Az Északi-középhegység legszebb túraútvonalai
A világon az egyik legjobb dolog utazni, idegen tájakat, idegen embereket megismerni, más kultúrákat, ízeket, illatokat felfedezni. Sajnos ez az év valószínűleg nem az utazásokról fog szólni, mivel az emelkedő infláció, a brutális energiaárak, a gyenge forint sokunkat itthon maradásra kényszerít. Kimozdulhatunk azonban otthonról akkor is, ha kevés a pénzünk. Felfedezhetjük országunk csodás tájait, erdőit, szikláit, kolostorait. Pénzt sem kell nagyon költenünk, ha hazánk ismeretlen tájait gyalogosan bejárjuk.
Hegyen-völgyön át
Az Északi-középhegység hazánk talán legvadregényesebb tája. A Dunától keletre eső 11 400 négyzetkilométernyi területet a Duna, a Bodrog s az alföldi puszta határolja. Titokzatos völgyek és szurdokok, lenyűgöző sziklaalakzatok, misztikus barlangok, kristálytiszta hegyi patakok kísérnek utunkon, ha elindulunk.
Az iskolában biztosan tanultuk, de valószínűleg erősen kellene gondolkodnunk, ha fel akarnánk sorolni valamennyi hegységét. A Visegrádi-hegységet, a Börzsönyt, a Cserhátot, a Mátrát, aztán a Bükk, a Zempléni-hegység, az Aggteleki-karszt és a Cserehát neveit.
Lehet, hogy a horvát tengerpartot, vagy Ausztria síterepeit jobban ismerjük, mint ezeket a csúcsokat, völgyeket, megbújó történelmi értékeinket? Ha így van, talán érdemes ezekre a csodálatos hegységekre is időt szánni, s bejárni leghíresebb útjaikat, ösvényeiket. Ezek közül most hármat ajánlunk kora tavaszi túrázásra.
A Sasbércre vezető Bélapátfalvai gyalogtúra
Első gyalogtúránk vezessen a Bélapátfalva határából induló tanösvényre. Utunk elején az erdőben bújik meg az egykori ciszterci apátok román stílusú kolostora, egy erdős-ligetes dombon fakadó forrás, a Háromkút mellett.
A kolostor Magyarország egyetlen épségben megmaradt román stílusú, ciszterci apátsági temploma. 1232-ben kezdték el építeni egy régebbi monostor mellé. A 14-15. században gótikus stílusban hozzátoldottak, illetve átépítették. Innen indulva, a kanyargós úton végigvezető 6 kilométer hosszú tanösvényre szánjunk kényelmesen másfél-két órát, hogy elolvashassuk a táblákat.
Az információs táblák megismertetnek minket a Bél-kő környékének kultúrtörténetével, a hegy földtani felépítésével, védett növényeivel. A természetvédelmi területnek ugyanis különleges az élővilága. Az éles peremű, változatos formájú és színű sziklák tövében védett növények nyílnak, például a fokozottan védett szirti pereszlény, a korai szegfű és az egész világon csak a Kárpát-medence hat táján, köztük a Bél-kő területén élő magyarföldi husáng.
Nem kevésbé különleges a hely állatvilága sem. Itt él a türkiz boglárka, több védett hüllőfaj, például a lábatlan gyík, az erdei sikló vagy a rézsikló. A madarak közül a legjellegzetesebb faj a bajszos sármány, a fekete harkály vagy a fokozottan védett, alkalmanként előforduló fehérhátú harkály. A Bél-kőn található föld alatti üregek, bányavágatok ideális élőhelyei több denevérfajnak.
Az 500 méteres szintkülönbséget megmászva elérjük a 815 méteren fekvő kilátóhelyet, a Bél-kő szilafalat, ahonnan az ország egyik legdöbbenetesebb panorámája tárul elénk. A sziklát a cementgyártáshoz szükséges mészkő miatt bányászták ki a hegyoldalból, s most szinte falként emelkedik az Eger-patak völgye fölé.
Egyes számítások szerint a Bél-kő tömbjéből 7 millió köbméter mészkő hiányzik. A ma is látható bányaterület olyan, mintha nem is a földön, hanem a holdon járnánk. Az egykori mészkőbánya szélén magasodó döbbenetes szikla meredeksége és mélysége hazánkban ritka, lélegzetelállító perspektívát kínál.
Egykor a sziklamászók kedvenc helye volt ez a 150 méter magas, 700 méter széles fal. Ezt a sportot, ezen a sziklán, ki tudja, miért, ma már tilos űzni. Tiszta időben innen a Tiszáig láthatunk, sőt, feltűnnek a Tátra csúcsai is. De felfedezhetjük a Bükk híres ormait, és tiszta időben a Tisza-tó tükre is sejthető. Ha innen a sárga háromszög jelzésű turistaúton továbbmegyünk a Bükk-fennsíkra, Szilvásváradra érünk.
Túra Isten tenyeréig és Buddha templomáig
Hollókő varázslatos Ófaluját nagyon sokan ismerik és szeretik. De vajon tudják-e, milyen különleges túraútvonalak erednek ebből a csodálatos falucskából? Ha elindulunk a központjából a Kertekalja tanösvényen végig, a régmúlt időkbe képzelhetjük magunkat.
Lépcsőkön, pallókon, patakmedren át gázolva nem csak a környék élővilágát ismerhetjük meg, de átérezhetjük a falu régi életét. Érdemes megnézni az egykori mosómedencéket, s kicsit megállva ott, elképzelni, milyen lehetett az errefelé mindig kemény teleken itt mosni a szennyes ruhákat.
A Cserhát legnagyobb fahídján átkelve megpillantjuk az egykori parasztfürdő romjait. Aki szereti magát visszavarázsolni régmúlt időkbe, feltétlenül álljon meg egy itt látható középkori erődítmény előtt, és képzelje el, milyen lehetett az élet itt, hat-hétszáz évvel ezelőtt. A vár feletti dombról csodás a kilátás.
A vár mellett elhaladva ráfordulunk a kék jelzésre, és felmászunk a hegygerincre. Nem túl meredek útvonal, de arra elég, hogy rövidesen több irányban is remek kilátás táruljon a szemünk elé. A hegy hosszanti gerincén kellemesen kanyargó, jól kijárt ösvényen haladunk.
A csúcs után nem sokkal, lefelé haladva érkezünk meg a Kéz-kilátóhoz, amely méltán egyre ismertebb. 2020-ban adták át, Csíkszentmihályi Benjámin alkotása, és a Palócföldre látogatók nagy kedvence. Nem hagyományos kilátó ez, hanem valami furcsán borzongtató, spirituális hely. Ha ideértél, úgy tűnhet, mintha Isten tenyeréből néznél a tájra.
Túra a Cserhát sztúpájához
A Cserhát Natúrpark zöldútjának több száz kilométeres hálózata átszövi a hegység legvarázslatosabb részeit. Egy rövid túrát ajánlunk. Becskéről indulunk a Zöldút és az Országos Kéktúra jelzésein legelőn, akácosban és erdőben, föl a Cserhát egyik legszebb vulkáni csúcsához, a Szandai-várhegyhez. Az 500 méteren emelkedő vulkáni csúcson áll egy középkori vár romja.
A tatárjárás után épített erődítmény sokszor cserélt gazdát, a török végvári harcokban is több csata helyszíne volt. A 16. században rombolták le, azóta falai pusztulnak. A legjobb állapotban az öregtorony 8 méteres falcsonkja maradt meg. A panoráma, mely innen elénk tárul, megéri a fáradságot. Az Alföldtől a Felvidékig láthatjuk a tájat.
Ha beteltünk a panorámával, és kifújtuk magunkat, elindulhatunk lefelé. A Mária-forrás búcsújáró helyén olthatjuk szomjunkat a kristálytiszta, hűs forrásvízzel. Ha már itt vagyunk, egy másik ösvényen elérhetünk a gerincre, és a kék jelzés elvezet mindkét az ország legkisebb buddhista sztúpájához, a becskei Megvilágosodás Sztúpához. A sztúpát a Gyémánt Út buddhista közösség építette a Becske melletti dombon, a közösség életében még ma is fontos szerepet játszik, meditációs programoknak gyakran ad helyet.
Sztúpák Magyarországon
A sztúpák buddhista vallási építmények, kezdetben egyszerű földhalmok voltak, melyek alá Buddha ereklyéit temették. A legenda szerint a történelmi Buddha halála után a testét elhamvasztották, és a hamvait nyolc sztúpába osztották szét. Az időszámítás előtti harmadik században Asóka felnyittatta ezeket a sztúpákat, és a hamvakat szétosztotta az általa épített több ezer sztúpában.
A buddhista vallási közösségek Magyarországon 1982 óta építenek sztúpákat. Ezek:
- A Magyar Bodhiszattva sztúpája Budapest XV. kerületében.
- Maitréja Sztúpa a XXII. kerületben
- A Nyugati Tanítvány Sztúpa Uszón
- Sákjamuni Buddha Sztúpa Budakeszin
- Kőrösi Sztúpa Nógrád vármegyében. Őszentsége a 14. dalai láma szentelte fel
- Béke Sztúpa Zalaszántón. Ez az ország legnagyobb sztúpája. Ezt is Őszentsége, a 14. dalai láma szentelte fel.
- Megvilágosodás Sztúpa Becskén, a Csiga-hegyen,
- Gyógyító Buddha Sztúpa Birin, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében
- Tiszta Tudat Sztúpa Budapesten, a IX. kerületben.
- Láma Anagarika Govinda Sztúpa Budapesten, a Kamaraerdőn.
- Megszabadulás Sztúpa Mánfán, Baranya vármegyében
Még nincs hozzászólás