Harmonikus kapcsolatban
RIDIKÜL MAGAZIN Láthatóan harmonikusan léteztek egymás mellett. Az, hogy mindketten színészek vagytok, okozott-e valaha feszültséget? Volt köztetek szakmai rivalizálás vagy összehasonlítgatás?
LILI Létezik olyan, hogy valaki rivalizál a saját lányával? Mama egészen biztosan nem olyan típus, és én sem. Mondják, hogy nagyon hasonlítunk, de szerintem más alkatúak vagyunk, és más szerepeket is játszottunk vagy játszunk. Én csak azt a rengeteg filmet irigylem a mamától (mosolyog), de hát most más a helyzet, mint akkoriban. A pályám elején idősebb kollégák kedvesen „Teriztek” néha, de elég hamar kialakult a szakmában és a közönségben, hogy én Horváth Lili vagyok, és ha odajönnek a nézők, hogy „ugye, Tordai Teri az ön édesanyja”, az egyáltalán nem zavar, sőt.
RM Mi volt az első jele annak, hogy te is színésznő leszel?
LILI Volt Vitraynak egy műsora, az „Apád-anyád idejöjjön!”, tizennégy éves voltam…
TERI …és Vitray megkérdezte Lilitől, hogy mi akar lenni, mire ő rávágta, hogy jelmeztervező. Szóba se jött más! Viszont Koncz Zsuzsa egy dalát, „Mama, kérlek, meséld el nekem”, elmondta prózában. Én akkor nem láttam, de a szerkesztőnő felhívott utána, hogy „Teri, hallottad, hogy Lili hogy mondta ezt a szöveget? Hát valami elképesztő volt, szétesett az egész stáb…” Akkor beleborzongtam, hogy színésznő lesz a lányom. Később meghallgattam a felvételt, és köpni-nyelni nem tudtam. Gyönyörűen beszélt, és főleg értette, amit mond! Akkor megnyugodtam, hogy jó-jó, szépen szaval, de azért jelmeztervező lesz.
LILI Aztán elkerültem Földessy Margit drámastúdiójába, és ott fokozatosan alakult ki, hogy ez lesz az utam.
RM Amikor komolyra fordult, hogy Lili színésznő lesz, mennyire féltetted?
TERI Féltettem. Ugyanakkor, látva az első szerepeiben, készebb színésznőnek éreztem őt, mint pályakezdő önmagamat. Az Amerikai Elektrában, Alföldi Robival olyan szikrázó páros voltak, hogy úgy éreztem, rájuk írta O’Neill a drámát. Egy kérdés volt csak, hogy mennyi türelme lesz vajon ehhez a szakmához. Itt az óriási felfutásokat csendesebb időszakok követik. Ha azt hiszed, hogy végig körülötted zizeg majd minden, akkor elvesztél. És persze, féltem nagyon, hogy megadatik-e neki a kiegyensúlyozott családi háttér, mert ez színészeknél nem egyszerű. Aztán, ahogy láttam, hogyan kerekedik az élete, kivirultam.
RM Amikor Lili született, ünnepelt színésznő voltál, külföldi karrierrel. A színésznők számára gyakran dilemma a gyerekvállalás időzítése.
TERI Lili tervezett gyerek volt. Én 33 évesen már úgy gondoltam, hogy el vagyok késve. Akkorra a pályám egy része lezárult, nem akartam tovább építeni a külföldi filmes karriert. Körülnéztem, és láttam, hogy szinte mindenkinek van gyereke. Azt éreztem, hogy kell egy feladat, egy „teher”, ami a földön tart, és állandó munkát ad. Akkoriban lettünk szerelmesek Lili édesapjával, és mind a ketten akartunk gyereket. Egy év után megszületett Lili.
RM Édesanyáddal, Lili nagymamájával milyen volt a kapcsolatod?
TERI Anyám csodálatos pedagógus volt, imádták a növendékei. Én mindig mondtam neki: „Mama, én nem a növendéked vagyok”. Szenvedélyesen szerettem őt, Lilivel együtt is éltünk vele 14 évig. De ő az utolsó pillanatig olyan mindenbe beleszólós típus volt. Még a kést sem tudtam jól megfogni a konyhában! (nevet) Neki sosem mondtam, de belül elhatároztam, hogy én hagyni fogom a gyerekemet, legyen olyan, amilyen lenni szeretne. Én ki nem állhattam fiatalon, ha beleszóltak a dolgaimba. Azt gondolom, hogy szülőként legfeljebb minta lehetek a gyerekemnek. Reméltem, hogy Lili a jó tulajdonságaimat átveszi, a rosszakat elfelejti, de irányítani sosem akartam.
RM Az emberek kamaszként lázadozni szoktak, kritizálják a szüleiket. Lili, ha valaki ennyi szabadságot kap, akkor is ellenszegül?
LILI Későn érő típus vagyok. Kamaszként sokkal csendesebb és visszahúzódóbb voltam, mint most. Mama meg mindig is bőbeszédű, nagy dumás személyiség volt, sokan azt hihették, hogy irányít engem, de ez nem így volt. Ő figyelmeztette a férjemet is, hogy „vigyázz, Lilinél van egy pont, amin nem lehet túlmenni, mert akkor bezárul”. És ez így is van, építek egy falat magam köré. Mert tudom, hogy mit akarok, és ha ezt valaki nem tartja tiszteletben, akkor egy darabig tűröm-tűröm, de aztán eldurran az agyam, és nem engedek. Nyugodtnak tűnök, de ez becsapós. Kamaszként sem a szokványos formában „lázadtam”. Nem ittam, nem dohányoztam, nem járkáltam az éjszakában, és nem hoztam haza hetente más fiút, hanem drámastúdióba jártam meg jazzbalettra. Éltem a kis világomban.
TERI Én talán azért kezdtem annak idején hamarabb nyitni a szerelem felé, mert az a fajta meleg szeretet, amit Lilinek én adtam, az nálunk otthon más volt, a mamám nekem nem úgy adta. Ha kamaszlányként otthon sok melegség vesz körül, akkor kevésbé vagy rászorulva, hogy más simogasson. Ezért is volt fontos, hogy Lili körül mindig meleg légkört teremtsek. Bennem a mai napig, bárhol van, a legnagyobb szeretet őfelé árad. Feltétel nélkül, mindig.
LILI Fontos, hogy bármi történjék, a mama első reakciója az, hogy „jó, megoldjuk”. Ezért aztán elmondhattam neki bármit, sosem volt bennem félelem, hogy esetleg kikapok. Próbálom a fiaimban is építeni ezt a bizalmat, hogy el merjék nekem mondani a legrosszabb dolgokat is, ne menjenek vele máshoz.
RM Egy ennyire bizalmas anya-lánya kapcsolatban, vannak viharos veszekedések is?
TERI Abszolút!
LILI Most már azért félévente-évente egyszer van csak ilyen. Olyankor én fölrobbanok, és jól megmondom a magamét. Régebben gyakrabban veszekedtünk, volt, hogy napokig nem beszéltünk. Ma már ilyen nem fordul elő, hamar ki szoktunk békülni. Még aznap felhívjuk egymást valamilyen ürüggyel, és akkor az már el van simítva.
RM Édesapádról ritkán beszélsz.
LILI Ő nem szakmabeli, talán ezért.
RM A válás törést jelentett?
LILI Nem volt különösebb törés. A papa üzletember, sokat utazott, az állandó jelenlétet a mama jelentette. Egyébként ő a válás után is támogatta, hogy legyek sokat együtt a papával. A mai napig jó kapcsolatban vagyunk, a papa részéről nagy a család, vannak fiatalabb féltestvéreim is, akikkel kamaszként „babáztam”.
TERI Szerintem elsősorban a nő feladata, hogy a válást a gyerek ne szenvedje meg. Az egyik oka annak, hogy nem járok fodrászatba, az, hogy haragszom, ha a nők nagy hangon szidják a férjüket. A férfit tisztelni kell, nem megalázni azzal, hogy másoknak kiadom a hibáit. A válás után ugyanúgy: soha nem szabad szidni a gyerek előtt az apját. Ha sérült a női hiúsága, ha nem, ezt meg kell tanulnia minden nőnek. El lehet mondani a barátnőnknek, ami fáj, de sose terheljük ezzel a gyereket.
RM Mennyit változott a szereped a lányod életében, mióta családja van?
TERI Imádom az unokáimat. Azért is tudok olyan jóban lenni Lili családjával, mert tisztában vagyok vele, hogy az a család már teljesen az övé. Egy anyós vagy anya bele nem szólhat! Előttem úgy összeveszhet Lili a férjével – akit nagyon szeretek –, ahogy akar, akkor is a férjének fogok igazat adni.
RM Miért?
TERI Mert társként mindent megad Lilinek, amire annak idején én is vágytam. Igazi támasza a lányomnak.
RM És ezért hálás vagy neki…
TERI Sőt, irigyem Lilit! (nevet) A vőm nem tudta, hogy hallom, de egyszer elkaptam, ahogy azt mondta Lilinek, hogy „babám”. Hát nem gyönyörű dolog egy kétgyerekes családanyát így szólítani…? Szóval én Péternek adok igazat, és főleg nem szólok bele a dolgaikba. Oldják meg együtt! Egy mamának el kell fogadni, hogy a gyereke szerelmes lesz, családot alapít, és a legnagyobb szeretetet már a saját családja felé sugározza. Anyaként ekkor muszáj hátrább lépni. Ez majd Lilire is vonatkozik, ha megnőnek a fiúk.
LILI Borzasztó lesz! (nevet) Komolyra fordítva, az egy ajándék, hogy Péterrel egymásra találtunk, és úgy érezhetem mellette, hogy bármi gond van, a mi szövetségünk egy életre szól. Persze, minden kapcsolat hullámzik, és egy házasság hosszú távú működtetése munkás dolog. Szerencsére mind a ketten úgy gondoljuk, hogy megéri.
TERI Az egyik legnagyobb öröm az életemben látni, hogy Lilinek ilyen családja van. Az is nagy öröm, hogy van erőm dolgozni, nevetni, az unokáimmal játszani, újra gyereknek lenni mellettük. Tudod, én meg vagyok elégedve azzal, amit elértem mint anya, nő és színésznő. Figyelem, hogy vannak ilyen-olyan életutak: az egyiknek rengeteg díja van,a másiknak milliomos férje, a harmadiknak harminc évvel fiatalabb fickója… klassz nekik, nagyon örülök, de nem cserélnék az égvilágon senkivel. Olyan jól érzem magam így.
Még nincs hozzászólás