Futok még, és még, és még egy kört
Sokan sportolnak azért, hogy egészségesek és fittek legyenek. Ki ne szeretne megszabadulni pár kilótól, és a nyári szezonra jól kinézni? Vannak viszont olyanok, akiknek a mozgás sokkal többet jelent a hétköznapi, egészséges életformánál: az ő életüket az edzés irányítja. És erre rámehet a kapcsolatuk, akár a házasságuk is.
A túlzásba vitt testmozgás egészség helyett komoly pszichés zavarokhoz vezethet. A testedzésfüggőség létező gond, amely egyre több embert érint. Dr. Járai Róbert sportpszichológus ennek a problémának négy fázisát sorolja fel:
„Az elsőben még azért sportolok, mert ez jó nekem. Törekszem az egészséges és fitt életformára. A második a kockázati fázis: azzal, hogy edzek, a szorongásaimat csökkentem, és menekülök valami elől. A harmadik, a veszélyeztetett fázis, amikor már túlzásba viszem az edzést, és ténylegesen megjelenik a függőség. Például lefutok még egy kört, hogy még jobban érezzem magam. A negyedik fázisban már a cselekvés veszi át a kontrollt, nem én irányítok."
A betegség gyakran alakul ki egy-egy nehéz élethelyzetben, például szakítás után. Az elkezdett edzésnek hamar pozitív hozadéka lesz: kiderül az illető számára, hogy képes kontrollálni a testét, így el tudja fojtani a rossz érzéseit, és a szorongását is csökkenti. A mozgás során a szervezet boldogsághormonokat (endorfint) termel, javul a közérzet. Ez szintén hozzájárul ahhoz, hogy valaki a sportolás okozta mámorba meneküljön újra és újra, egyre és egyre többször.
A testedzésfüggőség ugyanolyan betegség, mint a szerfüggőség. Az ember elveszti a kontrollt. A tevékenység átveszi az irányítást a saját cél és a saját akarat felett. Ugyanúgy elvonási tünetek jelentkeznek, mint az alkoholnál vagy drognál: szorongás, feszültség, ingerlékenység, alvászavar, ízületi fájdalmak.
„Van, hogy a test nem bírja, és jönnek a sérülések, mert az egyén több időt töltött sporttal, mint tervezte. Ha egy futó bokája megsérül, akkor elkezd más testedzést végezni, például edzőterembe jár, mert nem tud lemondani a mozgásról és a sportról" – mondja Dr. Járai Róbert.
Napjaiknak az edzés ad értelmet, a gondolataik főleg ekörül járnak. A sport kihat az időbeosztásukra, és megváltoztatja a társas kapcsolataikat is, sokszor még a barátaiktól, partnerüktől is elszigetelődnek, hogy minél többet tudjanak edzeni. Ha valaki az edzésnek rendeli alá az életét, és mindent ehhez igazít, az gyakran a társa elvesztéséhez vezet.
„A függőség jele, ha a sport átveszi az életben az irányítást. Például ha valaki egy céges megbeszélésen is csak a futásról ábrándozik, biztosan függő" – teszi hozzá a pszichológus. A betegség elsősorban a harminc év alatti sportolókat veszélyezteti. Leggyakrabban a testépítők és a triatlonosok körében alakul ki. Akik az úszásban, a futásban és a biciklizésben egyszerre méretik meg magukat, szinte végeláthatatlanul edzenek, hiszen más-más izomcsoport dolgozik a három sportágban.
Dr. Járai Róbert szerint nagyon fontos, hogy a sportolásnál konkrét célokat tűzzünk ki: honnan hová, és milyen módszerrel szeretnénk eljutni. „Nem szabad a sportba menekülni. Én vagyok az, aki megmondja, hogy ennyit, és ne tovább: meg kell tartani a kontrollt és egy egészséges határt."
A mai trend is kedvez a testedzésfüggőség kialakulásának: a média azt sulykolja, hogy sportolni divat, és a sportos, kellemes külső egyenlő a sikerrel. A teljesítménykényszer pedig sokakat szélsőséges irányokba terelhet.
Még nincs hozzászólás