Hogyan neveljünk életrevaló gyereket?
Fontos, hogy a gyereknek helyén legyen a szíve, ugyanakkor jól érvényesítse az érdekeit. Most, és remélhetőleg majd a jövőben is.
Játszótéren tipikus jelenet, hogy az anyuka árnyékként követi a csemetéjét, nem sok szabadságot engedve ahhoz, hogy egyedül fedezze fel a világot, vagy éppen segítség nélkül álljon talpra egy esés után.
Mindenáron ki akarjuk iktatni a stresszt a gyerekeink életéből, és persze szeretnénk, ha magabiztossá válnának. Ezért aztán agyba-főbe dicsérjük őket, nem sejtve, hogy ezzel az önbecsülésük még nem feltétlenül nő, ugyanis az sokkal inkább a saját tettekből, sikerekből táplálkozik. Ehhez azonban hagynunk kell szárnyalni, és néha elesni is őket.
A dán minta
Sokat beszélgetek a hétéves fiammal: fontos, hogy érezze, mindig ott vagyok neki, ha szüksége van rám. De persze sokszor nem vagyok ott; az iskolában, edzésen.
Néha összefacsarodik a szívem, mennyi kis csatát kell megvívnia nap mint nap, és kutatom az eszközöket, hogyan tudnám még jobban támogatni abban, hogy ne csak jó szándékú, társaival empatikus kisfiú legyen, de életrevaló is, akiről a felesleges bántás lepereg. A könyvtárban találkoztam a Gyereknevelés dán módra című könyvvel.
Dániáról köztudott, hogy a Föld legboldogabb országának kiáltották ki. Boldogságuk titka abban is rejlik, ahogy a gyerekeiket nevelik, és ha ezen alapelveknek köszönhetően ők kiegyensúlyozottak, érzelmileg rugalmasak és együttműködőek lesznek, az csak jó, mivel ez már útlevél lehet a felnőttkori boldogsághoz.
Nézzük meg, mit leshetünk el a dánoktól:
A játék küzdésre tanít!
A játék fejleszti a szociális készségeket, de ahogy együttműködést, úgy konfliktusokat is hozhatnak a társas helyzetek. Ahhoz, hogy a gyerek benne maradjon a játékhelyzetben, kezelnie kell a dühét és a félelmeit.
Mivel szeretnek játszani, szépen megtanulják, hogyan kell egyenlő félként bánni a másikkal, ez pedig fontos készség a későbbi boldoguláshoz. A szerzők - Jessica Joelle Alexander és Iben Dissing Sandahl - sok más hasznos tippjük mellett azt tanácsolják, hogy vegyítsük a korcsoportokat, vigyük minél többet a természetbe a kicsiket, és ne irányítsuk őke folyton.
Ha pedig mi is bekapcsolódunk a játékba, vegyünk 100 százalékosan részt benne, például ne nyomkodjuk a telefonunkat közben!
Mutassuk ki az érzéseinket!
A hollyowoodi filmek vége mindig hepiend, a dán filmek ezzel szemben gyakran végződnek szomorúan. Kutatások bizonyítják, hogy ez egyáltalán nincs rossz hatással a nézőkre, ugyanis szerencsésebbnek érzik magunkat tőle, egyszersmind közelebb kerülnek önmagukhoz.
A dánoknál a hitelesség a saját érzelmeik megértésével kezdődik, és erre tanítják a gyerekeiket is. A gyerekeknek nem tökéletességre, hanem érzelmi őszinteségre van szükségük, és mi példát mutatunk ebben nekik, ha tehát elfedjük a negatív érzéseinket, később ők sem merik majd kimutatni a sajátjaikat.
Ráadásul ezzel azt erősítjük bennük, hogy a boldogsághoz külső dolgokra is szükségük lesz. A szerzőpáros javaslata, hogy először irtsuk ki az önbecsapást a saját életünkből. És például olvassunk nekik sok olyan mesét, amelyekben az érzelmek széles repertoárja jelenik meg.
Tanítsuk empátiára!
A dánok nemcsak boldogok, de rendkívül empatikusak is. Azok a gyerekek ügyelnek kevésbé mások érzéseire, akikére otthon nem figyelnek, esetleg megrótták őket a sebezhetőségük miatt. Ha mi szülőként megmutatjuk a sebezhetőségünket, és nem ítélkezünk folyton mások felett, azzal jó példát mutatunk.
Kutatások szerint az is emeli a empátiaszintet, ha sokat olvasunk nekik. Ugye mondanom sem kell, hogy ez a készség jól jön majd a figyelemmel teli kapcsolatok kialakításához, ami pedig kiváló alap ahhoz, hogy a csemetéink teljesnek érezzék az életüket – most, és jövőben is.
Még nincs hozzászólás