Eladó a menyasszony!

2025. május 1. | Írta: Vág Bernadett

Ahogy a tavasz elhozza a természet újjászületését, úgy a szerelmesek számára is elérkezik a nagy napok ideje, az esküvő. A világ különböző tájain mindenhol másképp ünneplik az életre szóló köteléket, de egy dologban összecsengenek: a boldogságot, a termékenységet, a bőséget és persze az örök szerelmet ígérik.

Az esküvőt megelőzően és a nagy napon is rengeteg különleges hagyományt követnek a világon. Ilyen például, hogy az eskü előtti napon a pár nem alszik egy ágyban. De milyen izgalmas esküvői szokások, próbatételek színesítik még a szertartást a földkerekség különböző tájain?

Menyasszonyrablás

Magyar szokás próbára tenni a vőlegényt. Elég erősen, okosan őrzi-e az asszonykát, vagy el lehet rabolni tőle? A menyasszonyrablást a múltban nagyon komolyan vették. Ha sikerült a szertartás alatt megszöktetni az arát, akkor a násznép úgy döntött, hogy a vőlegény nem érdemli meg a menyasszonyt.

Ma már csak viccből szöktetnek menyasszonyokat. A sikeres rablás során egy időre elviszik az arát egy borozóba vagy bárba, de legtöbbször csak a teremből viszik ki. A szépséges ara visszaszerzése a rablók által kitalált feladat lesz, amely lehet az anyós hosszas dicsérete, tánc, esetleg egy rögtönzött szerelmi vallomás. Bármi legyen is az, a cél, hogy mindenki jól érezze magát és oldódjon a hangulat!

Képesek lesznek együtt küzdeni?

Ezek a játékok, szokások gyakran azt akarják kideríteni, képes lesz-e a pár együtt eredményesen erőkifejtést tenni, hisz az életben számtalan helyzet adódhat majd, amikor szükség lesz a kemény együttműködésre.

Ezt teszteli a németeknél elterjedt farönkpróba. A szerelmeseknek együtt kell kettéfűrészelnie egy farönköt, hogy kiderüljön, mennyire nagy közöttük az összhang, hogyan tudnak megoldani ketten egy nehéz feladatot.

Csak semmi érzelem!

Az esküvők általában mély érzelmeket váltanak ki az emberekből, de Kína egyes részein a sírás kötelező előkészülete a ceremóniának. A tucsia népcsoport menyasszonyai az esküvőjük előtt harminc nappal különös hagyományba kezdenek: legalább napi egy órát kell sírniuk. Tíz nap elteltével az ara együtt sír édesanyjával, húsz nap elteltével pedig a nagymama is csatlakozik a szertartáshoz más női hozzátartozókkal együtt.

Az a menyasszony pedig, amelyik a harmincnapos sírókúra után nem képes egy jót zokogni az esküvőjén, megvetésben részesül, és gyakran nevetség tárgyává is válik. Előfordulhat az is, hogy elűzik a faluból, ha nem ad bele mindent. A furcsa szokás régen az elrendezett házasságok elleni tiltakozást jelentette, manapság viszont egészen másról szól. A tujia nők szerencsére ma már szabadon választhatnak házastársat, a sírás jelenlegi formájáról pedig úgy tartják, hogy elűzi az ártó szellemeket – vagyis szerencsét hoz az ifjú párnak.

Egyes kínai, mongol törzsekben az esküvő előtt a menyasszonynak egy kis állat máját vagy tüdejét kell felvágnia, hogy meghatározzák, jó lesz-e a házasság. Ha a belső szervek szépnek és egészségesnek tűnnek, akkor a frigy szerencsés lesz.

Eközben Kongóban a szerelmeseknek kordában kell tartaniuk az érzelmeiket. A közép-afrikai országban a házasság nemcsak érzelmi, de komoly, alaposan megfontolt gazdasági döntés is, így ha valaki az esküvői szertartáson mosolyogni mer, ami bizony a násznépre is érvényes, azzal azt üzeni a jelenlévőknek, hogy nem gondolja komolyan a házasságot.

Kínzás és megszégyenítés

Ki szereti, ha befeketítik? Főleg, ha hófehér esküvői ruhában van? Az esküvő előtti ’feketítésnek’ nevezett skót hagyomány szerint a szertartás előtt teljesen össze kell piszkolni az ifjú párt. A család és a barátok homokkal, iszappal, kátránnyal, madártollal, ételmaradékokkal és egyéb bűzös hozzávalókkal maszatolják össze a szerelmespárt.

Hogy miért? Így készítik fel a jegyeseket azokra a kihívásokra, amelyekkel közös életük során találkozhatnak. És hát azért is, hogy legyen min nevetni a násznépnek.

Borneo szigetén még kínosabb a szitu. Itt, ha egy pár összeköti az életét, a hagyományokat követve három napon és három éjszakán át tilos használniuk a mosdót, máskülönben balszerencsés házasélet elé néznek. Szegény ifjú pár három napig nem eszik és nem iszik, hogy átvészelje a kihívást.

Hindu bolondságok

Az esküvő napját megelőző estén Indiában a menyasszony és családjának nőtagjai egybegyűlnek, és egy hennafestő különböző motívumokat fest a kezükre és lábukra, melyek az öröm és a szépség szimbólumai. Pedig az is lehet, hogy kutyához adják nőül a menyasszonyt! Ha Indiában egy nő manglik horoszkóppal születik, az balszerencsét hoz az első házasságára. Ezért a menyasszonyt először egy fához vagy kutyához adják feleségül, hogy a rossz karma átkerüljön rá, majd később igent mondhat az ember vőlegénynek is.

A hindu balinéz társadalomban él egy nagyon fájdalmas hagyomány is, mely szerint a jegyespárnak át kell esnie egy brahman pap által végzett rituális fogreszelésen, mielőtt egybekelnének. Az eljárás alatt a szemfogakat – érzéstelenítés nélkül – a metszőfogak szintjéig reszelik. Az átélt kínok, hitük szerint, megszabadítják őket a gonosz szokásoktól, olyanoktól, mint a féltékenység, a harag, a vágy vagy a kapzsiság.

A baba eladó!

Puerto Ricóban az esküvőt megelőzően a rokonság számára az ifjú pár az arára hasonlító menyasszonyi babákat készíttet, amelyeket aztán a násznép a lakodalmon pénzért megvehet. Kínos nem megvenni, ahogy kínos a menyasszonyt nem táncba vinni kis hazánkban, és a tánc után kínos nem beletenni a körbehordott tálba a borítékba készített papírpénzt.

Nem tabu a mennyasszony!

Svédországban nem tilos a csók. Ha valaki bevállalós, egy svéd esküvőn akár még a szájra puszi is teljesen megengedett. Amikor a vőlegény például a mosdóba megy, a menyasszonyt bárki megcsókolhatja a jelen lévő férfiak közül, de ugyanez érvényes a vőlegényre is, akiért a női vendégek állhatnak sorban, miután a menyasszony elhagyta a termet.

Hallal püfölik a talpát

A dél-koreai esküvőkön jól elverik a vőlegény talpát. Ezzel az újdonsült férj erejét és jellemét próbálják felmérni. Az esküvő után a család és a barátok leveszik a vőlegény cipőjét és zokniját, összekötik a bokáját, majd előkapnak egy szárított halat, és jól elpaskolják vele az ifjú férj talpát, akinek mindeközben a násznép által feltett találós kérdésekre kell felelnie.

A szertartást persze nem kell komolyan venni, a vőlegényre nem mérnek akkora csapást, hogy megsérüljön

Jaj, bele kell híznom a ruhámba!

Míg nálunk elfogadott szokás, hogy a nők többsége fogyókúrába kezd az esküvője előtt, addig Mauritániában ennek éppen az ellenkezője történik. A menyasszonyt az esküvő előtti hónapban hizlalótáborba viszik, ahol egy cél van: minél több kilót szedjen fel a nagy napig.

A helyiek ugyanis úgy tartják, minél nagyobb a menyasszony, annál gazdagabb a vőlegény. A napi több ezer (nemritkán 10-15 ezer) kalória valószínűleg felérhet egy kínzással a helyi kisebb étkű menyasszonyok számára.

Apuci, köpjél le!

Ha Kenyába tévednénk, ne lepődjünk meg, ha az örömapa váratlanul leköpi a menyasszony feje búbját (aki ráadásul nagyon örül mindennek). Amíg a nyugati kultúrában ez a  tiszteletlenség jele, addig a kenyai maszájok számára a másik leköpése egyet jelent a szeretetteljes tisztelettel, amit azért követnek el az esküvőkön, hogy szerencsés, boldog és élethosszig tartó legyen a házasság. Igaz, előtte kopaszra borotválják a menyasszonyt.

Babonák és szerencsét hozó rítusok a nagy napra

Az alábbi babonák és szokások kis hazánkból származnak. Érdemes megfontolni őket, mert ha betartjátok, ártani biztos nem ártanak. De ha nem, hát akkor…

• A vőlegény nem láthatja meg a menyasszonyt az esküvő előtt a menyasszonyi ruhában, csakis az oltár előtt, mert különben oda a frigy tisztasága!
• A rozmaring a pár egymás iránti hűségét jelképezi. A hagyomány szerint a menyasszonynak a koszorújába fonják, a vőlegénynek pedig a kabátja hajtókájába tűzik.
• Érdekes szokás fűződik a rozmaringos almához. Egy szép, nagy piros almába egy szál rozmaringot tűztek, azt 4-6 db 10-12 cm hosszú rózsaszín és kék szalagocskával díszítették. Az almát a menyasszony 8-9 éves keresztlánya, ha nem volt, úgy a kereszt- vagy bérmaszülő lánya vitte, aki általában 10 évesnél nem szokott idősebb lenni.
• Valami régi, valami új, valami kölcsön és valami kék. Az esküvő napján a menyasszonynak viselnie kell ezt a négy dolgot, hogy a közös élet szerencsés legyen. A valami új általában a ruha vagy a fehérnemű, ami a sikeres életet jelképezi, míg a valami régi a menyasszony leányságát szimbolizálja. Egy régi családi ékszer vagy a szülő, nagyszülő fátyla tökéletes választás lehet. A valami kékhez jó választás egy kék harisnyakötő vagy egy kék virág a hajba, ez jelképezi a tisztaságot, míg a valami kölcsön arra emlékezteti a menyasszonyt, hogy mindig lesznek barátai, és ott lesz a családja, amely bármiben segít. Ez talán a legismertebb esküvői szokás hazánkban, sőt, már távolabb is.
• Éjfélkor a menyasszony átöltözik, a fehér ruhát leváltja egy pirosra, mert már nem menyasszony, hanem menyecske. A menyecskeruha piros színe a vér és a szív, tehát a szerelem és a hűség szimbóluma.
• Ha a menyasszony úgy dönt, hogy varratja a ruháját, akkor semmiképpen ne segédkezzen az elkészítésében, mert a babona szerint magára varrja a szomorúságot és a bánatot.
• A babona szerint gazdagságot hoz a házasságba, ha a menyasszony egy pénzérmét rejt el a cipőjében.
• A menyasszonynak éjfél előtt tilos levennie a fátylát, mert az nem jelent jót.
• Úgy tűnik, hogy az esküvői pityergés szerencsét hoz, emiatt nem kell aggódni.
• A menyasszony sok esetben ráírja a cipőjének a talpára a barátnői nevét, akik közül az megy legközelebb férjhez, akinek a neve még a lagzi végén is olvasható a cipő talpán.
• A jövőre nézve nagyon pozitív dolgokat ígér, ha a vőlegény szivárványt lát az esküvő előtt.
• Állítólag tilos nyitott orrú cipőt vagy szandált viselni a szertartáson, mert kicsúszik a ’kezetek közül’ a pénz.
• Aki háromszor volt már koszorúslány, az nem fog férjhez menni, úgyhogy ha babonásak vagytok, ne nagyon tolongjatok, ha koszorúslánynak kér fel a barátnőtök.
• A lakodalom estéjén tilos cipőt cserélni, mert így a férj cseréjére is sor kerül majd.
• Egyesek szerint, ha gyöngysort viseltek az esküvőn, nem fogtok könnyet ejteni a férjetek miatt, míg egyes tájegységeken pontosan azért tiltják ennek az ékszernek a viselését, mert attól félnek, hogy a menyasszony házassága túl sok sírásból áll majd.
• Úgy tartják, hogy ha az esküvő napján esik az eső, akkor a pár nem marad örökre együtt. Egy másik meglátás az, hogy ha az esküvőre menetelkor esik az eső, akkor a menyasszony sokat fog sírni életében, míg ha a vacsora alatt vagy után esik, az gazdagságot hoz a pár életébe.
• Ha a menyasszony ujján megakad a jegygyűrű, az azt jelenti, hogy ő fog irányítani a házasságban. Leejteni semmiképpen nem jelent szerencsét.
• Az oltár felé az utat virággal szórják, hogy elkerüljék a házasság alatt fellépő rögöket. Az út kiegyenesítése a cél.
• A templomból kifelé haladva az emberek kétoldalt felsorakoznak, és sorfallal várják az ajtón kilépő ifjú párt. A hiedelem szerint a házasság alatt felmerülő akadályokat is közösen fogják majd legyőzni. A szertartásról kilépve virágot, búzát vagy rizst szoktak szórni a párra. A rizsszemek elegyengetik a pár rögös útját, és segítik a bőséges gyermekáldást.
• Az esküvői csokor jelképezi a boldogságot. Fontos, hogy a vőlegénynek is legyen, ezért alakult ki a férfiak virágkitűző viselete.
• A férj hátrahajítja a menyasszony harisnyakötőjét a még nőtlen fiúknak. Az a fiú nősül meg legközelebb, aki elkapja.
• Vajon miért vannak konzervdobozok az ifjú pár autójára kötve? A válasz egyszerű, amikor a kocsi elindul, a dobozok zajt csapnak, és elűzik a rossz szellemeket és a szegénységet.
• A vacsora alatt a menyasszony ölébe egy kisfiút ültetnek, hogy a feleség fiúgyermeket is szüljön, ezáltal biztosítva a család nevének továbbvitelét. Amennyiben nincs kisfiú a násznép tagjai között, úgy kislányt is gyakran ültetnek a menyasszony ölébe, mert a gyermekáldás önmagában is nagyon fontos.
• A tortával kapcsolatosan is ismert néhány babona. A közös felvágás az összetartozást szimbolizálja, a torta magassága a születendő gyerekekre utal. Figyeljétek meg, hogy kinek van felül a keze, mert az viseli a nadrágot!
• A kör alakú csokor szerencsét hoz a házasságba, míg a csepp alakú, hosszúkás csokor csupán csak könnyeket.
• A menyasszony az esküvő előtt csak akkor nézhet tükörbe, ha levesz egy ékszert vagy más apróságot magáról, ellenkező esetben szerencsétlenséget hozhat a tükör.
• Ha a vőlegény az esküvő előtt elhagyja a házat, már nem mehet vissza semmiért. Hazaérve a férjnek azért kell a küszöb előtt felemelnie a feleségét, hogy elűzze a balszerencsét. Ezt a hagyományt még ma is sok pár tartja.
• Az lesz az úr a háznál, aki először lép a házastársa lábára az esküvő során.

Egy hagyományos magyar esküvő menete 

• A menyasszony kikérése a családi háznál a vőfély vezetésével
• Út a polgári esküvő helyszínére, majd a templomba lovas hintón vagy gyalog a násznép kíséretében (nászmenet)
• Érkezés a lakodalmas helyszínre, ahol a vőfély köszönti a vendégeket
• Tradicionális vacsora tyúkhúslevessel, pörkölttel, húsokkal és házi süteményekkel
• Esküvői játékok
• Menyasszonyrablás
• Menyasszonytánc
• Torta
• Menyecsketánc
• Éjféli vacsora töltött káposztával
• Mulatozás hajnalig
• Gyertyafény keringő

^{Forrás: eskuvoclassic.hu, havosbabos.hu, jooserabridal.hu}

Címkék: esküvői szokások, síró kínai menyasszony, vőlegény talpa, esküvői babonák