Hagyj békén, ideges vagyok!
Egyre több egészségüggyel foglalkozó szakember állítja, hogy a betegségek egyik leggyakoribb oka az állandósuló stressz és szorongás. Sajnos a mindennapok stresszét nem tudjuk megakadályozni, hiszen rosszindulatú munkahelyi főnökünket nem tudjuk leváltani, rosszul tanuló kamasz gyerekünk helyett sem tudjuk megtanulni a második világháború eseményeit. Egy jól működő párkapcsolat, a család, a magánélet lehetne az a hely, ahol a mindennapok stresszeiből kiszállhatunk, megnyugodhatunk. De vajon képesek vagyunk-e rá? Talán igen. De gyakran előfordul, hogy párkapcsolatunkra is átragasztjuk idegességünket.
A fertőző stressz
A stressz egy önmagát erősítő folyamat. Egy mai párkapcsolatban, házasságban mindenki hazaviszi a külvilágból az egész nap átélt feszültséget, s bár nem a családja tehet róla, mégis a szeretteinken vezetődik le az a feszült idegesség, melyet a főnök, a bank, a gyerek osztályfőnöke, vagy a barátságtalan bolti pénztáros okozott.
Dúlunk-fúlunk egész nap, majd hazamegyünk, rávágjuk a gyerekre az ajtót, kizárjuk a macskát, s hiába nyávog, nem engedjük be. A stressz miatt leég a vacsora, büdös lesz a lakás, kifolyik a gyerek fürdővize, és mire párunk hazaér hasonlóan ideges nap után, vele is jól összeveszünk. A stressz ugyanis fertőz.
Elkaphatjuk egymástól, ráragaszthatjuk azokra, akiket a legjobban szeretünk. Aztán nem tudunk aludni, másnap fáradtan ébredünk, és minden kezdődik újra elölről. Talán nem is vesszük észre, hogy párkapcsolatunk problémái, a gyerek iskolai teljesítménye, a kollégákkal való feszültségeink hátterében az állandósult stressz áll.
Ez sajnos az ágybéli teljesítményeket is rombolja. Egy kapcsolat elején, vagy a felívelő szakaszban a stresszoldás legegyszerűbb módja az intim együttlét, a jó szex. Azonban ahogy telnek az évek, és sokasodnak a gondok, a férfiak ágybéli teljesítménye csökken, miként a nők libidója is. Nem ők tehetnek róla. Nem tehetnek róla, de tehetnek ellene.
A kapcsolati szorongás leggyakoribb okai
Persze elképzelhető, s gyakran meg is történik, hogy a stressz a családon belül nem csökken, hanem felerősödik. Ha az egyik partner úgy érzi, hogy többé nem támaszkodhat a másikra, mert nem tartja be az ígéreteit, nem lehet számítani rá, akkor elvész a bizalom. Sokáig tart, amíg egy korábban boldog, kiegyensúlyozott kapcsolatban lassan szétfoszlik a bizalom, azonban ha ez megtörténik, a megbántottság, a stressz, a szorongás állandóan újrateremtődik, valahányszor a másik nem tartja be, amit ígért.
Természetesen a korábbi rossz tapasztalatok, előző házasságból, vagy párkapcsolatból hozott rossz emlékek érzékennyé tehetik azt, amit valaki átélt. Például ha az előző partner durva volt, szóban vagy tettekben is bántalmazó, akkor az új kapcsolatban már egy hangosabb szó, egy élesebb hang is pánikot válthat ki.
Hasonlóan romboló hatással lehetnek párkapcsolatunkra a gyerekkorunkból hozott elvárások, ha azoknak kapcsolatunk nem felel meg. Mindannyian kialakítunk egy sor szabályt és elvárást gyermekkori tapasztalataink alapján. De biztos, hogy saját családunkban is meg kell ezeknek felelnünk?
A féltékenység is lehet a szorongás oka, miként a rendszeres veszekedések is. Bármi is legyen, a párkapcsolati szorongás, az állandósuló stressz hatással lehet a testi egészségükre is. Felléphetnek emésztési zavarok, álmatlanság, fokozott fertőzésveszély, légzőszervi gondok, állandó fáradtságérzés, szédülés, izomfeszültség, fokozott szívverés, koncentrálási nehézség, izzadás. Súlyos esetekben pedig pánikrohamok.
Mit tehetsz, hogy leküzdd a kapcsolati szorongást?
Ha úgy érzed, hogy az állandósult kapcsolati stressz, vagy szorongás nem csak a kedélyállapotodat, de már az egészségedet is veszélyezteti, néhány kérdést fel kell tenned magadnak.
Először is el kell döntened, hogy ezután mit szeretnél. Valójában szeretnéd a kapcsolatodat megmenteni? Ha igen, hajlandó vagy-e erőfeszítéseket tenni, vagy jobb lenne végleg szakítani? Ha igen, miért nem mered megtenni? Félsz az egyedülléttől, a kedvezőtlen anyagi következményektől, vagy attól, hogy a barátok, szomszédok, szülők mit szólnak majd?
Tudnod kell, hogy nem kényszerítheted a partneredet arra, hogy megváltozzon. Saját viselkedésedet és reakcióidat azonban megváltoztathatod. Akár kísérletképpen is. Adhatsz a kapcsolatodnak még egy esélyt azzal, hogy megpróbálsz bízni párodban, nem mész bele vitákba, veszekedésekbe. Megpróbálod a munkahelyeden hagyni a problémákat. Beiktatsz rendszeres mozgást az életmódodba, és amikor úgy érzed, szétrobbansz vagy megbénulsz a szorongás miatt, elmész futni vagy tornázni egy konditerembe.
Próbálj meg lazítani!
Egyszóval feszült életünk egyik legfontosabb feladata az, hogy képesek legyünk lazítani. Jó, de hogyan? A munkahelyünkön például tanuljunk meg nemet mondani. Ha úgy érezzük, hogy összeroppanunk feladataink súlya alatt, ne vállaljunk el többet. Nyugodtan mondjuk meg a főnökünknek, hogy túlterheltek vagyunk. Ha ez igaz, meg fogja érteni. Ha nem érti meg, keressünk másik munkahelyet, még akkor is, ha esetleg csökken a fizetésünk. A pénz soha nem annyira fontos, mint az egészség.
Az elintéznivalók területén csökkenti a stressz-szintet, ha minden este készítünk egy ’to do’ listát a másnapi feladatainkról, s azokat sorra kipipáljuk. Ha a gyerek nem csinálja meg egyedül a leckét, kapjon hármast, vagy akár egyest. Nem fog összedőlni a világ, ha hármasok lesznek a félévi bizonyítványban. Ne tegyük tönkre a szülő-gyerek kapcsolat azzal, hogy minden este arról szól, megcsinálta-e a házi feladatot.
Más területen se legyünk maximalisták. Semmi nem történik, ha kicsit szalad a lakás, ha nincs kivasalva az ágynemű, és hideget vacsorázik a család. Nem lehetünk tökéletes anyák, szeretők, feleségek, munkaerők és szakácsok. Ezt meg kell értenünk, ha nem akarjuk, hogy a kívülről jövő stressz tönkretegye életünk legfontosabb területén a családot, a párkapcsolatunkat, ahol éppen megnyugodni, töltődni szeretnénk.
A helyes légzés fontossága
Amikor végképp úgy érezzük, összedől körülöttünk a világ, már örökké csak veszekszünk, vagy nem szólunk egymáshoz, csökkentenünk kell a stressz-szintünket, Meg kell tanulnunk helyesen lélegezni.
Amikor nyugodtak vagyunk, percenként 10-12 lélegzetet veszünk. Stresszes helyzetben harmincat, harmincötöt is. Ezek a gyors lélegzetvételek azonban felületesek. Fontos tehát, hogy elsajátítsuk a helyes légzés technikáját, amikor csak az orrunkon át lélegzünk, és megpróbáljuk a kilégzésünket nyújtani, a belégzésünket rövidíteni.
Még nincs hozzászólás