Csak a legjobbat - a Gulbenkian Múzeum
Az örmény származású, törökországi születésű és Londonban letelepedett Calouste Gulbenkian olajmágnás gyermekkorától szenvedélyesen gyűjtötte a ritka tárgyakat. Gyűjteménye a világ egyik legjobb magánművészeti kollekciójának számít, összesen több mint hatezer műalkotást számlál az ókortól a 20. század elejéig. Élete végén nagyjából tíz évet töltött Lisszabonban, ahol ma a róla elnevezett múzeum ad helyet a műkincseknek.
Nagy mesterek pompás termekben
A Gulbenkian Múzeumot szakmai körökben az egyik legszebb, legjobban átgondolt és megvalósított múzeumként tartják számon. Gulbenkian megfontolt, körültekintő alkat lévén, nem vásárolt meggondolatlanul. Habár voltak tanácsadói, mégis inkább a saját ízlése és művészetszeretete irányította. Szerzeményeit gyakran gyermekeinek nevezte.
A múzeumban olyan mesterek műveit láthatjuk, mint Rubens, Van Dyck, Rembrandt, Rodin, Turner, Renoir, Degas, Manet és Monet. A kollekció jelentős részét teszik ki az iparművészeti tárgyak, porcelánok, szőnyegek, bútorok, ékszerek, valamint az értékes kéziratok, nyomatok, könyvek.
Vasárnaponként 2 óra után ingyenes a belépés a Calouste Gulbenkian Múzeumba, ami remek alkalom a hátizsákos turistáknak és a pénztárcabarát nyaraláson lévőknek, hogy meglátogassák. Éppen ezért, sajnos, a termek ezen a napon zsúfoltak lehetnek.
Szobrok, vízesések és folyók között
Gulbenkian végakaratában rendelkezett egy kulturális alapítvány létrehozásáról, amelyre gyűjteményét is hagyta. A múzeum ennek a zárt, tovább nem bővíthető kollekciónak a megőrzésére, bemutatására épült.
Tervezésénél fontos szempont volt, hogy az egyes műtárgyakat úgy tudják elhelyezni, hogy azok a legjobban érvényesüljenek. Még próbakiállítást is rendeztek több helyszínen annak érdekében, hogy az anyag minél jobb elhelyezést kapjon.
A múzeum épületét a gyűjtemény kirakatának tervezték, s ez viszonylag egyedülálló dolog volt abban az időben, amikor a legtöbb múzeum eredetileg más célra épült épületekben működött. Az épületet hatalmas, szobrokkal, vízesésekkel és kis folyócskákkal övezett park veszi körül, a táj és az épített környezet összhangja példaértékű.
A modern ékszerek feltalálója
A Gulbenkian Múzeum a híres francia ékszer- és üvegművész, René Lalique számos ikonikus alkotásával büszkélkedhet. A mester a szecesszió és az art deco stílusában alkotott parfümösüvegeket, csillárokat, vázákat. Színpadi ékszereket tervezett Sarah Bernhardt, a kor ünnepelt színésznője számára. Az angol királynak készített étkészletet, de az Orient Expressz étkezőkocsijának utasai is az ő alkotásai között fogyaszthatták el lakomáikat.
Lalique egyik fő mecénása Calouste Gulbenkian volt, aki több mint 140 művét rendelte meg közel 30 év alatt. Ekkoriban fejlesztette ki az új anyagok integrálására épülő ékszereit, amelyekben a féldrágaköveket, az elefántcsontot, a drágaköveket, a zománcot és az átlátszó hegyikristályt ötvözte. Az üveget például ritkán használták az ékszerekben, mielőtt Lalique elkezdett velük dolgozni.
A művész medáljai, hajtűi, brossai a szecessziós ékszerek legszebbjei között vannak. Emile Gallé – a híres francia iparművész, a kor művészetének egyik vezető alakja – „a modern ékszerek feltalálójának” nevezte őt. Lalique inspirációját a természetből merítette, erre talán a legjobb példa a híres szitakötő melltűje.
Hosszú órákon át időzött álmodozva a növények, a fák, a virágok előtt; csodálta elegáns formáikat, változatos színvilágukat, különleges harmóniájukat. Így alkotta meg az úgynevezett tájékszereit és ékszerszobrait, amelyek mindegyikét a három F (La Femme – az asszony, La Flore – a növényvilág, La Faune – az állatvilág) ihlette.
1897-ben a brüsszeli világkiállításon első díjat nyert, és még ebben az évben kitüntették a Francia Becsületrend Lovagkeresztjével is. Szinte egy csapásra ünnepelt sztárrá vált. Egy kortársi lelkendezés a Musée Rodin igazgatójának tollából: „Egy nap, nem sokkal ezelőtt, jött valaki, aki váratlanul életre keltette bennünk az Ezeregyéjszaka ragyogásának elbűvölő káprázatát. Ez Lalique.”
Magyar vonatkozásokra is bukkanhatunk Lisszabonban
Kevés magyar tudja, hogy a portugál főváros újjáépítésében az 1755-ös pusztító földrengés után kulcsszerepet játszott Mardel Károly pozsonyi építész-hadmérnök, aki Pombal márki akkori miniszterelnök megbízásából sok épületét tervezte a megújuló portugál fővárosnak. Arrafelé újításnak számított, hogy a tetőtereket ablakokkal látta el, az ilyen manzárdos megoldást mindmáig magyar stílusnak hívják a portugál építészek.
A másik magyar vonatkozás pedig az, hogy Szenes Árpád, az 1925 után főleg Franciaországban alkotó festőművész feleségével, a szintén festőnő Maria Vieira da Silvával Lisszabonban telepedett le. Az életművüket bemutató múzeumot korábbi otthonukban és műtermükben hozták létre. A múzeum műtárgygyűjteményében a házaspár kortárs alkotóinak, barátainak, tisztelőinek vagy tanítványainak alkotásai is megtalálhatóak.
A TOP 10 kedvenc festmény - a 9. helyezett
A közösségi médiában, az Instagram felületén legtöbbször megjelenő, legtöbbször kulcsszavazott festmények listájának 9. helyén Raffaello, a híres olasz reneszánsz festő 1511-es alkotása, ’Az athéni iskola’ végzett 10.759 jelöléssel.
A freskó Rómában, a Vatikáni Múzeumban tekinthető meg, lenyűgözőek a méretei, 770 x 440 cm. Raffaello összehozta egy képen az ókor legnagyobb gondolkodóit.
Középpontjában látható a felfelé, az ideák világába mutató Platón és a lefelé mutató, tehát az emberi társadalom, a tudomány és a logika iránt érdeklődő Arisztotelész. Őket veszik körül híres tanítványaik, összesen 58 karakter, pl. Szókratész, Euklidesz, Archimédész, Pythagoras vagy Nagy Sándor.
Minden korban megpróbálták beazonosítani őket. A Guns N ’Roses együttes az 1991-es ’Use Your illusion I és II’ című dupla albumuk borítóján használta a freskó két figuráját.
Még nincs hozzászólás