Ridikül Magazin logo

Családi örökségek

A legnagyobb természeti kincsünk: a tehetség - mondta Czeizel Endre. De mi is a tehetség? Vajon öröklődik-e a családon belül? S ha igen, mindenkinek egyformán jut belőle? Ezt a kérdést jártuk körül néhány híres magyar család és dinasztia bemutatásával.

Fotó: Thinkstock

„Van másik!" – cseng fülünkbe ma is a kis bohóc felkiáltása, aki hiába akarta eljátszani szíve dallamát, nem hagyták: mindig elvették a hangszerét. Ez volt a legendás magyar artista, zenebohóc, Eötvös Gábor (1921–2002) leghíresebb mutatványa: négy kontinensen több mint húsz nyelven aratott vele sikert. A ma is működő Eötvös Cirkuszt 1920-ban alapította Eötvös Nándor tizenkét gyereke közül a legidősebb és leghíresebb, a már említett Gábor. A szórakoztatóipari vállalkozás a 19. század végére nyúlik vissza, amikor Nándor apja, báró Eötvös Ferencz ellátogatott egy cseh vándorcirkusz magyarországi előadására, és beleszeretett a gyönyörű műlovarnőbe. S hiába a nemesi família tiltakozása, győzött a szerelem. A báró a cirkusszal tartott.

A Rubik családban az apa, Rubik Ernő (1910–1997) – gépészmérnök, pilóta, feltaláló – a legismertebb magyar repülőgép tervezője volt. Az R-26S Góbé elnevezésű kétüléses, kétkormányos kiképző vitorlázó repülőgépet az 1960-as években tervezte. Fia, az idén hetvenéves ifjabb Rubik Ernő szobrász, építész, játéktervező, aki bár több logikai játék „szülőatyja”,  világhírét a bűvös kockának (1975) köszönheti. A kocka eredetileg a térbeli mozgások szemléltetésére készült, de mint kiderült, játékként is nagyon szórakoztató. 

A tehetség töretlenül ívelt generációkon át az Auguszt családban is: az alapító Auguszt Elek 1870-ben nyitotta meg Buda legszínvonalasabb cukrászatát egy parányi tabáni lakásban. S az államosítás, a kitelepítés, majd a kisemmizés után is talpra tudott állni a család, napjainkban pedig már az ötödik generáció kápráztatja el vendégeit tea- és sós süteményekkel, pitékkel, tortacsodákkal és fagylaltkelyhekkel.  A család 2011-ben Magyar Örökség Díjat kapott.

Öröklődő tehetség
Tehetségen azt a velünk született, adottságokra épülő, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakoztatott képességet értjük, amely az emberi tevékenység egy bizonyos vagy több területén az átlagosat messze túlhaladó teljesítményeket tud létrehozni. A meghatározás Harsányi Istvántól ered, aki már az 1940-es évektől foglalkozott a tehetség felismerésének, gondozásának és fejlesztésének kérdéseivel.

Vajon az irodalomban is ilyen egyenes vonalúan öröklődik a tehetség és a szakmai siker? Ezt vizsgálta könyvében (Számadás a tálentomról – a Karinthy család genetikai elemzése) a Karinthy család példáján keresztül dr. Czeizel Endre orvos-genetikus és dr. Erős Erika. Mivel a családban több író is született, vajon a zseniális apa, Karinthy Frigyes (1887–1938) örökségével hogyan tudtak megbirkózni a fiai? – tették fel többek közt a kérdést.

Az első fiú, Gábor (1914–1974) viselte legnehezebben e terhet: az érzékeny, szorongásra hajlamos, beilleszkedésre képtelen költőt nagyon megviselte apja halála. Kényszerképzetei és fóbiái miatt ideggyógyintézetben is ápolták. Másik fia, Ferenc – Cini – (1921–1992) író, drámaíró már sikeresen birkózott a súlyos örökséggel, melyet – a szerzők szerint – legkönnyebben az unoka, a hatvanöt éves Márton kezelt, aki színházi rendezői és irodalmi munkásságáért 2013-ban Kossuth-díjat is kapott.

Címkék: karinthy, rubik kocka, tehetség, feltaláló, karinthy frigyes, harsányi istván, eötvös gábor, eötvös cirkusz, zenebohóc, báró eötvös ferencz, az r-26s góbé, auguszt elek, auguszt cukrászda, karinthy gábor, karinthy ferenc (cini), magyar örökségi díj

Még nincs hozzászólás

Szóljon hozzá!


Az ide beírt név jelenik majd meg a hozzászólásánál!

Az ide beírt emailcím nem fog megjelenni a hozzászólásban, kizárólag az esetleges válaszhoz tároljuk!

Figyelem! Az ide beírt szöveg minden látogatónk számára látható lesz!

A ridikulmagazin.hu site adminisztrációs és moderálási alapelveibol eredoen elofordulhat késés a beküldés és a megjelenés között!