Az Alföld gyöngyszeme
Nagyon régóta szerettem volna megnézni a Szarvasi Arborétumot. Már ott álltam a kapujában, mikor a társaság úgy döntött, hogy nem a Pepi-kertet - ahogy az itteniek hívják az arborétumot -, hanem inkább a területén található Mini Magyarországot nézzük meg. Hát jó.
A makettparkban Magyarországot, Erdélyt és a határon túli területeket is bebarangoltuk. Különleges élmény kicsiben látni és körbejárni az ismert épületeket, tavakat, vasútállomásokat, gombnyomással elindítani vonatokat, megszólaltatni török kori dalokat, a harangszót, vagy az Operaház makettjénél meghallgatni Szarvas szülöttének, Melis Györgynek az áriáját. Ami a legjobb az egészben, hogy minden makett előtt ugyanazt mondják az emberek: „De szép! Menjünk már el egyszer ide is!”
Magyarország közepén
Délután az Ótemplom előtt dr. Molitorisz Pállal találkozom, akinek egyik felmenőjéről Tessedik Sámuel is megemlékezik Szarvasi nevezetességek című munkájában.
„Ki volt Tessedik Sámuel?” – kérdezem Molitorisz urat, a Szarvas Város Barátainak Köre nevű társaság alapító tagját. „Egyike azoknak, akik nagyon sokat tettek a városért, melyet Anonymus a krónikában még Szarvashalomként emleget.
A legenda szerint árvíz idején a szarvasok ide menekültek, erre a szigetként kiemelkedő területre. Szarvast a Holt-Körös közelsége emeli ki az alföldi városok közül. Mihályfi József gimnáziumi tanár kimérte, hogy itt található a történelmi Magyarország mértani közepe. Számítása szerint a hely egybeesett egy akkor még működő szélmalommal, melynek közelében 1939-ben egy jelképes malmot emeltek az Arborétummal szemben.
A 12. század végén, a török hódítás után a település és vidéke pusztává változott, négy évtizedig lakatlan volt, csak a természet burjánzott. A város újkori történelme 1722-ben kezdődött. A bécsi kormány termőre kívánta fordítani a területet, ezért osztrák kiválóságoknak osztogatták a felszabadult országrészt.
Báró Harruckern János György hadiszállító főként felvidéki tótokkal népesítette be a környéket. Ennek emlékét őrzi az Ótemplom előtti szikla, melyet a Tátrából hoztak, rajta az első 36 betelepülő nevével.
És most érkeztünk el Tessedik Sámuelhez, aki a 18–19. század fordulóján nagyban hozzájárult a város fejlődéséhez. 1767-ben evangélikus lelkészként került Szarvasra. A templom falán emléktábla látható, velünk szemben pedig a róla elnevezett múzeum, melyet még ő építtetett iskolának.
Kiváló pedagógus volt. Rengeteg mindennel foglalkozott, például nőneveléssel, selyemhernyó-tenyésztéssel, városrendezéssel. Nagyon jól értett a gazdasághoz is. Az ő kezdeményezésére épült fel az Ótemplom, ez az impozáns épület, melyben több mint 4000 ülőhely van. Itt keresztelték meg Bajcsy-Zsilinszky Endrét, aki 1886-ban született Szarvason.”
Vízi városismertető
Engem különösen az érdekel, hogy miért hívják „Pepi-kertnek” a Szarvasi Arborétumot.
„Még egy befolyásos család élt a városban: az olasz Bolza. Az arborétum elnevezése Bolza II. József/Giuseppe, Pepi becenevéből ered. Megmutatom a család jobb időket megélt kastélyát, itt van pár lépésre” – mondja Molitorisz úr. A kastély egy ideig az Öntözési Kutatóintézet központja volt, most sajnos nincs funkciója. Kár. Gyönyörű, évszázados fák állnak bőségesen körülötte.
„Sétáljunk le a Körös-partra. Nézze, ott jön a Katalin II. nevű sétahajó! Demeter Pista hajóskapitány félig-meddig rokonom…”
Azt már nem tudom meg, hogy milyen rokonságban is állnak, mert hatalmas sikítást hallunk. A kapitány bevitte utasait a szökőkút alá… A szökőkút a Körösből kiemelkedő Ezredéves Emlék című szobor része. Mihály és Gábriel arkangyalokat látjuk, akik épp meghozzák a Szent Koronát. A szobrászművész neve: Mihály Gábor.
„Hallja Demeter Pista viccekkel fűszerezett városismertetőjét? Át szokta adni az utasoknak a kormányt is! Most elviszem a Füzesbe, az Erzsébet-ligetbe, és mutatok valamit. Hát nem gyönyörűek ezek a mocsári ciprusok? A Bolza-kastély előtti példányok magjaiból telepítették őket.”
Ahol a színésznőket a Körösbe hajítják…
A túlsó parton áll a Vízi Színház. Ennek a majdnem 16 000 fős városnak önálló színháza is van: a Cervinus Teatrum.
„A Vízi Színház egy várkastély és egy amfiteátrum ötvözete, ahogy az itteniek mondják. Egyik különlegessége, hogy ciprusok képezik a színpad hátterét.”
A világot jelentő deszkákon állunk, ahol bálokat is szoktak rendezni.
„Menjünk föl a toronyba, onnan nagyon szép a kilátás. Hallja? Demeter Pista még mindig hirdeti az igét. Itt előfordult, hogy előadás közben egy hajó kötött ki. Egy musicalben Monte Cristo grófja hőlégballonon érkezett, a Tessedik című darabban pedig egy asszonyt vízbe dobtak. És a színésznőt tényleg minden este behajították a Körösbe!
Mit szeretne még megnézni? A szárazmalmot, a Szlovák Tájházat, a Szarvas-szobrot, a gyógyfürdőt, a Manufakturális Szabóműhely Gyűjteményét?
Megígérem, hogy visszajövök Szarvasra. Vagy szeptemberben a Szilvanapra, vagy októberben a Töltöttkáposzta-főző és kolbászkészítő versenyre. És akkor majd megnézem az arborétumot is…
Még nincs hozzászólás