Ételmítoszok, igazak vagy hamisak?
Az otthoni élelmiszer-eredetű megbetegedések jelentős része könnyen elkerülhető. Egyszerűen csak be kell tartani az alapszabályokat, és nem szabad hinni a mendemondáknak, a meséknek. Nézzünk meg pár olyan kijelentést, amelyet sokan hisznek igaznak, pedig egész másképp van...
Rengeteg olyan legenda létezik az élelmiszerekkel kapcsolatban, amelyek szinte csak a tévedéseinket próbálják elfedni, és akár betegséghez is vezethetnek. Ezért összegyűjtöttünk pár olyan mítoszt, amelyre ez után a cikk után már nem úgy fogsz tekinteni, ahogy eddig.
A csirkéket megmossuk, ugye?
Sokan váltig állítják, hogy a nyers csirkehúst meg kell mosni felhasználás előtt. Pedig azzal többet árthat az ember, mint amennyit használ. Ugyanis, ha a csap alatt megmossuk, akkor könnyen keresztszennyeződést okozhatunk azzal, hogy a nyers csirkehúson természetesen megtalálható baktériumot (Campylobacter) szétfröcsköljük a konyhapulton. Ez pedig akár komoly, lázzal kísért emésztőrendszeri problémákat is okozhat.
Mit tehetünk, hogy megelőzzük? Minden munkafolyamat után mossuk meg a kezünket, mindig melegítsük, süssük át az ételeinket úgy, hogy az hús belseje elérje legalább a 75 °C-ot. Ennek ellenőrzéséhez legbiztosabb, ha hústűt is használunk.
A három (vagy öt) másodperces szabály
Régóta terjed az interneten az az állítás, miszerint, ha leejtjük az ételt a földre, van három (más források szerint öt) másodpercünk, hogy felvegyük azt, mielőtt megszállják a baktériumok, és így még biztonságosan fogyaszthatjuk.
A Nébih erről a mítoszról forgatott egy videót, amelyben egy szendvics példáján keresztül mutatják be, mi történik, ha földre ejtjük azt. Laboratóriumi vizsgálatokat végeztek, s ezek alapján bebizonyosodott, hogy bármennyire is gyorsan vesszük fel a földről az élelmiszert, azon a baktériumok mennyisége a természetes módon megtalálható mennyiség harmincszorosára nőtt.
Persze nem mindegy, hogy hova esik le az étel, de a baktériumok mikroszkopikus méretük miatt bárhol lehetnek, így még akkor se együk meg a földről felvett ételt, ha az makulátlannak tűnik.
Megehetem a kicsit penészes lekvárt?
Nem. Ez az egyik leggyakoribb mítosz, melyet még sokan a nagymamáinktól ismertünk. Pedig súlyos tévedés azt hinni, hogy ha már nem látjuk a penészt, akkor nincs is ott. Ugyanis a penészgomba úgy hálózza be az ételeket, mint az idős fák gyökereikkel a talajt. Így hiába nem látjuk a penészt, az attól még jó mélyen benne van az ételben.
Az igazán nagy probléma pedig, hogy számos penészgomba méreganyagokat (mikotoxinokat) termel, melyek sem sütéssel, sem főzéssel nem pusztíthatók el. Laboratóriumi vizsgálatok bizonyítják, hogy hiába szedték le a penészgombát az étel felszínéről, több tízmilliós-milliárdos nagyságrendben lehetett penészgombát találni a látszólag tökéletes élelmiszerben. Sajnos, ha csak egy apró penészfoltot látunk is az ételünkön, jobb és biztonságosabb, ha az egészet kidobjuk.
Lejárt az étel szavatossági ideje, de csak pár napja, jó az még
Vagy nem. Ez egy picit bonyolultabb kérdés, mert vannak olyan élelmiszercsoportok, amelyek ehetőek a lejárati idejük után, és vannak olyanok, amelyek nem. Az ételeket két csoportra bonthatjuk ’szavatossági idejük’ szerint. Vannak olyanok, amelyeknek minőségmegőrzési idejük van, és vannak olyanok, amelyeknek fogyaszthatósági idejük. Nézzük meg, melyik mit jelent.
Ha valaminek minőségmegőrzési-ideje van, mint például a száraztésztának vagy csokinak, az azt jelenti, hogy a gyártó azt vállalta, hogy a csomagoláson látható időpontig pontosan olyan lesz az élelmiszer, mint amire számíthatunk. Az időpont után viszont – bár biztonsággal fogyaszthatóak maradnak – ne várjuk a jól megszokott ízt, színt és állagot. (Például a húsvéti Mikulás-csokik idővel fehérré változnak, ám ettől még ehetőek, de kicsi az élvezeti értékük.)
Viszont ha valamilyen ételnek fogyaszthatósági ideje van – ilyenek a nyers húsok vagy a pékáruk – azokat már nem szabad megenni a megadott időpont után, mert megbetegedéseket okozhatnak.
Kiteszem a húst a fagyasztóból az asztalra
Nem mondom, hogy velem nem történt már ilyen, sőt! Ugyanakkor fontos tudni erről a gyakorlatról, hogy ez így helytelen. Az ausztrál élelmiszer-biztonsági szakemberek és a Nébih élelmiszermérnökei is azt javasolják, hogy ha fagyasztott ételt használnánk, akkor azt a fagyasztóból ne tegyük egyből a konyhapultra egy mélytányérba, hanem tegyük át a hűtőbe.
Hogy miért? Mert a fagyasztás nem pusztítja el a baktériumokat, és ha kitesszük szobahőmérsékletre, azzal ideális körülményt biztosítunk a baciknak, hogy el tudjanak szaporodni az ételünkben, és ez ismételten veszélyforrás lehet.
(Az élelmiszer-biztonsággal kapcsolatban a https://portal.nebih.gov.hu oldalon még több információt találhatunk.)
Még nincs hozzászólás