Felesleges lehet a citológiai vizsgálat? Semmiképpen
Minden nőben felmerül előbb-utóbb a kérdés: biztos, hogy minden rendben van velem „odalent”? Ez nem véletlen, hiszen annyi tragikus történettel lehet találkozni a sokáig lappangó kórokozók – így a HPV – és a méhnyakrák tekintetében is.
Mind tudjuk – hiszen a csapból is ez folyik –, hogy a legnagyobb hangsúly a megelőzésen van, azt azonban le kell szögezni minden ellenkező híreszteléssel szemben: a megelőzésnek vajmi kevés köze van a citológiai vizsgálatokhoz és a HPV-tesztekhez. A dolgokat tehát nem árt tisztába tenni.
Ne keverjük össze a dolgokat!
Időnként napvilágot látnak olyan hírek, amelyek szerint a citológiai vizsgálatok nem megbízhatóak a méhnyakrák megelőzését illetően. Koppán Miklós professzor, nőgyógyász, egyetemi tanár, a Pécsi Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika igazgatója ezzel kapcsolatban leszögezte: a HPV-fertőzés vagy a méhnyakrák megelőzésében önmagában sem a citológiai vizsgálat, sem az említett vírus célzott kimutatása nem releváns, ebben a formában teljesen értelmetlen összefüggésbe hozni a citológia hatékonyságát a méhnyakrákos megbetegedések számával.
A citológiai vizsgálat eredménye ugyanis – mondta a professzor – arra világít rá, hogy a méhnyak sejtjeinek állapota milyen, azok egészségesek-e, vagy netán kialakult bennük olyan, általában a HPV által okozott, a rosszindulat irányába mutató elváltozás, ami miatt vagy fokozott figyelemmel kell kísérni a páciens állapotát, esetleg közbe is kell avatkozni.
Fontos tudni, hogy ez a vizsgálat nem arra mutat rá, hogy volt-e, avagy van-e HPV-fertőzése valakinek, ugyanakkor indirekt jelzés lehet a vírus jelenlétére. Ha az eredmény indokolja, akkor a HPV jelenléte egy másik, modern laboratóriumi módszerrel kimutatható.
Citológiai vizsgálat igenis kell!
A citológiai vizsgálat létjogosultságát „jelen tudásunk szerint megkérdőjelezni nem szabad” – szögezte le a professzor. Hiába mutatnak ki ugyanis laboratóriumi teszttel HPV-fertőzést valakiben; az, hogy klinikai szempontból mi a teendő, szükség van-e kezelés megkezdésére, pusztán ennek alapján még nem eldönthető.
A HPV - azaz a humán papilloma vírus - rendkívül elterjedt kórokozó. Rendellenes sejtosztódást, sejtburjánzást okozhat a szervezet különböző részében, akár a hangszalagon, a szájüregben vagy a nemi szerveken. A vírusfertőzéshez (is) köthető méhnyakrák a világ és hazánk egyik legsúlyosabb egészségügyi problémája, a második leggyakoribb rosszindulatú daganat. Ugyanakkor ha a betegséget időben észreveszik - jó eséllyel gyógyítható.
De ha ez utóbbi bizonyítást nyer, akkor is meghatározza a következő lépést az illető hölgy úgynevezett HPV-státusza, avagy: mit mutat konkrétan a citológiai, esetleg a szövettani mintavétel eredménye. „Teljes értékű terápiás döntést hozni sem a HPV-teszt, sem az említett molekulárbiológiai teszt eredménye alapján nem lehet” – erősítette meg a nőgyógyászprofesszor.
A jólápoltság nem garantál semmit
A magyar nők átfertőzöttségére vonatkozó statisztikák eltérőek, de azt tudni kell, hogy nem ritka az egyébként ápolt, magas higiénéjű hölgyek között sem a HPV-vírus jelenléte, ebből tehát botorság bárkinek is kiindulnia. A HPV-fertőzés megelőzésére viszont rendkívül nagy hangsúlyt kell helyezni.
Miután nemi úton az egyik partnerről a másikra átterjedő vírusról van szó, ezért a megelőzés összefüggésben áll egyebek mellett a szexuális habitussal is. Fontos bizonyos fegyelmi szabályok betartása, a gyakori partnerváltás kerülése, illetve bizonyos mértékig a gumi óvszer használata is csökkentheti a betegséget okozó vírus megszerzését.
Évente félezer haláleset megelőzhető lenne
A fentiek talán egyértelművé teszik a rendszeres nőgyógyászati szűrővizsgálatok fontosságát. Ennek során az orvos eldönti – akár a citológiai mintavétel alapján –, hogy szükség van-e HPV-tesztre, netán a sejtek átprogramozottságára vonatkozó laboratóriumi vizsgálat elvégzésére – figyelmeztet Koppán Miklós.
„Tekintettel arra, hogy Magyarországon évente átlagosan félezer nő hal meg méhnyakrákban – úgy, hogy arra nem került volna sor, amennyiben időben felismerik a bajt –, a hazai nőgyógyászok általános álláspontja az, hogy az évenkénti szűrés az ideális. Azok esetében, akik több évre visszamenőleg bizonyítottan egészséges citológiai eredményt produkálnak, és nincs jele HPV-fertőzöttségnek, elég lehet a két-három évenkénti szűrés is” – fűzte hozzá.
A nőgyógyász rendszeres felkeresése mindazonáltal nem csak a méhnyakrák felismerésénél lehet fontos, hiszen a vizsgálat egyéb kóros nőgyógyászati állapotok kiszűrésére is lehetőséget ad – szögezte le prof. Koppán Miklós.
Még nincs hozzászólás