Ha nem eszel répát, nem fogsz tudni fütyülni
Emlékszem, amikor én kisgyerek voltam, legfeljebb a paradicsomot voltam hajlandó megenni. Amikor aztán jött a fogyókúra-időszak, akkor meg csak a salátalevelet, és a világon semmi mást. De ez sem egészséges tizenhárom évesen.
A gyerekekre általában jellemző, hogy a zöldséget unalmasnak tartják. Úgy gondolják, miért jó rágcsálni valamit, aminek semmi édes íze, nem jobb akkor már a csoki?
Érdekes egyébként, hogy mit esznek a hamburgeren, amiben van egy nagy adag hús, egy édeskés zsemle, meg némi ubi. Elképzelni sem tudom, mi benne a finom. Talán a lényeg itt is az édes ketchup és a sült krumpli, ami megint talány. A hamburger sem nem zöldség, sem nem egészséges. Miért szeretik a kölykök ezt az íztelen, zsírdús kaját?
Vidéken több zöldséget esznek
A fejlett nyugati országokban készült felmérés szerint a vidéki gyerekek kétszer annyi zöldséget és gyümölcsöt esznek, mint a városiak, és ennek egyik oka, hogy látják megteremni az adott növényt.
Valószínűleg csodálatosnak tartják, ahogy az aprócska magból a szemük láttára kifejlődik a zöldség, és ehhez a fejlődéshez a szülők, és akár a saját munkája is hozzájárul. Részesévé válnak ennek a varázslatnak, ahogy a magból vagy palántából lépésről lépésre ínycsiklandó ennivalóvá válik, például a paradicsom, a zöldbab vagy a borsó.
A varázscserép
A felmérés leírásában megfogalmazzák, hogy a gyerekeket különösen az ösztönzi kóstolásra, ha maguk is részt vettek az ültetésben, öntözésben, betakarításban. A városi családok is kipróbálhatják a közös veteményezést.
Nem kell megterhelő fizikai munkára gondolni, elég, ha pár magot elvetünk egy nagyobb virágcserépben az erkélyen, és azt a gyermek időnként meglocsolgatja, megkapálgatja, majd a végén boldogan kihúzhatja a földből a répát vagy újhagymát. És büszke rá.
Inkább a zöldséget választották
Az említett kutatásban vizsgált gyerekek ráadásul meg is szerették a zöldségek ízét, és ha többféle ételt tettek eléjük, gyakrabban választották a zöldségeket más ételek helyett, például a tészták helyett. Egy másik vizsgálatban kikérdezett egyetemisták közül az átlagnál több zöldséget és gyümölcsöt fogyasztottak azok, akik gyerekkorukban kertészkedés közben ismerték és szerették meg a zöldségeket.
Számít, hogy a gyerek fizikai kapcsolatba kerüljön a földdel, mert azoknál, akik – bár kertes házban nőttek fel – nem kertészkedtek, nem volt kimutatható semmilyen pozitív különbség.
A szülőknek is használ
A kertészkedést tartják az egyik leghatékonyabb stresszlevezető tevékenységnek. Ez a munka élethosszig tartó hatással van a szervezetünkre. A friss levegő és a napfény feltölt D-vitaminnal, ennek köszönhetően javul a kedélyünk. A Föld értékes energiát áraszt a megmunkálójára, pszichésen is feltölt, megemeli a rezgésszintet. Sokkal intenzívebben csökkenti a stresszhormonok (például a kortizol) szintjét a szervezetünkben, mint, mondjuk, az olvasás.
Bizonyított, hogy a talajbaktériumok, köztük a Mycobacterium vaccae olyan hatást gyakorolnak idegrendszerünkre, mintha bevettünk volna egy antidepresszánst. Ugyanezek a baktériumok serkentik agyunkban a szerotonin hormon termelődését, azaz kétszeresen is vidámabbá, elégedettebbé válunk.
Játékosan is lehet kertészkedni
A kerti munka közben szerzett ismeretek szórakoztatóak és érdekesek is, függetlenül attól, mennyi bosszúságot okoz, mondjuk, egy csiga vagy krumplibogár, amíg sikerül kiűznünk a veteményesből. Ezek az ismeretek a valós életről, az anyaföldről varázslatosan hatnak a gyerekek kedélyére, pszichéjére. Felüdülés a napi taposómalomból, az iskolapadból vagy a számítógép, netán a telefon mellől kiruccanni egy kicsit a kertbe.
Kortól függ a feladat
A legkisebb gyerekek boldogak, ha apa és anya közelében lehetnek, amíg ők tevékenykednek. Addig ők szaladgálnak, homokoznak, saraznak, katicát keresnek. Levegőn vannak és mozognak. A nagyobbak kiválaszthatják, milyen zöldséget termesszünk, illetve ha már olvasni is tudnak, a magok csomagolásán található ültetési útmutatót is felolvashatják nekünk.
Az érdekesség kedvéért választhatnak egészen különleges zöldségeket, mint a lila répa, a fekete paradicsom vagy a fehér-bordó csíkos cékla, az a fontos, hogy majd betakarításkor elsőként kóstolják meg őket. Nem a mennyiség számít tehát, hanem az érdeklődés felkeltése, a szeretetteli kapcsolódás kialakítása. A gyerekeket vonzzák az egészen kicsi és az óriási növények, így a pici koktélparadicsom mellett 1-2 nagyra növő tököt vagy dinnyét is ültethetünk, ha van hozzá elegendő helyünk.
Egy díszes cserép is megteszi
A cserépben is termeszthető egyszerűbb zöldségek közé tartozik a cékla, amelynek apró gömb formájú fajtáit már korán el lehet vetni legalább 30 centiméter mély cserépbe, tápanyagokban dús, laza földbe. Egy nagyobb cserépben akár 5-6 cékla is elfér, de ne legyenek túl közel egymáshoz, hogy jól tudjanak fejlődni.
Ugyanilyen cserépbe vethetünk bokorbabot és sárgarépát is, akár már április utolsó hetében, feltéve, ha szélvédett, napos erkélyünk van. A magokat elvetés előtt érdemes pár órára beáztatni, vagy ültetés után is megöntözni a talajukat, hogy könnyebben kezdjenek csírázni. Futóbabhoz feszítsünk ki átlag 1,5 méteres madzagokat a cserép oldalától függőlegesen fölfelé. Jó kis elfoglaltság az is, ha a cserepeket a gyerekek előzőleg kifestik, feldíszítik.
Még nincs hozzászólás