A Ridikül Magazin megrendeléséhez kattintson erre a sávra!

Ridikül Magazin logo

Hűvös barlangok nyári melegben

Nem is hinnénk, hogy a kánikulában milyen hűs meglepetés vár ránk Budapest szívében. Néhány buszmegállót kell csak megtennünk az óbudai Kolosy tértől ahhoz, hogy a főváros alatt megbúvó csodálatos barlangrendszerhez érjünk. Fedezzük föl a legnagyobb kánikulában a Pál-völgyi- és a Szemlő-hegyi-barlangrendszert, ahol legyen tél vagy nyár, garantáltan 12 fokos levegő várja a látogatót!

Fotó: Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság

A Pál-völgyi-barlangrendszer hazánk leghosszabb barlanghálózata, amely az Aggtelek-Jósvafői Baradla- és a hozzá tartozó, szlovákiai Domica-barlangnál is hosszabb üregrendszer a Szépvölgyi út, a Pálvölgyi út és a Cseppkő utca által határolt területen. Úgy tartja a legenda, hogy éppen egy ilyen nyári napon, 1904-ben, a helyi bányaudvar szélén legelésző birka alatt váratlanul megnyílt a föld.

Természetesen nem hagyhatták veszni a jószágot, s a jámbor állat kihúzását követően a helyi barlangfelügyelő fia vette észre, hogy az üregnek folytatása is van. Mikor a két neves korabeli barlangkutató, Scholz Pál Kornél és Jordán Károly lemerészkedett a mélybe, jó adag sziklabontást követően leltek rá a Buda alatt húzódó csodálatos cseppkőpanteonra. Innen a kutatómunka tovább folytatódott, sokszor be is robbantottak a barlangrendszerben, hogy folytatni tudják a feltárásokat.

A második világháború idején óvóhelynek használták a barlangot, ami sajnos károkat okozott a cseppkőképződményekben. Bár ezeket némileg helyrehozták, a Pál-völgyi-barlang rekonstrukciójára csupán 1973-ban került sor, de a természeti látványosságok megközelítése a mai napig sem tökéletes.

Emiatt ne könnyed, romantikus sétára számítson a látogató; hol világítás nélküli cseppkőfolyosókon kell végigmennünk, hol keskeny létrákon kapaszkodnunk fel egy-egy magasabb szintre. Természetesen képzett barlangász mutatja meg az évmilliók alatt létrejött képződményeket, aki naprakészen felel érdeklődésünkre, s a gyermekek és felnőttek összes kérdésére alapos választ ad.

A barlang bejárása rendkívül izgalmas, sokszor kúszni-mászni kell, és csak a sisaklámpák pislákoló fényére számíthatunk, éppen ezért túl kicsi gyermeket még nem tanácsos barlangtúrára vinni; a Pál-völgyi-barlangrendszer hat éven felüli kalandorok számára ajánlott.

Nekik viszont kifejezetten, hiszen olyan cseppkőtermekben járhatunk, mint a Hófehérke és a hét törpe, a Szikla-terem, amit állatkertnek is neveznek, hiszen itt krokodilt, elefántot és denevéreket is felfedezhetünk a cseppkőalakzatok között. A Színház-terem a komplexum legnagyobb helyisége, amelyhez hangulati elem gyanánt csodálatos aláfestő zene is dukál.

Ezt elhagyva komoly erőpróba vár ránk, hiszen meredek beton- és vaslépcsőkön küzdhetjük fel magunkat, sőt, az egyik legkomolyabb produkció gyanánt egy nyolc méter magas létrán is fel kell másznunk, amelyet stílszerűen Tyúklétrának hívnak. A felfedezőtúra végén kellemes pihenőhely várja a megfáradt vándort, s el sem hiszem, hogy a csodálatos zöld lankákon pihenve még mindig egy kőhajításnyira vagyok a forgalmas várostól.

A Pál-völgyi-cseppkőbarlangtól néhány kilométernyi sétára újabb természeti kincset fedezhetünk fel, nevezetesen a Szemlő-hegyi-cseppkőbarlangot, ami a Pusztaszeri út alatt húzódik, s Budapest fokozottan védett barlangjának számít. Ha kedvünk tartja, tömegközlekedéssel, a 29-es és a 111-es busszal is felkereshetjük ezt a látványosságot.

A 2230 méter hosszú barlang túraútja 250 méteres, amelynek a felfedezésében egy nőé, Szekula Máriáé volt az oroszlánrész. A neves barlangkutató és képzőművész, Kessler Hubert hű és szorgalmas társa komoly feladatot vállalt a Szemlő-hegyi-barlang feltárásakor, 1930. szeptember 28-án. Mivel Mária vékony volt, ő jutott át először a barlang Hosszú-folyosóján. Az áldozatos asszony emlékét a barlangban a Mária-terem őrzi, a Veres Pálné Gimnáziumban pedig róla nevezték el a Szekula Mária Barlangkutató Szakosztályt.

Az egyik fő cél, hogy a gyermekek érdeklődését is felébresszék, ezért Döbrentey Ildikó egy mesét is írt a Szemlő-hegyi barlanghoz, Folyondár és Boróka címmel. A történetet - amelyben megelevenednek a barlang látványosságai, például a Banya, a Jegesmedve és az Elsüllyedt hajó - a barlangi kiállítás keretében Levente Péter adja elő, Gryllus Vilmos dalaival. A mészkőről, a denevérekről, a barlangi mentésről és még sok más érdekes dologról játszva tanulhatunk, megismerkedhetünk a mászás kötéltechnikájával, és még számos interaktív tudástár áll a kis barlangászok rendelkezésére.

A jelenleg 2200 méteren feltárt barlang egy része látogatható, kivilágított, járdás úton csodálhatjuk meg a falakat gazdagon borító, Európában ritkaságnak számító, szőlőfürtre emlékeztető borsókőkiválásokat és gipszkristályokat. A Szemlő-hegyi-barlang beutalóval is látogatható, mert klimatológiai vizsgálatok kimutatták, hogy a magas páratartalom és a pormentes levegő nagymértékben segíti a légzőszervi betegségek gyógyulását.

Ezt a barlangot a közelmúltban egy uniós magyar–szlovák pályázat révén teljesen megújították, akadálymentesítették, és új arculatot is kapott. Bizony, kevés barlangról mondható el, hogy a kerekesszékes, siket és vak látogatók fogadására is tökéletesen alkalmas! A legkisebbeket akár babakocsiban is hozhatjuk a garantáltan friss és egészséges barlangi levegőre.

Címkék: barlang, cseppkő, pál-völgyi, szemlő-hegyi, óbuda, gyógyító

Még nincs hozzászólás

Szóljon hozzá!


Az ide beírt név jelenik majd meg a hozzászólásánál!

Az ide beírt emailcím nem fog megjelenni a hozzászólásban, kizárólag az esetleges válaszhoz tároljuk!

Figyelem! Az ide beírt szöveg minden látogatónk számára látható lesz!

A ridikulmagazin.hu site adminisztrációs és moderálási alapelveibol eredoen elofordulhat késés a beküldés és a megjelenés között!