A Ridikül Magazin megrendeléséhez kattintson erre a sávra!

Ridikül Magazin logo

Fájt. Elmúlt?

Ha valami fájt, anyához szaladt. Tomikám, mondta anya, aztán körülfolyta, beborította magával, már nem fért hozzá a fájdalom. Beszélt is, olyasmit, hogy ugyan már, katonadolog, már nem is fáj, meg hogy elmúlik, ne félj, emlékezni sem fogsz rá.

Fotó: Shutterstock.com

Nem számított, miket mond. Csak a lénye, ahogy ráborult, mint a dióra a héja.

Megtanulta, hogy a fájdalom igenis létezik. Nem igaz, amit anya mondott, hogy ugyan már. De apa azt mondta, egy férfi nem roppan össze, fel se szisszen, egy férfi teszi a dolgát, nem foglalkozik a fájdalommal.

Apa beteg lett. Nem mondták ki, de benne volt a levegőben, sejthető volt, hogy meg fog halni. Anya sírt. Apa fel se szisszent. Nem beszéltek halálról. Anya nem mert, apa nem foglalkozott a fájdalommal.

Anya azt kérdezgette, hogy lehet, hogy apád nem érti, nem érzi, hogy odaveszett minden. Apa úgy halt meg, hogy észre se lehetett venni. Este lefeküdt, reggel nem kelt fel. Az esküvőre már nem mehetett, mert akkor már négy hónapja meg volt halva.

Anya fekete ruhában ment az esküvőre. A fehér menyasszony az öröm és a remény. A fekete anya a bánat és a csend.

(A teljes cikket elolvashatja a Ridikül Magazin 2020. évfolyama 1. számának 33. oldalán!)

Címkék: halál, fájdalom, elmúlás

Még nincs hozzászólás

Szóljon hozzá!


Az ide beírt név jelenik majd meg a hozzászólásánál!

Az ide beírt emailcím nem fog megjelenni a hozzászólásban, kizárólag az esetleges válaszhoz tároljuk!

Figyelem! Az ide beírt szöveg minden látogatónk számára látható lesz!

A ridikulmagazin.hu site adminisztrációs és moderálási alapelveibol eredoen elofordulhat késés a beküldés és a megjelenés között!