Az okosabb és empatikusabb agyért!
Olvasni jó. Mikor belemélyedünk egy-egy regénybe, egy izgalmas olvasmányba, fejünkben képek és érzelmek jelennek meg, akár egyes érzékszervi ingerek is kiváltódhatnak. Ilyenkor elhomályosul a valóság, és megszűnik a külvilág. Az olvasás, amellett, hogy kellemes szórakozást nyújt, a mindennapos gondokat is feledteti egy időre. De ez nem minden. Olvasás közben fizikailag is megváltozik az agyunk struktúrája. Számos tudományos kutatás igazolja az olvasás agyra gyakorolt pozitív hatásait.
Köztudott, hogy az olvasással serkentjük agyunk működését. De mi is történik, amikor olvasunk? Fantáziavilágokba utazunk: látjuk magunk előtt a történetet, a helyszínt, elképzeljük a szereplőket, átéljük érzelmeiket, sőt, akár el is hihetjük, hogy az olvasottakat átéltük a valóságban. Ennek oka, hogy tudatunk nem tesz különbséget az olvasott és az átélt élmények között, ugyanazokat a régiókat érik az ingerek.
Agyi útvonalak
Olvasás közben agyunk a betűket szavakká, a szavakat mondatokká alakítja, amelyekhez jelentést kapcsol, azokat felfogja, és értelmezi. Egyszerűen megfogalmazva: elménk folyamatosan dolgozik. Az értő olvasás fejleszti a gondolkodásunkat, növeli intelligenciánkat, szélesíti látókörünket, ezáltal egyre több információt leszünk képesek befogadni és átültetni a saját életünkbe is.
Az olvasás jó hatással van az emlékezetünkre is. Új szavakat, kifejezéseket ismerünk meg, bővülő szókincsünket később a memóriánk közvetítésével tudattalanul kezdjük el használni. Minden új „memóriaegység” születésekor új szinapszisok (agyi útvonalak) születnek, miközben a régiek is erősödnek: mindez a rövid távú memória élénkülését segíti elő. Az olvasás koncentrációt igénylő tevékenység. A történetek narratív felépítése arra ösztönzi az agyat, hogy folyamatokban gondolkozzon, ezáltal megnő az ember figyelem-összpontosító képessége. Az elbeszélések hagyományos szerkezetén edződött agy könnyebben ismeri fel az ok-okozati összefüggéseket.
Olvasás közben a képzelőerőnk is fejlődik, hiszen a leírtak automatikusan megjelennek a szemünk előtt, agyunk az olvasott világot képek formájában teremti újra. Fantáziánkra van bízva, hogy milyennek képzeljük el a szereplőket, a környezetet, a helyszíneket. Míg filmnézés közben kész képeket kapunk, és nem kell erőlködnünk azon, hogy felfogjuk a látottakat, hallottakat, addig olvasáskor az agyunk mindig olyan információk után kutat, amelyek a számunkra legtökéletesebb jelentést fogják biztosítani.
Az olvasás nemcsak intelligensebbé és fantáziadúsabbá tesz, hanem empatikusabbá is. Mélyolvasás során, amikor csak a történetre koncentrálunk, szinte mi magunk is megéljük a szereplők érzéseit. Fokozott empátiás készségünknek a valós életben is nagy hasznát vehetjük: harmonikusabbá teheti személyes kapcsolatainkat mind a magánéletben, mind a munkahelyünkön.
Pozitív élettani változások
Neurológiai kutatások szerint az elemző típusú olvasás az agy legkülönfélébb kognitív (felismerő, értelmező) funkcióit dolgoztatja meg, míg a szórakozásból végzett, laza olvasás a szerv vérellátását javítja. De nemcsak funkciójavulás következik be: az olvasás megváltoztatja az agy szerkezetét is. A rendszeres olvasás a fehérállomány növekedését okozza. Külön érdekesség, hogy az olvasás során bekövetkezett idegrendszeri hatások még napokkal később is kimutathatók az agyban.
Egy amerikai kutatásban azokat az agyi ideghálózatokat vizsgálták, amelyek a történetek olvasásával hozhatók összefüggésbe. A vizsgálatok az olvasást követő reggeleken is fokozott agyi tevékenységet mutattak ki a kutatásban résztvevők bal halántéklebenyében (ez az agykérgi terület főként a nyelvi felfogóképességgel hozható összefüggésbe), illetve a központi barázdában, ami az agy elsődleges szenzomotoros régiója.
Az itt elhelyezkedő idegsejtek felelősek a testi érzetek kialakulásáért, például ha csak gondolunk a futásra, azok az idegsejtek is aktiválódnak, amelyek valódi futás közben is szerepet kapnak.
A fizikai érzetekre jellemző idegi változások arra engednek következtetni, hogy egy regény olvasása közben nemcsak mentálisan és érzelmileg, hanem szinte fizikailag is a főhős bőrébe bújunk.
Olvasni tehát nemcsak jó, hanem érdemes is. Már amennyiben frissebb, fittebb és élénkebb agyat szeretnénk. Agyunk működése ugyanis gondolatainkat, érzelmeinket, ezeken keresztül pedig az egész életünket befolyásolja.
(A szerző viselkedéselemző.)
Még nincs hozzászólás