Fel, a fellegek fölé!
Az emberek félelemmel tekintettek a hegyekre, mielőtt kihívást láttak volna bennük. Ezek a fantáziák titokzatos erők, istenségek formájában öltöttek testet. Elég csak a görög mitológia temperamentumos isteneire gondolnunk, akiknek lakhelye Görögország legmagasabb hegysége, az Olümposz volt. E közel háromezer méteres hegy óriási testvérei a nyolcezresek, vagyis a Föld tizennégy legnagyobb hegycsúcsa, melyek a tengerszinttől számítva nyolcezer méternél magasabbra nyúlnak.
Mind a tizennégy nyolcezres hegycsúcs Ázsiában húzódik, a Himalája – mely az Eurázsiai-hegységrendszer része – és a Karakorum-hegylánc vonulataiban, Pakisztán, India és Kína határvidékén. A Himalája elnevezése szanszkritül „a hó otthona”. Legmagasabb pontja a 8848 méteres Csomolungma.
Az első expedíciót, melynek célja egy nyolcezer méternél magasabb hegy megmászása volt, Albert Frederick Mummery angol hegymászó és J. Norman Collie brit tudós, hegymászó szervezte 1895-ben. A cél a Himalájában magasodó 8125 méteres Nanga Parbatnak, a világ kilencedik legnagyobb hegycsúcsának meghódítása volt. A kísérlet kudarccal végződött, a két hegymászó és kísérőik meghaltak egy lavinában.
A Csomolungma a tengerszinttől számítva a legmagasabb hegy a Földön. Csúcsán halad át Kína és Nepál határvonala. Neve tibeti eredetű, jelentése a Föld istenasszonya. A nepáliak nemzeti büszkeségüknek tekintik a hegyet, ezért a nepáli rúpia bankjegyein a köztársaság kikiáltása (2007) után a hegy képét helyezték el az előlapon. S hogy miért nevezik más néven Mount Everestnek is? Mert az európaiak számára Sir George Everest fedezte fel a csúcsot. A hadmérnök ezredes 1852-ben fejezte be itt méréseit, és utóda a tiszteletére nevezte el a hegyet Mount Everestnek. A hegy nem bánta, az angolok azonban 1907-ben tudták meg, hogy a csúcsnak már réges-régen van tibeti neve - horribile dictu! - ez szerepelt is már a francia hittérítők 1733-as térképein. Nagy vita kerekedett, hogy a felfedezés dicsősége a franciákat vagy az angolokat illeti. Nos, ettől fogva van mindkét név használatban. A Csomolungma megmászását tragédiák övezték. Az első próbálkozás 1924 júniusában George Herbert Mallory és Andrew Sandy Irvine brit mászók nevéhez fűződik, akik elérték ugyan a csúcsot, de sosem tértek vissza. 1999-ben egy expedíció megtalálta Mallory holttestét, de sem ruházatának átkutatása, sem a tetem környékének átvizsgálása után nem került elő a fényképezőgépe. Pedig a benne lévő film bizonyíthatta volna, hogy valóban feljutott a csúcsra.
Edmund Hillary új-zélandi hegymászó Tendzing Norgaj nepáli serpával együtt mászta meg elsőként a Föld legmagasabb hegycsúcsát, 1953. május 29-én. Visszaérkezésükkor hatalmas ünnepségekkel fogadták őket: Hillaryt lovaggá ütötte II. Erzsébet, Tendzinget pedig egyesek Buddha reinkarnációjaként kezdték tisztelni.
Reinhold Messner olasz hegymászó volt az első, aki oxigénpalack használata nélkül, egyedül megmászta a Mount Everest csúcsát 1980-ban. Ezt a teljesítményét a mai napig senki sem ismételte meg.
Ugyancsak ő volt az első, aki mind a tizennégy hegyóriást megmászta. Élményeiről több mint negyven könyvet írt.
A Föld legmagasabb hegycsúcsainak ezüstérmese, a K2 (más néven a Godwin-Austen-gleccser) a Karakorum-hegyláncban található a maga 8611 méteres tengerszint feletti magasságával.
Neve onnan származik, hogy 1856-ban Thomas George Montgomerie brit alezredes a Karakorum-hegység felmérése során ezt a hegyet regisztrálta másodikként. Feladatkörébe tartozott az is, hogy felfogadott és kiképzett indiaiakat, akik tibeti utazónak álcázták magukat, így beléphettek Tibetbe, mely nem lévén a Brit Birodalom része, külföldiek előtt zárva volt.
A Godwin-Austen elnevezést a hegyet elsőként feltérképező Henry H. Godwin-Austen brit geológus-térképészről kapta a K2. A családi legenda szerint a geológus áttért a buddhista hitre – így ő lehetett az első angol, akinek neve a buddhizmushoz köthető.
A csúcs meghódítására az első kísérlet 1902-ben történt, s ezt még számos sikertelen próbálkozás követte. Elsőként két olasz hegymászó, Achille Compagnoni és Lino Lacedelli mászta meg sikerrel, 1954. július 31-én.
S végül lássuk a nyolcezres hegycsúcsok bronzérmesét, a Föld harmadik legmagasabb hegyét, a Kancsendzöngát, melynek tengerszint feletti magassága 8586 méter! A Himalájában található, Nepál és India határán. Nevének jelentése „a hó öt kincse” – utalva a hegycsoport öt csúcsára. A „kincsek” jelentése pedig: arany, ezüst, drágakő, vetőmag és szent könyv.
Előzetes kutatások és mászási kísérletek a 19. századtól előfordultak ugyan, de a Kancsendzönga első meghódítása George Christopher Band és Joe Brown angol hegymászóknak sikerült,1955. május 25-én. Az expedíció tagjai tisztelték Szikkim – független királyság volt az 1975. májusi indiai megszállásig – lakosságának vallását, akik a csúcsot szentként tisztelték, ezért megálltak néhány méterre a tényleges csúcstól. A legtöbb sikeres mászó azóta is követi ezt a hagyományt.
A Kancsendzönga kapcsán egy tragikus magyar mászást is meg kell említeni: Erőss Zsolt (1968-2013), Magyarország legeredményesebb magashegyi hegymászója és Kiss Péter (1986-2013) hegymászó, barlangász a „Magyarok a világ nyolcezresein” expedíció keretében elérték a csúcsot 2013. május 20-án, a visszaúton azonban eltűntek.
Még nincs hozzászólás