Határok és korlátok nélkül
Tanulni jó! - mondom mindig a gyermekeimnek, amikor arról panaszkodnak, hogy elegük van az iskolából. Próbálom rávezetni őket a tanulás és a szerethető munka közötti összefüggésekre, elmagyarázva, hogy a tájékozottság éppúgy része az igényességnek, mint a tiszta ruha vagy a kulturált viselkedés.
Ideális esetben a három és tizennyolc éves korunk közötti időszak az, amit mindenképpen nevelési-oktatási intézményekben töltünk, de akadnak, akikben megmarad a vágy a tudásra, és egész életükben igyekeznek valamilyen formában tanulni. Ahogy olyanok is vannak, akiket a kényszer visz rá az újabb és újabb papírokat megszerzésére.
A Harvard Egyetem hallgatói is lehetünk
Gyürke Kata munkatársunk húsz éve újságíró, televíziós-rádiós műsorszerkesztő, számos képzésen túl van már. Őt nem érdekli a „papír”: a tanulás öröme, a tudás megszerzése motiválja. Jelenleg a Corvinus Egyetemen folytat PhD-tanulmányokat, de közben több MOOC-képzést kipróbált, és hármat sikeresen el is végzett.
Hogy mit takar ez a négy betű? Az MOOC (Massive Open Online Courses) nem más, mint mindenki számára elérhető, ingyenes online tanulási lehetőség, szabadon hozzáférhető, korszerű tananyagokkal. A világ legjobb egyetemein tanulhatunk a legjobb szakemberektől, tanároktól, szinte bármit, olyan széles a repertoár. Több felületen is jelentkezhetünk a képzésekre. A Coursera a Stanford, a Yale, a Princeton, és sok más neves egyetem képzéseit foglalja magába, az edX-en – többek között – a híres MIT, a Harvard, a UC és a Berkeley egyetemek kurzusaira jelentkezhetünk; a FutureLearn főleg angol és kanadai egyetemek kurzusait kínálja, míg a Udacity a Szilícium-völgy cégeiét.
„Mivel az oktatás angol nyelven folyik, fontos az erős középfokú, de inkább felsőfokú angol nyelvtudás. Egyes tanárok szem előtt tartják, hogy a világ minden tájáról vannak hallgatóik, akiknek nem anyanyelvük az angol, más oktatók viszont érthetetlenül, és gyorsan beszélnek” – meséli Kata.
Hogy a nyelvtudáson kívül még milyen alapismeretekre van szükség egy-egy kurzus elvégzéséhez, azt a jelentkezés előtt érdemes megnézni. A tanfolyamok között vannak olyanok, amelyek elvégzéséről igény esetén, térítés ellenében kiállítanak egy dokumentumot, de ezeket a képzéseket a hallgatók inkább a saját maguk kedvére végzik, tehát „papírgyűjtésre” nem igazán alkalmasak, még ha sokan bele is írják az önéletrajzukba.
Tanulótársak a világ másik felén
„A képzési forma további előnye, hogy rengeteg emberrel megismerkedhetünk, a világ legtávolabbi részeiről is. Néhány hallgatótársammal a mai napig tartom a kapcsolatot. Van olyan tanárom, akihez, ha becsengetnék Chicagóban, tudom, hogy emlékezne rám és örömmel fogadna. De az is gyakran előfordul, hogy egy-egy esszéhez hozzá kell olvasnunk 3-5 hallgatótársunk írását is az adott témáról. Érdekes megtudni, hogy mit gondol ugyanarról a témáról a világ egy másik részén élő társunk” – sorolja Kata az előnyöket. Az egyetlen hátrány, hogy nincs kézzelfogható cél, mint például egy oklevél, így sikert azok fognak elérni, akiknek kellő belső motivációjuk van.
Magyarországon elsőként az Óbudai Egyetem indított hasonló programot: a K-MOOC, a Kárpát-medencei Online Oktatási Központ magyar nyelven kínál a fentiekhez hasonló kurzusokat, melyeket a világon bárki felvehet. A képzések elvégzése kreditpontokat is ér, és a hagyományos felsőoktatási képzésbe is beilleszthető.
A tanulás befektetés, nem kényszer!
Pápai Ildikó életvezetési tanácsadó pályaváltóknak segít megtalálni az utat. Szerinte olyan markánsan átalakultak a hangsúlyok a piac keresleti és kínálati oldalán, a tíz-húsz évvel ezelőtti trendekhez képest, hogy nem a több, hanem a speciális képzettséggel rendelkezők élveznek előnyt.
Az életvezetési szakember szerint annak, aki váltáson gondolkodik, érdemes végiggondolnia, mik az erősségei: inkább egyedül szeret dolgozni, vagy csapatban; mi az, ami nagyobb biztonságot ad neki? Jó, ha ezeket papírra is veti. Fontos, hogy ha már döntöttünk, a megvalósításkor ne vesszünk el a részletekben, szabjunk határidőket, s azokat tartsuk is be. Ha már megfogalmazódott az igény a változtatásra, de sok az opció körülöttünk, és félünk a bizonytalanságtól, akkor érdemes egy szakember segítségével megvalósíthatósági tervet készíteni, vagy akár tréningezhetünk arra is, hogy tudatosabban építsük a kapcsolatainkat, ami szintén fontos tényező az új cél megvalósításában.
„A statisztikák szerint fizikai munkára kevesebb az igény, miközben a jól képzett, tapasztalt szakmunkásokból hiány van.
Az utóbbi tíz év tendenciája szerint vendéglátó-ipari és turisztikai képzettséggel is sikeresen lehet munkát találni, de a hangsúly egyre inkább a szellemi munkásokon van, és az informatikai, mérnöki, pénzügyi képzettségűek iránt mutatkozik a legnagyobb kereslet.”
Vannak, akiket a kényszer visz rá a tanulásra, mert megváltozik az élethelyzetük vagy a munkahelyüket átszervezik.
Ildikó is egy multicégnél dolgozott, amikor kiderült, hogy a gyermeke autista. Tudta, hogy olyan hivatást kell találnia, amiben a tudását, a tapasztalatait is kamatoztathatja, miközben maga osztja be az idejét. Azt mondja, a helyzet hozhatja úgy, hogy teljesen más irányba kell elindulni, de a felnőttkori tanulás befektetés, nem kényszer.
„Ha már nagyon kényelmetlenül érezzük magunkat egy munkakörben, nem okoz örömet, nincs sikerélmény, nincs fejlődés, akkor azt jelzésnek is felfoghatjuk, hogy ideje váltani” – mondja a szakember, aki a közelmúltban találkozott három egykori kollégájával: egyikük salsaoktató lett, a másik lakberendező, a harmadik gasztroblogger, és nem bánták meg a váltást.
S hogy meddig érdemes tanulni? Ildikó szerint önmagunk fejlesztése, iskolarendszeren belül vagy kívül, nem ér véget a húszas éveinkben. „Tanulni annyi, mint élni a lehetőségeinkkel!” – idézi Paulo Coelhót, s hozzáteszi: „Az álmaink megvalósításának nincs időkorlátja.”
Még nincs hozzászólás