Csak a csakrákról szólna?
Hetvenkétezer nádink, vagyis asztrális energiapályánk van, melyek száztizennégy fontos ponton kapcsolódnak. Mind a száztizennégyet csakrának nevezzük. Ezek közül hét a fő csomópont, ezek a fő csakráink.
A legalsó, a gyökércsakra, mely főként az evésért és az alvásért felel. A szexcsakra a nemiszerv felett található, és az örömökért felelős. Nem csak a szexuális örömökért, hanem bármilyen dologért, ami fizikai örömöt okoz. A napfonat csakra az ego megtestesítője, ez felel a fizikai önmegvalósításért, a cselekvésért, sikerekért. Az alsó három csakra tehát az élet intenzitásának szintjei.
Ég és föld között
Az ember negyedik csakrája, a szívcsakra kiemelt fontosságú, hiszen ez a közvetítő az ’alsó ember’(az egyes, kettes és hármas csakraszintek) és a ’felső ember’ (az ötös, hatos és hetes csakrák szintje) között. Ahogyan az ember makrokozmikusan az ég és a föld közötti híd szerepét tölti be, úgy a szívcsakra mikrokozmikus közvetítő a lent és fent között.
A mellkas közepén található a szív magasságában. A szívcsakra egyik feladata az adás és elfogadás egyensúlya. Ez hat érzelmi és mentális síkon, de gyakran megjelenik fizikai síkon is, például az immunrendszert vagy a bőrünket érintő problémák formájában. Ha kibillen a szívcsakra egyensúlya, akkor túlérzékenyek leszünk, és támadásnak értékelhetünk a külvilág, vagy a saját szervezetünk felől érkező dolgokat.
A szívcsakra jellemzője, hogy alkotni akarsz, hiszen csoda történik benned. Anahata – a szívcsakra szanszkrit neve – azt jelenti, összeverődés nélküli hang. Ez a lelki és fizikai csakrák találkozási pontja, két háromszög összekapcsolódása, olyan, mint a Dávid csillag. Az önfenntartási szükség és a spirituális továbblépés igényének kapcsolódási pontja.
(A teljes cikket elolvashatja a Ridikül Magazin 2025. évfolyama 5. számának 60. oldalán!)
Még nincs hozzászólás