Blogoszféra útikalauz stopposoknak
Azóta létezik web 2.0, mióta az olvasó már nemcsak olvasni, de előállítani is képes a tartalmat. Ettől a pillanattól olvasunk és írunk blogokat.
Meg tud valaki élni a blogolásból? Hitelesek a blogok? A közösségi média létrejöttével a blogok felültek az online unikornisra, és meg sem álltak a határtalan népszerűség fellegéig. Ám az úton sokan hullottak vissza a mélybe, és hagytak lakatlan blogokat maguk után.
Blogot általában szenvedélyből kezdünk el írni, így a kezdeti motiváltságból megszülető emberközeli és természetes hangvételű szerzemények sokszor közkedveltebbek a sajtótermékeknél. A szenvedély minden egyes leütött karakterben tetten érhető, és ha ehhez tehetség is párosul, egyre több embert ragadnak magukkal a posztok. Onnantól, hogy sikerült elnyernünk az olvasó bizalmát, hitelesnek fog tekinteni az adott témakörben. A szerző és a blog neve összeforr a témájával, személyes márkává válik. Idáig azonban rögös, sokszor porba tipró kommentekkel kikövezett út vezet.
De mi különbözteti meg a hobbiblogolást a profi blogoktól? Itthon az előbbiből nemigen lehet megélni. Az elején el kell döntenünk, hogy mi célunk a bloggal. Ha marad a szenvedély szintjén, akkor kellemes időtöltés lesz, amennyiben viszont rendszeresen és tudatosan fejlesztjük, akár munkát is kaphatunk általa, a téma szakértőjévé avanzsálhatunk, kiadhatják a könyvünket, sőt, ha valaki üzleti lehetőséget lát benne, akkor az ismertségünk vállalkozások, márkák népszerűsítéséhez is hozzájárulhat. Ebben az esetben már elképzelhető, hogy a szabadidős tevékenységből üzlet lesz.
Ez az újfajta hitelesség viszont felelősséggel is jár, hiszen a közösségi média egyik alapköve, hogy az olvasó rögtön visszajelzést adhat a tartalomról – ami motivál, de hátráltathat is. A másik alapkő az egyszerű megosztás, amivel nagyon gyorsan terjedhet a blog híre. Épp ezért a tudatos blogolás csak rövid ideig maradhat meg a szenvedély szintjén, a fejlődéshez idő, precizitás, és főleg alapos háttérmunka, socialmédia-jelenlét kell. Csak ezen fortélyok birtokában ülhetünk fel annak a bizonyos unikornisnak a hátára!
Tekintsünk hát úgy a blogra, mint a nyilvános önkifejezés egyik legelérhetőbb lehetőségére, amire azonnali visszacsatolást kaphatunk. Ám a gép előtt töltött hosszú órák alatt nem szabad elfelejtenünk, hogy nemcsak előnyöket, de hátrányokat is rejt, ha eggyé válunk a blogunkkal. Meggyőződésem, hogy azok az igazán karizmatikus bloggerek, akik e folyamat alatt megőrizték a saját arcukat.
Még nincs hozzászólás