Hozzájutni könnyű
Ha hiszik, ha nem, ma már házhoz jön a kábítószer. Az interneten egy-két kattintással könnyen beszerezhetők azok az új drogok, amelyek sokkal olcsóbbak és veszélyesebbek, mint a korábban ismert szerek. Sokan úgy is rendelik, mint a pizzát, és még nem is fizetnek annyit érte.
A fiatalok bulikban, diszkókban, egyéb szórakozóhelyeken kapnak először drogot. Általában a haveroktól, legtöbbször ingyen. Az első szerhasználat ugyanis mindig valamilyen csoporthoz köthető, egyedül ritkán kezd el valaki drogozni. „Leginkább a tinédzserek vannak veszélyben - mondja Kapitány-Fövény Máté, a Nyírő Gyula kórház OPAI Drogambulanciájának pszichológusa -, mivel a kamaszok szervezete még fejlődésben van, az ő idegrendszerükre sokkal ártalmasabbak ezek a szerek, ráadásul a tizenévesek még nem tudják mérlegelni, miből mennyit lehet szívni, lőni, vagyis összevissza használják az anyagokat."
Hogy mit? Bármit, ami árt. Régen a marihuána, az ecstasy, az LSD volt a menő, most már a Kristály, a biofű, a Kati és a GHB a leggyakoribb szer a piacon. Ezeket lehet orron át szippantani, cigiben elszívni, vízbe keverni, vagy intravénásan szúrni.
A szakember szerint fő jellemzőjük, hogy sokkal nagyobb dózisban találhatók bennük pszichoaktív hatóanyagok, vagyis sokkal mérgezőbbek, így rájuk szokni is könnyebb, és hamarabb okoznak függőséget. „A bio szó például a rohamosan terjedő új kábítószer, a biofű nevében megtévesztő - mondja Kapitány-Fövény Máté -, hisz természetes eredetet sugall, de mesterséges úton előállított anyagról van szó. Ez azért csalóka, mert azt a tévképzetet nyújtja, hogy ezek legális szerek, pedig olyan szintetikus anyagok, amelyek sokkal kiszámíthatatlanabbak, mint a természetes készítmények.
Nemrég volt olyan páciensem, aki otthon maga gyártotta a kábítószert, hiszen az interneten már oktatóvideókat is lehet találni arról, hogyan állítsunk elő drogot házilag." S tetézi a bajt, hogy meg is lehet vásárolni az interneten ezeket a szereket. „Valójában senki nem tudja, mit hoz a futár - folytatja a pszichológus - hasonló ez az orosz ruletthez, ennek ellenére sok fiatal ma már így szerzi be a kábítószert."
A tinik ritkán fordulnak orvoshoz. Kapitány-Fövény Máté szerint általában rendőri feljelentés vagy a szülői segítségkérés indít el egy-egy kezelést: drogozik a gyerek, mit csináljak? „A kamaszok még nem éltek meg mélypontokat, nem tudják, mit veszíthetnek, tehát hiába mondom nekik, hogy ez veszélyes dolog, és komoly bajuk lehet, őket ez nem érdekli.”
A drogambulanciára egyébként is csak akkor kerülnek a függők, amikor már nem bírják a szenvedést, és valamennyire motiválttá válnak, hogy segítséget kérjenek. Persze, számít az is, hogy ki milyen szert használ. A heroinisták például, mielőtt helyettesítő, opiáttartalmú gyógyszert kapnának, zárt rehabilitációs intézményekben próbálnak leállni, ahol akár egy évet is eltölthetnek.
A pszichológus szerint az lenne az ideális, ha a már leállt szerhasználó nem kerülne vissza ugyanabba a közegbe, ahol korábban drogozott, de ez sokszor nem megoldható. Erre találták ki az úgynevezett félutas házakat, amelyek átmenetet alkotnak a társadalom és a rehabilitációs intézmény között.
Ezekben a házakban általában több leállt szerfogyasztó él együtt, hogy megtanulják kialakítani a saját egzisztenciájukat, vagyis dolgozni kezdenek, albérletet fizetnek, eltartják magukat, és így kerülnek vissza később a nagybetűs életbe.
A drogambulanciákra is be lehet járni évekig, a szerfogyasztóknak van egyéni és csoportterápia is, de sok kórháznál csak a tünetmentesség elérése a cél. Azután pedig időszakos kontrollvizsgálatokból áll a beteg későbbi állapotának nyomon követése.
A kamaszoknak még ennyi lehetőségük sincs. Magyarországon ugyanis nem létezik serdülő-addiktológiai ellátás. Az egész országban összesen két olyan rehabilitációs intézmény működik, ahol hivatalosan foglalkoznak serdülő függőkkel, nekik is összesen 25-30 ágyuk van, ahol csak fiúkat fogadhatnak.
Kapitány-Fövény Máté szerint ezért „a droghasználó kamaszok csak pattognak az intézmények között: egyik kórházból küldik őket a másikba, és végül talán valamelyik drogambulancián vagy civil szervezetnél ellátják őket. Hivatalosan mi is csak felnőtteket kezelhetünk”.
Pedig a mostani tendencia szerint már egyre hamarabb kipróbálják a drogot a fiatalok. A legutóbbi statisztika szerint minden ötvenedik középiskolás napi szinten használ valamilyen kábítószert. Őket pedig egyre nehezebb elérni és motiválni.
Ezért dolgozik most a Nyírő Gyula Kórház Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet Drogambulanciája és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Kreatív Technológia Laborja egy közös projektjen, ahol nemzetközi viszonylatban is egyedülálló, fiatalokat és szüleiket célzó drogprevenciós mobilapplikációt, illetve honlapot fejlesztenek, amely újszerűen, többek között interaktív képregényes formában hívja fel a figyelmet a megelőzés fontosságára.
Még nincs hozzászólás