Bűn-e a bujaság?
Egyáltalán, mi az a bujaság, és mi a bűn? A keresztény hagyományban a bujaságot a hét főbűn egyikeként tartják számon, mert úgy vélik, hogy az emberi ösztönök túlzott követése eltávolítja az embert Istentől. A bujaság bűnében élni tehát életveszélyes.
Ugyanakkor a Biblia szerint csak a házasságon kívüli szex számít bűnnek, házasságon belül bármilyen módon és mértékben szabad szexelni, az nem bűn. Pedig úgy is erősen túlzásba lehet ám esni, és elfordulni a hittől, nem?
Mit jelent ma a bujaság?
A bujaság fogalma kulturálisan és vallásilag eltérő jelentéssel bír, és az idők folyamán is sokat változott. Hagyományos értelemben a bujaság a túlzott vagy erkölcstelennek tartott testi vágyakat jelenti, amelyeket gyakran az önkontroll hiányával, vagy az ösztönök túlzott előtérbe helyezésével azonosítanak.
A modern világban a bujaságot már nem feltétlenül ítélik el, hanem inkább az egyéni szabadság és az önkifejezés részeként kezelik. A média, a divat, a közösségi platformok és az egyre nyitottabb társadalmi normák sok esetben normalizálják a szexualitást és a vágy kifejezését.
Elpazarolt szüzesség
Amióta fellazult az erkölcsi szigor, egyenesen butaságnak számít egy életre összekötni az életet valakivel, és erre meg is esküdni, ha nem sejthetjük, kielégítő-e vele a szex, avagy cseppet sem. Dédanyáink, akiket szigorú erkölcsre tanítottak, azt mondanák erre, hogy ugyan már, idővel összeszokik a két ember, és ha nem, hát örülnek majd másnak. Mármint más dolgoknak, például a szép időnek, a gazdag termésnek, a vasárnapi ebédnek vagy a gyerekeknek.
Igaz, a teljesen szexmentes házasságot az egyház szerint is fel lehetett bontani. Ma már nem törekszünk a szüzesség megőrzésére, sőt, szinte cikinek számít, ha valaki az esküvőig vigyáz rá, pedig sok fiatal boldogan várna a nagy döntésig, hisz addigra az érzelmek is felfokozódnak annyira, hogy a testi együttlét valóban csoda lehessen. Hisz nem tud igazán jó lenni a szex, ha a szerelem távol marad.
A bujaság nem feltétlenül bűn
Más vallásokban, például a buddhizmusban is fontos az önkontroll, és a testi vágyak túlzott hajszolását akadályként tekintik a belső béke elérésében. Egyes spirituális tanítások szerint a testi vágyak és az érzékiség nem rossz dolgok, ha harmóniában vannak a tudatos döntésekkel és a szív valódi vágyaival. A spirituális fejlődésben az egyik kulcs az egyensúly megtalálása, ha egyensúlyt találunk a fizikai élvezetek és a magasabb rendű célok között.
A modern pszichológia szerint sem feltétlenül bűn vagy probléma a bujaság, hiszen ez az ember természetes része. Az azonban kérdés, hogy miként éljük meg: ha egészséges és tiszteletteljes módon, akkor nem tekinthető károsnak. Ha azonban önpusztító vagy másoknak ártó formát ölt, akkor problémássá válhat.
A bujaság tehát nem önmagában bűnös, hanem attól függ, hogyan és milyen tudatossággal élünk vele. A lényeg az, hogy a testi vágyaink és cselekedeteink összhangban legyenek a saját értékrendünkkel, a mások iránti tisztelettel és az érzelmi jólétünkkel.
A lélek kínja
Mértéktelenül bujálkodni ám nem csak az élvezetek hajszolása céljából lehet. Vannak olyan pszichés állapotok, amelyek magukkal hozzák az élvezetek hajszolásának igényét. A pornófüggők például, akik napjában több felnőtt filmet is megnéznek, miközben önkielégítést végeznek, gyakran kerülnek ki az autisták vagy más elme- vagy idegrendszeri abnormitásban szenvedők közül, mert ezzel tudják lenyugtatni magukat.
De az érzelmileg elhanyagoló családban felnőtt emberek is gyakran jutnak a buja kategóriába. Egy történetben egy mintaférj és mintaapa tizenhét évi házasság után vallotta be a feleségének, hogy nagyon sajnálja, de negyvenegy nővel csalta meg az egyébként kiválóan működő házasságuk alatt. Nem tudta megindokolni, hogy miért volt erre szüksége, és nagyon bánta, de megtette. Vagyis a kóros bujaság sokszor csak fedőneve valami másik kínnak, ami gyötri az ember lelkét, és amire pillanatnyilag nem talál más nyugtatószert.
A nemiség Isten ajándéka
A kereszténység felfogása szerint a nemiség Isten ajándéka, mellyel élnünk kell, ám nem mindegy, miként. A nemiségnek a Biblia tanítása szerint a házasságban a helye, mert ha ez nem így történik, akkor a paráznaság vétkét követjük el. A paráznaság azonban nem csak a házastársi hűtlenséget jelenti. Szintén a bujaság bűnét követi el az, aki gondolatban is vétkezik. Erről így szól Jézus: „aki asszonyra tekint gonosz kívánsággal, ezzel már paráználkodott is vele a szívében”.
Emellett az asszonyoknak sem árt figyelni az illő viselkedésre, s a kihívó öltözködést, magatartásformákat, melyekkel bűnre csábíthatjuk a másikat, kerülni kell a Biblia szerint. Bölcs Salamon imigyen emlékezik meg erről: „Színmézet csepeg az idegen asszony ajka… de annak vége keserű, mint az üröm” (Péld. 5,3-4).
A Szentírás kitér arra is, hogy paráznaságnak számít, ha egy férfi egyszerre, illetve egymást követően szexuális kapcsolatot létesít két, egymással egyenes ági kapcsolatban álló nőrokonnal (például anyával és annak lányával), vagy ha férjes asszonnyal (esetleg jegyben járóval) közösül. Az pedig természetes, hogy a házasságba szűzen kell belépnie a nőknek…
A Biblia egyébként szigorú büntetést szab ki valamennyi szexuális ’eltévelyedésre’, így halállal bünteti az állatokkal való fajtalankodást, a vérfertőzést és a paráznaságot is. Ezek tehát a Ne paráználkodj! parancsának fontosabb irányvonalai. Ám mint tudjuk, az Ördög mindig a részletekben rejtezik…
Forrás: Jogelméleti Szemle
Tilos a házasságtörés
A porneia görög szó, amely lényegében ’tiltott szexuális tevékenységet’ jelent. Ez egy általános, átfogó kifejezés, ami minden fajta szexuális erkölcstelenséget magában foglal. A Biblia nem határozza meg pontosan, hogy a szexuális aktivitás mely megnyilvánulási formái számítanak erkölcstelennek; mivel azonban a Szentírás többi igerésze a házasságon kívüli mindennemű szexuális tevékenységet tiltottnak minősít, ezért mindezek szintén porneia-nak tekinthetők.
A magyar nyelvben is ismert és használatos pornográfia a porneia szóból származik. Bár az Újszövetségben a pornográfia szó maga nem szerepel, mégis észszerűnek tűnik azt a porneia kategóriájába sorolni, mivel az alapvetően szexuális természetű, a szexuális energiát és vágyat pedig a házastárson kívül valaki másra összpontosítja. Jézus ténylegesen házasságtörésnek nevezte a bujaságot (Máté 5:28), a házasságtörés pedig a porneia egyik fajtája.
(gotquestions.org)
Még nincs hozzászólás