Hó Afrikában
Mikor Teleki Sámuel az 1880-as években azt állította, hogy Afrikában a Kilimandzsáró megmászása során elérte a hóhatárt, a magyar tudósok hitetlenkedve viccelődtek: az Egyenlítő közelében, a forróság földjén kizárt, hogy havat találjon bárki is.
Pedig a 19. század jeles tudósai elhihették volna, hogy Afrika legmagasabb hegyén hó van, hiszen abban a magasságban a hőmérséklet messze nem éri el a fagypontot. A magyar Teleki Sámuel gróf Afrika feltérképezése során elsőként jutott el a Kilimandzsáró 5310 méter magasan húzódó hóvonalához. Életében még egyszer megpróbálta meghódítani a hegyet, de nem sikerült feljutnia a csúcsra.
Azóta is sokan próbálkoztak a forróságból felfelé haladva eljutni az afrikai havas csúcsig. A Kilimandzsáró-hegy viszonlyag fiatal képződménye a Föld történetének. Három nagy csúcsa közül a legmagasabb az 5890 métert meghaladó Kibo. Azért nincs pontos adat erről, mert voltak, akik 6000 méternél is magasabbra becsülték a Tanzánia és Kenya határán emelkedő hegyet.
Mások a közeli Olduvai-szurdokban talált ősemberleletek alapján úgy hiszik, az emberiség története éppen innen indult. Ám ez kevéssé valószínű, mert a sziklás, szakadékos hasadék, ahol az időjárás is zord lehetett, az akkor még aktív vulkáni működést mutató Kilimandzsáró alatt fekszik.
A ma ott élő wachaga nép háromszáz éves legendája is erre utal, miszerint a Mwenzi-csúcs egyszer tüzet kapott nagyobb testvérétől. Egy másik legenda szerint a hegy gonosz szellemei hihetetlen kincseket őriznek a sziklák között. Azt is mesélték századokon át, hogy volt egyszer egy király, aki elérte a hegy csúcsát, de alig páran tértek vissza a kíséretéből, azok is súlyos végtagsérülésekkel.
Arab és kínai kereskedők is jártak a Kilimandzsáró lábánál, s úgy emlegették, mint gigantikus hegyet az Egyenlítő környékén, amelytől valóban alig 300 kilométerre fekszik. A 19. században a Kilimandzsáró lábánál élő falu lakóit elrabolták a rabszolgakereskedők, de még ekkor sem jutott eszébe senkinek, hogy fölfelé meneküljön a hegyre.
A tudomány és a térképészet fejlődése támasztotta azt az igényt, hogy végre Afrika legmagasabb hegyének a pontos méreteit is tudják. 1848-ban a német Johannes Rebmann misszionárius közelítette meg a hegyet. A felfogadott vezető óva intette, elmondva neki, hogy minél feljebb mennek, annál hidegebb lesz. Ugyanez a bennszülött arról is regélt, hogy kapzsi rabszolga-kereskedők felhajtották a falulakókat, hogy kincseket hozzanak le a hegyről, ám ők olvadozó jégdarabokkal tértek vissza.
A misszionárius minderről beszámolt tudós társainak Európában, és fel is keltette a kortárs felfedezők érdeklődését. Végül 1889 október 5-én jutott föl az osztrák Ludwig Purtscheller az áhított csúcsra. Azóta ezrek vágnak neki szakszerű vezetéssel, és hódítják meg a hegyet. 2000-ben éjfélkor több mint ezer ember köszöntötte a Kilimandzsáró tetején az új évezredet.
Aki még szeretne feljutni, jobb, ha siet, mert egyes tudósok szerint a globális felmelegedés következében hamarosan eltűnik a hósapka az afrikai hegy tetejéről.
Még nincs hozzászólás