Hol kezdődik a luxus?

2016. szeptember 8. | Írta: Szilágyi Barnabás

Ki ne olvasott volna már sztárok sok száz milliós lakásáról, amely csak azért nem forog kacsalábon, mert kell a hely a parádés autóknak a garázsban? Ezek a fényképes leírások segítenek elképzelni az elképzelhetetlent, még sincs feltétlenül fogalmunk arról, mi is számít luxusnak a lakáspiacon.

Mindenekelőtt a lakás méretéről érdemes néhány szót ejteni, már csak azért is, mert a magyarországi szemléletet nagyban meghatározzák a szocializmus évtizedei. A „átkosban” ugyanis evidenciának számított, hogy mindenkinek legyen lakása, a mennyiség azonban – csakúgy, mint a munkahelyek esetében – a minőség rovására ment.

A szocialista lakáskultúrában két emberre számoltak egyetlen szobát, így egy 4 fős család esetében a kétszobás (szobácskás) otthont tekintették normának. Ezek a 45-50 négyzetméteres lakások azonban semmiféle magánszférát nem biztosítottak a családtagoknak.

„Ezzel szemben ma egy kétfős család esetében 65-70 négyzetméter az elvárható méret – ad hírt a jelenlegi trendről Simon Pál okleveles építőmérnök. – Egy ilyen lakásban a nappali, az étkező és a hálószoba mellett egy vendég- és/vagy dolgozószoba is van, és külön gyerekszobáról is szó lehet a család gyarapodása esetén.

Az sem véletlen, hogy a nemrég elindított CSOK-programban csak 90 négyzetméternél nagyobb területű lakással kalkulálhatunk, hiszen a három gyerek komfortos elhelyezése megköveteli ezt a lakásméretet. Luxusról 150 négyzetméter fölött beszélhetünk, és ebben nincs benne a külön garázs.” A lakás elhelyezkedése természetesen nagyban meghatározza az értékét, e tekintetben Budapest I., II., V. és XII. kerülete a legértékesebb.

De mi számít luxusmegoldásnak egy lakásban? Simon Pál szerint épp a fent említett szemléletbeli örökség miatt sokszor olyasmit is luxusnak érzünk, ami egy modern család életében már nem kellene, hogy az legyen.

 „A mosókonyha vagy a háztartási szoba például nem tekinthető luxusnak, ha figyelembe vesszük, hogy a korszerű lakás minimálstílusban készül: a szobák berendezése letisztultságot tükröz, egy ilyen helyen igazán elengedhetetlen a rend érzete. Ezért kevésbé illik bele a száradó ruhák látványa, vagyis a mosókonyhába kerül minden, a háztartással kapcsolatos praktikus dolog.

Ugyanígy nem kellene, hogy luxusnak számítson a két fürdőszoba sem – teszi hozzá az építőmérnök –, hiszen a 21. században a család minden tagjának fontos a minél gyorsabb reggeli készülődés. A luxus ott kezdődik, amikor minden egyes háló- és gyerekszobára külön fürdőszoba jut.”

Ami a fürdőszobát illeti: a luxus sok mindenen múlik. Szobaméretű fürdőhelyiség, márvány- vagy gránitburkolat – lépések a luxus felé, és hát a kádak esetében a határ a csillagos ég: akár milliós kádban is pancsikolhatunk, ha a bankkártyánk engedi.

Ezzel máris eljutottunk a lakás felszereltségéhez. Ma már az otthonok nagy részében találhatunk klímaberendezést, luxuscikk viszont a külön gépházat igénylő központi klíma.

Általában mérvadó korunk luxuslakásainál az automatizálás: a lámpagyújtás, az ablakredőnyök és megannyi más gombnyomásra mozgatható, de… „minél több automatizált berendezés van egy lakásban vagy házban, annál nagyobb a meghibásodás esélye, tehát számítani kell a folyamatos karbantartásra, javításra – hívja fel a figyelmet Simon Pál a luxus egyik fontos vonatkozására. – Ezekhez a modern technikákhoz ugyanakkor nem könnyű gondnokot találni, aki ugyanis ilyen szinten ért a szakmájához, az talál jobb lehetőséget az önmegvalósításra, nem biztos, hogy nekünk szeretne mindig készenlétben állni.”

A luxus fenntartása tehát megint luxust jelent, de van néhány látványos megoldás, amely elérhető az átlagos jövedelműeknek is. Cirka 100 ezer forintért már beépíthető a nappaliba egy kémény nélküli biokandalló: a tűz melegével fűti is a lakást, de elsősorban designelemként funkcionál. Ráadásul a táplálása is egyszerű, nem kell fát hordani a pincéből, hiszen 1 liter bioalkohollal órákon át gyönyörködhetünk a lángokban.

Apropó, fűtés. A fal- és mennyezetfűtést is luxusként hirdetik az ingatlanos portálok, pedig az új építésű házaknál nem az a kiépítésük. Kevésbé ismert az infrapaneles megoldás, amelynek beszerelése jóval olcsóbb, mint a gázfűtésé – és radiátorok, konvektorok sem rontják a lakás összhatását. A fürdőszobában pedig infratükör is onthatja a meleget.

A világításnál a ledlámpáké lehet a jövő, hiszen drágábbak ugyan a hétköznapi lámpáknál, de kevesebbet fogyasztanak, miközben a fényerejük nagyobb, és igazán feldobják a lakás összképét. Ezek a megoldások már a takarékosság vagy a környzetvédelem kategóriájába is eshetnek, hiszen energiát spórolunk velük.

Ha a luxus tehát nem is érhető el mindannyiunk számára, van lehetőség eltérni a szokványos lakásberendezéstől – pár apróság csupán, és máris különlegesnek érezhetjük az otthonunkat.

Címkék: építkezés, luxus, fűtés