Átok - kegyetlen és végérvényes
Kívánni valami rémségeset valakinek, belesuttogni a levegőbe, felírni egy darab papírra, kőbe vésni, vagy tűz lángjába üvölteni, és várni, hogy megtörténjen.
Leginkább az elvesztett szerelem szokta ennyire gonosszá tenni az embert. Átkot mondani ugyanis kegyetlen dolog, ami, ha van igazság a földön, nem is marad büntetlenül. Tegyük fel, hogy az átok működik, és valóban bele lehet avatkozni valaki sorsába egyszerű szavakkal, meg lehet ölni, vagy legalább beteggé, akár koldussá tenni. Ha ez igaz, akkor iszonyú energia ez, óriási, könyörtelen fekete erő, amely ide-oda kavarog az emberek között, és büntetlenül gyilkol.
Hatástalan receptúrák
Romantikus ezoterikus filmekben gyakran látunk boszikat átkot szórni, szerelmi kötést intézni, de tizennyolc év felett talán egyikünknek sem jut eszébe, hogy ezek működő praktikák. Kedves bolondságok, melyeket jó elképzelni, de gyakorolni sem kedvünk, sem időnk.
A női magazinok, persze, rá is tesznek egy lapáttal, gyakran olvashatunk varázsigéket, hathatós receptúrákat, de ezek sem lépik át a szórakoztatás határát. Valódi átkot ugyanis nem olvashatnánk egy tömeglapban, mert az átok szövege csak akkor hatásos, ha titkos, vagyis csak a beavatottak ismerik.
Vigyázz!
A neten böngészve egyébként beleakadtam egy magát ’A Jósnőnek’ nevező szakértő oldalába, aki így reklámozza magát: „Itt küldhetsz átkot valakire. De előre szólok: vigyázz! Az átkod könnyen saját fejedre szállhat!
Van, hogy átokkal kell élni, de átkot szórni bárkire végtelen felelősség! A gonosz hatalmak ideig, óráig segíthetnek, ám hosszú távon busásan megfizettetik veled szolgáltatásaikat. S egyáltalán nem biztos, hogy jól jársz. Átkod tehát, ha mindezek ellenére mégis küldeni akarod, talán megérkezik. (Fenntartom azonban a jogot, hogy közbeavatkozzam, s megszakítva a folyamatot, az átkot szertefoszlassam! A Jósnő)”
A zárójeles mondat tette számomra az amúgy csúnya átokközvetítésből nyerészkedő Jósnőt szimpatikussá.
Az igazi átok titkos
A legütősebb átokszövegek egyébként a cigányoktól erednek. A 14. századi őscigányok Észak-Indiából érkeztek Európába a Balkánon keresztül. Nomád kultúrájuk és hagyományrendszerük végtelenül gazdag, ahogy a hitrendszerük is.
A cigányok abban hisznek, hogy a spirituális rituálék hatalmukat vesztik, ha illetéktelen számára kitudódnak. Ezért aztán szinte lehetetlen hozzáférni egy valóban hatásos cigány varázslat vagy átok szövegéhez. Hitték, hogy a szó ereje képes a sorsok alakítására, így ők nem töltötték az időt azzal, hogy leírogassák az átkaikat.
Sokan úgy vélik, hogy a cigányoknak spirituális erejük van, mint például a felismerés, az empátia, a telekinesis és az asztrális vetítés. A cigány mágia hihetetlenül kártékony lehet, ha igaz, amit suttognak róla.
Maradandó!
Ám nem csak a cigány kultúrkörben akadhatunk átkokra, mert már a római korban is készültek kőbe vésett átokszövegek. Az igazán alapos boszorkány nem elégedett meg azzal, ha maga elé mormolta a gonosz kívánságot, hanem tett róla, hogy ne fújja el a szél.
Az Aquincumban talált, kb. 2000 éves átoktábla például azért tudott fennmaradni, mert ólomból készült, a szöveget pedig íróvesszővel karcolták rá. De kizárólag római találmánynak sem mondhatjuk az átkozást, mert a Kr. e. 4. századi Athénban már önálló szakág volt az átokszórás és más boszorkánykodás.
Platón Az állam című művében így ír erről: „…jósok járulnak a gazdag ajtajához, és meggyőzik, hogy istenektől rendelt hatalmuk van arra, hogy ha ő vagy ősei gazságot cselekedtek, áldozattal és ráolvasással engesztelést szereznek neki élvezetes ünnepségek révén, és ha valaki ártani akar ellenségének, csekély költség ellenében éppúgy árthatnak az igazságosnak, mint az igazságtalannak, hiszen ők ráolvasással és lekötelezéssel lekenyerezhetik az isteneket, hogy nekik szolgáljanak.”
(Felhasznált irodalom: sirasok.blog.hu)
Átoklevelek a római korból:
„Kérlek titeket, kössétek meg ezeket a lovakat, ne engedelmeskedjenek a kantárnak, ne mozduljanak, inkább bukjanak fel és rosszul forduljanak. Essenek le a lovasaik, ne tudják tartani a gyeplőt…”
„Ahogyan ezt a lelket e szűk helyre bezárták, sem fényt, sem élő embert már nem láthat, megpihenni nem tud, úgy Collecticiusnak, akit Agnella szült, lelke, elméje, teste hasonlókat érjen meg, lángoljon, elsorvadjon!”
„Kérlek titeket, alvilági istenek, hogy Marius Fronto, Sextus ellenfele, bizonyuljon hazugnak és ne tudjon Sextus ellen beszélni. Kérlek, hogy Fronto némuljon meg, amikor a consularis elé járul…”
Még nincs hozzászólás