Beszélő szemek
Amikor valakivel beszélgetünk, öntudatlanul is figyeljük a teste jelzéseit. Ha a szavai és a teste jelzései között összhangot találunk, sokkal inkább hiszünk neki, mint amikor a teste a szavaival ellentmondásosan kommunikál, vagy éppen mozdulatlan, merev. Anélkül, hogy eljutna a tudatunkig, megfigyeljük a másik ember testtartását, arcmimikáját, szemmozgását, fejtartását, sőt, még azt is, izzad-e, vagy változott-e az arcbőrének színe.
Hihetetlennek tűnik, de még a pupilla tágulása és szűkülése is információt hordoz. A szem kommunikációs eszközként rendkívül kifejező és sokrétű. A nonverbális kommunikáció fontos része, amely érzelmeket, szándékokat és gondolatokat közvetít anélkül, hogy szavakat használnánk.
Kit bámulsz?
A hétköznapi életben máris ott az egyik legizgalmasabb játék, amit végezhetünk, a szemezés. Akár tudunk, akár nem a pszichológia rejtélyes útmutatóiról, önkéntelenül is kifejezhetjük tetszésünket a másik fél felé, ha tekintetünket pár másodpercnél tovább felejtjük rajta. Vagyis ha szemezünk.
Egymásra nézve…
Ha ránézünk a másik félre, vagyis megvalósul a szemkontaktus, máris létrehoztuk a kapcsolatot vele. Az intenzív szemkontaktus bizalmat, érdeklődést és figyelmet sugall. A szívritmus felgyorsul, a test hőmérséklete parányit megemelkedik, persze csak akkor, ha a szemezés pozitív vagy negatív irányban hat ránk érzelmileg.
A szemkontaktus hiánya vagy elkerülése szorongást, zavarodottságot vagy érdektelenséget jelez. Hosszú szemkontaktus dominanciát és önbizalmat, míg az elkerülés alávetettséget vagy bizonytalanságot jelöl.
(A teljes cikket elolvashatja a Ridikül Magazin 2024. évfolyama 8. számának 39. oldalán!)
Még nincs hozzászólás