Digitális babák, magányos serdülők
Könnyű kezelhetőségük miatt az érintőképernyős mobileszközöket, amilyen az okostelefon vagy a tablet, a gyerekek egyre többet és egyre fiatalabb korban használják. Ezek az eszközök más jellegű ingerlést nyújtanak az agynak, mint a hagyományos játékok, és használatuk időt vesz el más tevékenységektől.
Baj ez? Vagy vannak ennek előnyei is?
Az alfa generáció
Az alfa generációba tartoznak a 2010 után születettek, akik tulajdonképpen már az anyaméhben kapcsolatba kerültek a digitális világgal, hiszen szinte általánosnak mondható, hogy a boldog szülők már magzatuk első ultrahangos képét felteszik a világhálóra. A függőséget okozó kapcsolat a digitális világgal a gyerek világrajövetele után szinte azonnal folytatódik.
Ez a generáció egy olyan korba született, ahol a digitalizáció teljesen a hétköznapok részévé vált, és az érintőképernyők a családi ebédnél, a lefekvéskor és az autós utazások során is ott villognak az arcukba. Természetesen meg is tanulják kezelni ezeket az eszközöket, és már nem csak a meséket tudják elindítani és megállítani, hanem az interneten is jól elboldogulnak.
Európai országokban végzett felmérések szerint az ovisok 50-70%-a rendszeresen netezik, és a tabletet is használja. Az európai országokban és Amerikában az ebbe a generációba tartozó gyerekek átlagosan 10,3 éves korukban kapják meg az első telefonjukat. S az legtöbbször okoseszköz.
Jó ez?
Bizonyos szempontból jó, más szempontokból viszont nagyon nem. A gyerekek agya a születésük utáni három évben a különböző valóságos ingerek, elsősorban a mozgás és beszéd, a tapintási, szaglási, ízlelési ingerek hatására háromszorosára nő.
A digitális, kétdimenziós eszközök nem a valóságot nyújtják a gyerekek számára. Vagyis az a gyerek, akinek az orra elé mindig odaállítják a tabletet vagy telefont, s még etetés közben is ezeken néz meséket, lehet, hogy nyugton marad, s a látvány annyira leköti, hogy könnyen etethető, de az ezeken az eszközökön át kapott ingerek azonban félrevezetik, mert nem valóságosak.
Egy látszatvilágot jelenítenek meg, a gyerek pedig ebben a korban még nem tudja különválasztani a látott mesét a valóságtól. Lehet azt mondani, hogy a felolvasott mese is ilyen. A különbség az, hogy ha a szülő olvassa a mesét, rendszerint magyarázatokat is fűz hozzá, és válaszol a feltett kérdésekre. Ez a képernyőn futó mesevilág esetében nincs így.
A három éven aluli gyerekek digitális eszközökön történő mesenézése ronthatja a későbbi olvasási, számolási teljesítményt. A számítógépes játékok izgatottságot tartanak fenn az agyban, és ez sem túl jó.
Van azért haszna is a sok gépezésnek. Valóban sokat javít a gyerekek térbeli tájékozódási képességén, és mivel sok tartalom angolul fut, ezek a gyerekek szinte úgy sajátítják el az angol nyelvet, mint a saját anyanyelvüket. Kiderült pozitívumként az is, hogy az érintőképernyő használata fejleszti a finommotorikus mozgásokat.
Falják az információt
Az egészen kicsi kortól okoseszközöket használó gyerekeknél megfigyelték, nem csak a kutatók, hanem a pedagógusok is, hogy nagyon fejlett a figyelemmegosztó, úgynevezett multitasking képességük. Tehát remekül tudnak egyszerre több dologra is figyelni.
Idősebb korban, miközben egymással beszélnek, nyomkodják a telefonjukat, ha találnak valami érdekeset, azonnal megosztják, közben üzeneteket küldenek, képeket töltenek fel.
A felmerülő kérdéseikre azonnali választ igényelnek. Azonnalit és rövidet, s amint megkapták a keresett kérdésre a választ, már mennek is tovább. Nem gondolkodnak el a kapott válaszokon, nem nagyon érdeklik őket az összefüggések, és figyelmüket csak nagyon rövid ideig lehet fenntartani. Sokkal nehezebben tudnak egyetlen dologra fókuszálni, ezért olyan gyakori a figyelem- vagy részképességzavar.
Élethosszig tartó tanulás
Nagyon is elképzelhető azonban, legalábbis a lélektannal foglalkozó szakemberek szerint, az, hogy ez a generáció lesz az első, amelyik valóban élete végéig tanulni fog. Persze nem az iskolai oktatás keretei között, hanem a digitális térben már ma is szinte korlátlanul elérhető tudásmegszerzés csatornáin.
Már ma sincs semmi akadálya annak, hogy nyelvet, kertészkedést, építőipari szakmákat, vagy éppen festészetet tanuljunk a neten. S nagyon is vonzó ez a lehetőség. S mivel az internetre feltöltött tartalmak olyan megoldásokat kínálnak, amelyekkel, ha érdeklődünk, egyre mélyebb és mélyebb tudáshoz juthatunk, ez vonzó lehetőség.
Sajnos ugyanakkor a számítógép magányában töltött idő, az interneten elsajátítható tudás nem kedvez a valódi kapcsolatoknak. Ezért háttérbe szorulhatnak a valós világban, az offline térben kialakítható kapcsolatok. Ezért a szakemberek szerint az alfa generáció a legmagányosabb serdülő korosztály.
Kutatás az óvodáskorúak között
Dancs Gábor és Pintér Marianna 2015-ben kérdőíves módszerrel vizsgált óvodáskorú gyermekeket és hozzátartozóikat. A megkérdezett 6 év alatti gyermekek 81%-a egészen kicsi kora óta eszközhasználó: többnyire az érintőképernyős eszközöket részesítik előnyben az asztali számítógépekkel szemben.
Meglepő eredmény, hogy a felmérésben szereplő gyerekek közel fele már másfél éves kora előtt használt valamilyen elektronikus eszközt. A gyakoriság terén is érdekes eredmény született: az eszközhasználattal egyhuzamban eltöltött idő általában fél és egy óra között van, ami hetente több alkalommal megismétlődik, de egyes helyeken naponta is előfordul. Az eszközöket leggyakrabban mesenézésre, illetve szórakoztató játékokra használják.
Mit tehet a mai szülő?
Érdemes tanulnia a számítástechnika úttörőitől. Bill Gates A Microsoft cég alapítója szoftverfejlesztője és tulajdonosa, és Steve Jobs az iPod médialejátszó, az iPhone okostelefon és az iPad táblagép fejlesztője erősen korlátozták saját gyerekeik eszközhasználatát. S ez elég árulkodó, hiszen a világon ők tudják a legtöbbet ezeknek az eszközöknek a lehetőségeiről és kárairól.
Jobs 2011-ben egy interjúban elmondta, hogy megtiltotta gyerekeinek az iPadek használatát. Gates pedig 2007-ben vezette be otthonában az eszközhasználat időkorlátját, mivel lánya elkezdett videojáték-függővé válni, és azt sem engedte gyerekeinek, hogy 14 éves korukig mobiltelefonjuk legyen.
A legjobb megoldás, ha szülőként mi is korlátozzuk az eszközhasználatot. A szakemberek úgy vélik, hogy a függőség elkerülése érdekében kétéves korig egyáltalán ne adjunk a kezükbe digitális eszközöket, majd 3–5 éves kor között is inkább időintervallumokban gondolkozzunk, a táblagépet és az okostelefont pedig csak iskoláskortól ajánlják.
Lehet, hogy minta?
Azoknak a szülőknek, akik erősebben kötődnek a mobiljukhoz, a gyerekük is többet használja a digitális eszközöket. Ez azzal magyarázható, hogy a gyerekek nem csak készségeket és ismereteket tanulnak a szüleiktől, hanem viselkedésmintákat és értékrendet is.
Ha egy gyerek azt látja, hogy a szülő folyton mobilozik, és érzelmileg nagyon fontos számára a telefon, akkor a gyerek is fontosnak tartja majd, és többet fog foglalkozni vele. A mobiljukhoz jobban kötődő szülők valószínűleg többet is engedik a gyereküket mobilozni, és pozitívabban gondolkodnak a gyerekkori kütyüzés hatásairól.
(forrás: https://www.alfageneracio.hu/ Konok V., Miklósi Á..: The use of digital technology by infants to preschoolers, and the influence of the parents. Journal of Children and Media)
Még nincs hozzászólás