös, ám valóságos történetekben gazdag hely. E furcsa történeket megismerhetjük az arborétumban járva.

A horvát–szlovén–magyar hármas határ közvetlen közelében terül el a Budafai Arborétum. Bár itt is az örökzöld tűlevelűekkel törődtek a legtöbbet, mégis májusban a legszebb, amikor a rododendronok rózsaszín árnyalatai uralják a látványt, s mindehhez társul a mennyei illatuk.

Sárvár, és Kám a jeli arborétum 

Sárvár
Fotó: Shutterstock.com

Sárváron már a reneszánsz időkben említésre méltó kertek voltak, az 1500-as években a császári udvarba is jutottak az itt termett zamatos gyümölcsökből. Az 1600-as évek végétől az 1800-asok legelejéig rossz idők jártak a várhoz tartozó kertekre. Ami most látható, abból sokat a kétszázhúsz évvel ezelőtti újratelepítéskor ültettek.

A kertek gazdái a legjobb szakembereket alkalmazták, és ők alaposan kihasználták a hely jó adottságait, a területet átszelő patak és a halastó kedvező hatását. A folyamatos kitűnő gondozás megtette hatását, valóságos mintapark született, ami több arborétumnak is követendő példát adott.

Kám csak huszonegy kilométerre van Sárvártól, ám itt is található egy nemzetköz hírű arborétum, a Jeli. Ez a fiatalabb botanikus kert, mert kezdetei ’csak’ az 1920-as évekre vezethetők vissza. Alig negyedszázad elég volt ahhoz, hogy látványos és érdekes parkká váljék, de a háború tönkretett mindent.

Alig maradt meg pár tucatnyi fa és cserje az eredeti állományból. A jelenlegi gazdagság már az állami erdőgazdaság szakembereinek köszönhető, akik balkáni, kaukázusi, kínai, japán és amerikai növényegyütteseket tudtak ide telepíteni. A Jeli Arborétum Magyarország egyik legnépszerűbb parkja.

Fotó: Shutterstock.com

A szombathelyi Kámoni Arborétumnak is újjá kellett születnie a háború után, mert a nagy nyomorúság idején a helyiek a park ritka fáival tüzeltek. Mára ismét felsorolhatatlanul sokféle növény nyűgözi le a látogatókat, s mindezek egy nagyvárosban találhatók. Az arborétum rendkívül kedvelt helyszíne a szombathelyiek életének, akik sűrűn megfordulnak itt – erről tanúskodik a kert közösségi oldala sok-sok esküvői képpel.

Szombathelytől huszonkét kilométerre van a Szelestei Arborétum, közepén kis domb, annak tetején egy kastély, amely most csinos szálloda. A körülötte lévő park mesebeli, látszik rajta, hogy gazdái százötven éve nagy szeretettel gondozzák. Az erdős-ligetes parkban nincsenek faritkaságok, inkább az olyan kerti lágyszárúakban gyönyörködhetünk, mint a királyné gyertyája vagy a kockásliliom. Az arborétum a kezdetektől, azaz 1873-óta fogadja a látogatókat.

Sopron Magyarország erdésze

Fotó: Wikipédia

A trianoni békekötés után a Csehszlovákiához került Selmecbányáról Sopronba költözött a Bányászati és Erdészeti Főiskola, amely mára egyetemi rangot kapott. Nem csoda, ha botanikus kertje az egyik legcsodálatosabb lett az országban, és kirajzó szakemberei egy évszázada segítik az erdőgazdálkodást nem csak Magyarországon, hanem az egész világon. E széles kapcsolatoknak hála, az egyetem parkja több földrész tájainak növényzetét tudja bemutatni. A soproni erdőmérnökök segítették országszerte a háborúban elpusztult arborétumok feltámasztását, újbóli felvirágzását.

Győrnek nem volt különösebb szüksége arborétumra, mert a szomszédos Szigetköz flórájánál varázslatosabbat ember nemigen tudott volna létrehozni. Azonban a környéken van néhány ősi kert. A Pannonhalmi Főapátsági Arborétum és Gyógynövénykertjének elődjét például a honfoglalás évében alapították. Ha az ember megerőlteti képzeletét, akkor látja, hogy e két roppant eltérő embertípus, a növényültetéssel bíbelődő szerzetes és a fegyveres, vad hódító miként tekint egymásra.

Bizony nem volt egyszerű átmenet, amíg a magyarok fegyvereiből ásó és kapa lett, és a kalandozók békés földművesekké váltak. Az arborétum ma főleg oktatási terület, de néhány innen származó terméket eladnak. Azért marad hely a világ legszebb helyei növényeinek bemutatására is.

A Zirci Arborétum nem olyan idős, mint a legendák tartják, de kétszázötven éves fái bizony elöregedtek, folyamatosan ellenőrizni, cserélni kell őket. A kertben halastavak vannak, melyek a böjt megtartásához szükséges halaknak adnak otthont a kezdetek óta. Ezeket is iszaptalanítani kellett, s a vízből kiszedni a háborús lőszereket. Az átalakulás és megújulás munkái azonban semmiben sem zavarják a látogatót, aki élvezheti a nagyvonalú telepítések eredményeit. A kert igazán elegáns, tökéletes célpontja egy őszi kirándulásnak.

A tágabb környékhez tartoznak még Bábolna és Agostyán arborétumai is. Bábolna egykor az egész szocialista világrendszer állattenyésztő mintagazdasága volt, az országok vezetői és szakemberei sűrűn megfordultak itt. Az akkori állami gazdaság híres vezetője ezért itt egy reprezentatív kert kialakítása mellett döntött, hogy fokozza a hatást. Az 1965-ben indult telepítés mára gyönyörű parkot eredményezett, melynek egyéniségét erősíti, hogy rengeteg magyar baromfifajtát láthatunk itt a honi vadállomány és a híres ménes mellett.

Budapest és környéke

Az alcsútdobozi kastélyrom az arborétumban
Fotó: Shutterstock.com

A városban itt a szó szerint regényes ELTE Füvészkert, amely arra is jó példa, hogy Pesten már százvalahány éve divat volt beépíteni a zöld területeket. A mai kert az egykorinak kis része csak, ám így is szép, és fő eseménye a Sakura Napok, amikor a fővárosban is átélhető a japán cseresznyevirágzás ünnepe. A kert népszerű, nehéz közömbösen elmenni mellette, aki arra jár, könnyen becsábul.

A már említett Budai Arborétum mellett van két kevésbé ismert pesti arborétum is, az egyik a Soroksári Botanikus Kert, amely bemutatja, milyen alföldi pusztagyepek és láprétek várták az ide költöző sváb gazdákat.

A másik a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Szakképző Iskola Botanikus Kertje. A kertet 1909-ben alapították, és névadója két év múlva lett igazgatója. Az akkoriban elsöprő japánmánia a kertre is rányomta bélyegét, talán ez a legszebb japánkert Magyarországon. A megfelelő stílusú kapun átlépve hamar Japánban érezhetjük magunkat. De emellett még majdnem tízféle gyűjtemény és honosítási kísérlet is látható. Aki például kerítés helyett sövényültetéssel próbálkozik, ne hagyja ki ezt a helyet.

A pestiek úgy vannak vele, hogy ahová kék busz jár, az Budapest. A budakesziek meg ne haragudjanak érte, de a város Budakeszi Erdészeti Arborétumát a pestiek magukénak érzik, és a szarvasihoz hasonló pezsgést keltik a parkban. Itt is végtelen számú program várja a kirándulókat, és alig van olyan fővárosi lakos, aki legalább egyszer az évben ne fordulna meg itt. Az arborétummal szomszédos fiatal intézmény, a Budakeszi Herbárium és Dendrológiai Tanösvény jóval nyugodtabb és tudományosabb park, ahol a Föld mérsékelt égöveinek flóráját tanulmányozhatjuk.

Fotó: Shutterstock.com

Ha Etyek ma már Budapest egyik elővárosa, akkor a szomszédos Alcsúti Arborétum majdnem pesti hely. Akárhogy is, a természetkedvelő fővárosi ember ide bizony kijár, különösen februárban, a hóvirágok miatt, és júniusban, a szentjánosbogarak rajzásakor. És máskor is, mindig, csak úgy.

A budakeszi mellett, Budapest másik nagy kedvence Vácrátót arborétuma, a Nemzeti Botanikus Kert. A hozzá vezető úton azonban van egy másik, nem kevésbé érdekes és jelentős arborétum is, a gödi Huzella Kert. Itt a sűrű ártéri erdők ligeteiben örökzöldek csoportjai virulnak. Víz és víz mindenütt: akinek a Duna nem elég, forrásokban és mesterséges tórendszerben is gyönyörködhet.

És most végre Vácrátóton! A kétszáz éves arborétum elég nagy és gazdag ahhoz, hogy bárkinek, bármilyen csoportnak és családnak egy egész napos programot adjon. A parkban az épített elemek nagy része már műemlék, önmagában is érték, látnivaló. Itt van a legtöbb üvegház, bennük a Föld legtávolabbi tájainak növényei.

Szobrok, malom, égig érő fák, és a hatalmas parkban minden lépésnél valami soha nem látott érdekesség. Nem csoda, hogy a vácrátóti park ellenállhatatlanul vonzza a látogatókat. Hazafelé, a Duna budai oldalán még betérhetünk a Budakalászi Kemotaxonómiai Botanikus Kertbe. (A kemotaxonómia a növények elemi összetételét rendszertani célokra felhasználó tudományág.) A kertben a látvány mellett az agyat is pörgetni kell, de a végén jól eligazodhatunk a hazai gyógynövények faj, alfaj, változat, fajta szerinti megkülönböztetésében, és kissé tudósnak érezhetjük magunkat.

Mit hagytunk ki?

Fotó: Shutterstock.com

Hát, a tóparti arborétumokat! Mert az ember ritkán utazik máshonnan Badacsonytomajra csak azért, hogy a Folly Arborétumot lássa. De betér, ha már a Balatonnál jár. És érdemes is, mert ugyan hol másutt szürcsölhetné egy arborétum saját borait, hol ehetné ételeit, mint itt, cédrusok és citrusok között. Az alapító és igazgató Folly család negyedik generációja fogadja itt vendégeit.

A Velencei-tó északi partja fölött magasodik a Pákozd–Sukorói Arborétum és Vadaspark, amely az ország talán legfiatalabb parkja. 1990 előtt itt még legelő volt. Az arborétum abban újított, hogy a közepén lévő tájmúzeumban interaktív eszközök segítségével igyekszik mindent elmesélni a környék geológiájától a néprajzi jellegzetességein át a tó halászati hagyományaiig.

Mi lesz a Biodómmal?

Fotó: Shutterstock.com

Minden botanikai és vadasparki látványosság csúcspontja volna a lebontott Vidámpark helyén félbehagyott Biodóm. A formabontó épületben a Kárpát-medence akkori élővilágát mutatnák meg, amikor ez még trópusi vidék volt, ahol a vizekben cápák éltek, a partokon elefántok jártak.

A kivitelezés költsége hamar a tervezett négyszeresére emelkedett – ennyi pénze még a legjobb időben sem volt a fővárosnak és a kormánynak. A 2022-es árrobbanás után pedig remény is kevés maradt arra, hogy a hatalmas, hullámzó üvegbuborék látogatókkal teljék meg a Városligetben, pedig azt 2018-ban Európa legjobb szabadidős épületének választották. Lehet, hogy a dóm soha nem készül el, ahogy az is megtörténhet, hogy a felmelegedés hatására újból elefántok döngetnek a Kárpát-medencében.

Címkék: arborétum, biodóm, agostyán, folly arborétum, jeli arborétum, szentesi arborétum, szent bernát arborétum, miskolci arborétum

Még nincs hozzászólás

Szóljon hozzá!


Az ide beírt név jelenik majd meg a hozzászólásánál!

Az ide beírt emailcím nem fog megjelenni a hozzászólásban, kizárólag az esetleges válaszhoz tároljuk!

Figyelem! Az ide beírt szöveg minden látogatónk számára látható lesz!

A ridikulmagazin.hu site adminisztrációs és moderálási alapelveibol eredoen elofordulhat késés a beküldés és a megjelenés között!