Esztergom télen is vár rád
Esztergom az a magyar város, amelyik minden évszakban gyönyörű. Kevés alkalmasabb hely van az országban múzeumlátogatásra, őszi sétára, andalgásra. Esztergom gyereknek, felnőttnek rengeteg látnivalót kínál.
Ha túl morcosra fordul az idő, és mondjuk gyermekünk még éretlen az egyház kincseinek értékelésére, megnézhetjük a Balassa Bálint Múzeum hajómakettjeit, fegyvereit, régiség- és éremgyűjteményét. Hiperaktív gyereket is leköt a Rejtélyek Háza, ahol nyomozhat, szerepjátékokban vehet részt, szabadulószobában próbálkozhat – de, ajánlatos előre helyet foglalni az interneten.
Ha ezt elmulasztottuk, jöhet a Macskalépcső megmászása, ami egy meredek, sikátorszerű út a Duna-partról a Várba. Meglehetősen lihegős program. Érdeklődőbb fiúkat-lányokat lekötnek a Duna Múzeum változatos gyűjteményei, vagy a közeli Pilisszentlélek szlovák tájháza.
Érkezés
Esztergom közel van Budapesthez. Autóval három-négyfelől is megközelíthetjük, a legrövidebb út csak 40 kilométeres. Ha azonban van időnk, ne rohanjunk! Válasszuk a legfenségesebb útvonalat, ahonnét Esztergom a maga isteni és királyi tökéletességben feltárul. Ha Visegrád felől közelítjük meg a várost, csodálatosan lép elénk.
De a szlovák, a párkányi oldalról közeledve is lenyűgöző és felejthetetlen a városkép. Aki tehát első ízben kívánja gyermekét vagy külföldi barátait ámulatba ejteni Esztergom látványával, választhatja a Vác-Szob-Párkány (Sturovo) útvonalat – kétszer olyan hosszú lesz, de megéri.
Mindennél csodálatosabb a megérkezés hajóval. A költő, Babits Mihály így írt erről az élményről – „A valóságos eleven Esztergomot hajóról pillantottam meg először, a Dunán: s ez csakugyan olyan volt, mintha valami fenséges és szent királyi székhelyre vonulnék be. A bazilika magasból nyújtotta elibém keresztjét; az alkony aranyszőnyeget terített a hullámokon át a palotáig; fölötte széles ünnepi karzatot mímelt a Várhegy fennsíkja, ahol nagypénzű s szenvedélyesen tervezgető prímások egykor a Magyar Siont ábrázolták ki…”
Babits nem sokkal később nyaralót vett itt, és akkor már így fogalmazott: „Ma otthonos tájkép néz rám, meghitten, mosolyogva, verandám üvegkockáin át, friss színekkel, mint egy rajzhálós karton. Szent István székhelye iparkodó, messziről füstölgő bányavároskák közt pilledten őrzi pompáját s szegénységét. Tekintetem kéjjel csúszkál a csillogó Dunán, a méltóságos kanonokházaktól a Csitri szigetek ősvadonáig.” (Babits háza az év nagy részében látogatható.)
Mesés hely
Esztergomra minden közeli és távoli népnek saját neve van, jelezve a hely és a település fontosságát. Minden, ami gazdaggá és széppé tehet egy tájat, az itt megtalálható. Az éltető víz bőséggel hömpölyög, s a nagy Dunába e helyütt ömlik az olykor vad Garam és a csendesebb Ipoly.
Esztergom forrásokban is gazdag, hideg, meleg nagy számban feltör, fürdővárossá téve még a szemközti Párkányt is. (Esztergom hatalmas termál- és élményfürdője, az Aquasziget csak nyáron üzemel, de odaát ’a Vadas’ egész évben látogatható.)
A hegyek egyre magasabb hullámokban emelkednek a láthatárig, a sűrű erdők és a szigetek zöldje tükröződik a folyóban. Nagyszerű természeti adottságok ezek, de az embernek is maradt munkája. Nem gondolnánk, de a Várhegyet jó pár méterrel megnyesték, hogy elférjen rajta a bazilika. Alatta a folyópartot feltöltötték, és két szigetet egyesítettek úgy, hogy az 1850 előtti látkép teljesen megváltozott.
A bazilika
A magyarok az egykori Solva, római erőd alapjain építettek itt kővárat, és a legendák szerint ebben született Vajk, a majdani Szent István király. Az tény, hogy két és fél évszázadon át, a tatárjárásig Esztergom volt a fiatal magyar királyság fővárosa, vallási, szellemi, igazgatási és gazdasági központja, mielőtt a király Budára költözött volna. Ám a város, azt a korszakot kivéve, amikor menekülni kellett a törökök elől, mint érseki székhely, a római katolikus egyház magyarországi központja maradt.
Az érsekség 1820-ban költözött vissza Esztergomba, és rögtön tervezni kezdte, hogy hatalmas székesegyházat épít a háborúkban elpusztult első magyar főtemplom helyére. Az építkezés 70 éven át tartott, és az elkészült mű ma is erős hatást vált ki mindenkiből.
Amikor a kupola alatt állunk, annak teteje majdnem 72 méterrel van a fejünk felett. Ez egy 24 emeletes ház magassága. Az altemplomot is figyelembe véve a bazilika 100 méter magas, ma is a legmagasabb magyarországi épület. Falai 17 méter vastagok. Minden részlete különleges. Például, az oltárképét egyetlen, 13 méter magas vászonra festette a velencei festő, egyedi szövőszéket kellett hozzá készíteni.
De mi ez ahhoz képest, hogy a török háborúkat túlélő reneszánsz Bakócz-kápolnát – a modern műemlékvédelmet messze megelőzve – az építéskor 1600 darabra vágták, hogy az alatta lévő hegyet kissé ’leborotválva’ helyet csináljanak a hatalmas bazilikának, majd a kápolnát összerakva, egybeépítették a székesegyházzal. Ez a kápolna a mai Magyarország egyetlen eredeti reneszánsz épülete. A háború ezek után sem kímélte az épületet, 1944-45 harcaiban majdnem száz bomba és gránát csapódott belé.
Az egyház kincsei
A bazilika négy szintjének bejárása – az Altemplomtól a Főszékesegyházi Kincstáron át a legfelső Panorámateremig – tartalmas program. Odafent egy kávézóban megpihenhet a fáradtan érkező látogató, mielőtt kimerészkedne a kupola alján körbefutó erkélyre, ahol szemével befoghatja az egész tájat. A fiatalabbakat interaktív kiállítás várja, ahol szinte mindent megtudhat a bazilika történetéről.
S ha a látogató ereje engedi, és kedve tartja, a bazilikához közeli Prímási palotában megtekintheti a Keresztény Múzeum kincseit (ez az ország harmadik legnagyobb gyűjteménye), könyvtárát, és levéltárában II. András aranybulláját is.
Esztergomban van dzsámi is, amely Özicseli Hadzsi Ibrahim nevét viseli. A dzsámi sokáig romos lakóépület volt, s csak mostanában alakul vissza török formájába. Egyik sarkából egy minaret torzója emelkedik ki. Az Erzsébet parkból megtekinthető I. Szulejmán szultán arab betűs győzelmi kőtáblája – „Szulejmán szultánnak, Szelim kán fiának” –, melyet az 1543. évi sikeres ostrom emlékére készíttetett. Az egykori szerb ortodox templom ma görögkatolikus templom, a tragikusan elnéptelenedett zsinagóga művelődési házként működik.
Pártfogó királyok és királynék
Szulejmánnál sokkal kedvesebb emlék is van a folyó mindkét oldalán: Sobieski János lengyel királynak szép szobra és emlékparkja van Párkányban, nálunk emlékműve. Sobieski 1683-ban Bécs alatt szétverte a török seregeket, majd Párkánynál ismét győzelmet aratott, s ezzel elkezdődött Magyarország felszabadítása a török alól.
A parkban mellszobra van Erzsébet királynénak is. Talán a legszebb ’emlékmű’ a Mária Valéria nevét viselő híd, mely egyben a legszerencsétlenebb sorsú magyar hídnak is tekinthető. A híd a millennium alkalmára készült másfél év alatt, 1895-ben. 24 évvel és egy világháborúval később, a csehek felrobbantották.
1927-re kijavították, de 17 évre rá, 1944-ben a németek ismét felrobbantották. Csak 2001-re épült újjá, ötvenhat évig csak egy kis komp közlekedett Párkány és Esztergom között. Vagy még az sem. Mondják, a legsötétebb ötvenes években, a Duna felett lebegő ködbe súgták a két parton lakó magyarok a családi híreket, más összeköttetés nem volt a hangot jól vivő ködön kívül.
A híd építésekor Ferenc József kegyesen engedte, hogy az egyetlen Budán született ’magyar’ Habsburg gyerek, Mária Valéria után nevezzék el a hidat. Ez a főhercegnő később adakozó jótékonyságáról lett híres, az ő nevét viselte az eredetileg háborús szükségkórháztelepként alapított budapesti Mária Valéria-telep is.
A híd ma egyszerű és kellemes lehetőséget kínál, hogy átsétáljunk Párkányba, s hogy a két város gyakorlatilag egyként működjék. Az emberek ma csak átszaladnak a párkányi piacra zöldségért, gyümölcsért, mert az ott gyakran olcsóbb, mint ideát. Ugyanakkor több ezer párkányi dolgozik az esztergomi Suzuki-gyárban – nem tudnának ennyien jönni, ha nem állna ismét a híd.
A belváros és a főtér
Hogy is mondta Babits? „Pilledten őrzi pompáját s szegénységét”. Emberi számítások szerint Esztergomnak Magyarország legelegánsabb városának kellene lennie, azonban úgy néz ki, ahogyan a költő megírta – a helyzet mit sem változott majd száz év alatt. Esztergomnak vannak romos, elesett, nagyon csendes, reménytelen részei, és vannak gyönyörűen kiásott, feltárt részei is. A várat ugyanis ki kellett ásni a föld alól, mert az idők során lepusztult, ráomlott a hegy.
A viszonylag új kapuról azonban már potyognak a betűk, és a 2001-ben felavatott, Melocco Miklós által készített Szent István megkoronázása nevű emlékműre is lassan ráfér a felújítás. Viszont 2007-ben nagy szenzációt keltett, amikor bejelentették, hogy Vitéz János első emeleti dolgozószobájában egy freskó, a Mértékletességet ábrázoló feltehetően Botticelli műve.
Esztergom polgári városrészének főtere, a Széchenyi tér, ahol az egykori kuruc tábornok, Vak Bottyán (János) háza helyén épült 1772-ben a városi gimnázium, amely most városházaként szolgál. Megkapó barokk palota, semelyik más városházával össze nem téveszthető. Az egyemeletes, vaskos épületet hatásosan könnyebbíti az alján lévő árkádsor. Az épület enyhén omladozó, és messze nem a legjobb állapotban lévő ház a téren.
Amúgy a főtér ugyanolyan, euróból épült szökőkutas, új szobros, díszköves, pálmakiültetős együttes, mint mindenütt Magyarországon. A tér legszebb háza a Müller-ház, amely ma postahivatal. A környező utcákban érdekes kis boltok, kereskedések várják vásárlóikat. Egy nagyobbacska régiségkereskedésben könnyen elrepül a délután.
Csak óvatosan a panorámával!
Végül egy tipp. Van Esztergomnak egy pontja, ahonnét ugyanolyan gyönyörű a város, mintha a Duna másik oldaláról néznénk. Ez a Szent Tamás-hegy, vagy, ahogy a helyiek mondják, ’a Szenttamás’. Kísértetiesen hasonló az élmény, mintha Pécsett a Havas Boldogasszony-templom előtt ücsörögnénk, csak a Szenttamásnál még kisebb a tér odafent. Viszont drámaibb a kilátás a hatalmas bazilikára. A kápolnácska előtt padokon ülve mindent látunk a városból, amit látni érdemes.
Még nincs hozzászólás