Itt az allergia-generáció!
A modern kor betegsége, hiszen az életkörülményeink döntő szerepet játszanak a kialakulásában. Becslések szerint már félmilliárd embert érint a világon. Megállítható-e a terjedése?
A WHO szerint 2025-re a népesség 50 százaléka allergiában fog szenvedni. A jelen sem túl rózsás, hazánkban jelenleg körülbelül 3 millió ember szenved a kellemetlen tünetektől. Ezek a számok folyamatosan növekednek, és hamarosan minden második embernek harcba kell szállnia a közel 200 létező allergiafajta valamelyikével. 20-30 éve még lényegesen kevesebb volt az allergiás megbetegedés, azóta tízévente megduplázódik. „A hajlamot a génjeinkben hordozzuk, azt viszont már külső tényezők határozzák meg, hogy végül megjelenik-e az allergiás reakció – mondja dr. Balogh Katalin allergológus. – Ilyen külső tényező például a levegőszennyezés – amire bizonyíték, hogy a városokban sokkal több a pollenallergiás –, valamint a stressz is. Egy, az újraegyesített Németországban végzett kutatás is azt bizonyította, hogy az allergia a tehetősebbek problémája, hiszen a volt Nyugat-Németországban sokkal több beteget találtak. A sterilizált körülmények kimondottan kedveznek a kialakulásának.”
Korábban az a feltételezés is tartotta magát, hogy az allergiások arányának növekedése a diagnosztikai fejlődésből adódik, de ma már világos, hogy nem csak a hatékony vizsgáló eljárások következménye.
A doktornő két végletet említ; az egyikbe azok tartoznak, akik akkor is allergiát feltételeznek magukon, amikor nem is az áll a háttérben. A másik csoportba tartozók számára világos, mivel állnak szemben, csak épp nehéz fülön csípni a panaszaik okozóját. A csalánkiütés vizsgálati protokollja például kétoldalnyi, ami tartalmazza többek között a pajzsmirigy- és a féregpete-vizsgálatot, az állatról emberre terjedő fertőzéseket, a hasi röntgent, a góckeresést, és az autoimmun betegségeket kutató vizsgálatokat, de még így sem mindig könnyű a kiváltó ok nyomára bukkanni.
A genetikai oldal csupa matematika. Amennyiben az egyik szülő allergiás, 30-35 százalék az esélye annak, hogy a gyermeknél is megjelennek a tünetek. Mindkét szülő esetében ez az érték jóval magasabb, az öröklődés esélye 80 százalék körüli.
„A gyermek másfél éves koráig nagyjából eldől, hogy lesz-e allergiája, ám kimutatni még nem lehet ebben a korban – mondja a doktornő. – Felmérések példaként említik, hogy az úgynevezett farmer-életmódot folytató családok gyermekei körében alacsonyabb számban alakul ki légúti allergia, mint ahogy az is csökkentette a későbbi felbukkanását, ha kisgyermekkorban kutya élt a családdal a lakásban.”
Még nincs hozzászólás