Egy összetartó település
Kányádi Sándor születésnapját egyszer Nagykovácsiban ünnepelték. A polgármester asszony, Bencsik Mónika éppen egy tortával köszöntötte, mikor a költő így szólt hozzá: Kislyányom, nem volt ebben a faluban egy rendes ember, hogy Te vagy itt a polgármester?
Úgy gondolta, a település élére egy férfi megfelelőbb lenne. Pedig tizenkét év alatt, míg Mónika volt a polgármester, sok mindent felépítettek, újjávarázsoltak a településen. A falu igazgatása minden percét kitöltötte, Nagykovácsi volt a legfontosabb a számára,és az ma is.
Az "ősnagykovácsis" Bencsik Mónikával a templom előtt találkozunk, kocsiba ülünk, majd néhány perccel később már a Kálvária-dombról csodáljuk a települést. „Innen egész Nagykovácsit belátni. Ide születtem, mint anyukám, de már kicsi korától a nagymamám is itt élt” – meséli Mónika.
Miközben a helyi tűzoltók és önkéntesek a gazzal benőtt területet irtották, rátaláltak a mögöttünk lévő kis templom romjaira. Mónikáék a helyi vállalkozókkal közösen építették vissza a kálvária kápolnát. A kereszt formájú hátsó ablakot fényáteresztő betonból alakították ki. Csodálatos.
Nagykovácsi sváb bányászfalu volt. A templom előtt álló két kereszt mellé a harmadikat a helyi német közösség állíttatta vissza. Ősszel, Gyümölcsoltó Boldogasszony napján is feljönnek ide, kipakolják a gyümölcsöket, aztán Gábor atya, aki zarándoklatokat vezet Medjugorjeba, megáldja őket.
„A bányászfaluból később tsz falu lett, az összes rokonom a Rozmaring Termelőszövetkezetben dolgozott. Nagykovácsi a 2000-es évek közepétől lett igazán felkapott. Jó szellemisége van a falunak, szerencsére a betelepülők közül is sokan kötődnek az egyházakhoz.
Fiatal a közösség, gyerekkoromban háromezren éltek itt, most a nyolcezer lakosból kétezer a gyerek. Sokan kirándulnak felénk. A Mariazellből Csíksomlyóig tartó Mária Út is itt halad át. Sikerült kiharcolni, hogy mi is bekerüljünk – egy kis kanyarral.”
A régi tsz üzemek területén egy romkocsma létesült a fiataloknak. Az utca végén kiosztott, de be nem épített földek láthatóak. Néhányan lovak bértartását vállalják, aminek sokan azért örülnek, mert nagy a bírság, ha nincs lekaszálva a fű. Errefelé a lovak fűnyíróként is működnek. A falu másik végében található tanyán lovagolni is lehet.
Nagykovácsit a Pilis Parkerdő területe veszi körbe. A dimbes-dombos vidék nagyon népszerű a terepkerékpárosok körében. Sokan átsétálnak vagy átbicikliznek Remeteszőlősre, a Remete szurdokba a barlangokhoz.
Az Ördökárok nevű patak a Teleki-Tisza kastély oldalában csordogál. A Magyar Cserkészszövetség 2014-től vette birtokba a Kastélypark Komplexumot, az épületet éppen most újítják föl. Az ősparkból induló Crosskovácsi, a Mountain Bike Marathon mára nemzetközi versennyé nőtte ki magát. A nyolcszáz induló és a kétnapos dzsembori több ezer embert vonz ide.
„Gyerekkoromban a kastély erdészeti nevelőotthon volt. A mi osztályunkba 10 falusi és 20 intézeti gyerek járt. Sok osztálytársamat karácsonykor sem vitték haza, olyankor mi hívtuk el őket hozzánk.”
Ismét a Nagyboldogasszony templomnál járunk, mely előtt régen egy hatalmas betonplacc volt.
„Diákokkal újraterveztettük a teret. A gyönyörűen átalakított Tisza István tér urbanisztikai díjat is kapott.”
Bekanyarodunk a Rákóczi utcába, ahol régen a kis bányászházak álltak. További kanyarok erre-arra, majd a nagy fák alatt megpillantjuk, hol ered az Ördögárok.
„Gábor atyával újévkor, az istentisztelet után körbejárjuk a települést - néha térdig érő hóban, fagyban -, és több helyen imádkozunk. Minden hónap első szombatján Himnuszra kel a falu. Aktív, német nemzetiségű kis csapatunk fölvonja a magyar zászlót, aztán az iskola parkolójában megnyílik az őstermelői piac.”
A faluban minden születendő gyermeknek facsemetét ültetnek. Az Öregiskolát úgy mentették meg, hogy az épület egyik felében könyvtárat alakítottak ki, majd egy inkubátor házat is építettek. A kis református templomot is rendbe hozták. Juhász Róza színésznő ott rendezte meg a Szent Johannát, melyben a falu lakói szerepeltek. „Mindig mondom, hogy csupa tehetséges és jó ember él itt!” – fűzi hozzá Mónika.
Mikor Kányádi Sándor itt járt, nem tudhatta, amit a faluban nagyon sokan, és most már én is: Bencsik Mónika imádja Nagykovácsit. Sokat tett érte.
Még nincs hozzászólás