Ridikül Magazin logo

Aranyanyu döntősök

Szeptemberben lezárult a Richter Aranyanyu Díj jelölési szakasza. Immár nyilvánosságra kerültek a döntősök nevei is. Mi a következőkben bemutatjuk az orvos, a pedagógus, az egészségügyi dolgozók és a szociális területen dolgozók kategória két-két jelöltjét. Szavazni rájuk a www.aranyanyu.hu oldalon lehet november 22-ig.

Orvos kategória

Dr. Katona Renáta

Dr. Katona Renáta
Fotó: Richter G. Rt.


Katona Renáta szülész-nőgyógyász a szegedi klinikán, speciális szakterülete a meddőség kezelése. Klinikai orvosként mint egy szőke ciklon, száguld a folyosókon, de mikor a betegeivel konzultál, nem rohan sehová, mintha búra lenne körülöttük, csak arra az egy emberre koncentrál.

Fontos számára a családja, főleg a kisfia: saját tapasztalata, hogy milyen, amikor az ember hosszú időn át hiába vágyik gyerekre. Talán éppen ezért olyan fontos számára mások családja, a betegei teljes élete, teste és lelke.

Megingathatatlan optimizmussal veti bele magát a kórképek tanulmányozásába, akár nőgyógyászati problémáról van szó, akár nem. A betegeit rendszeresen látogatja akkor is, ha már más orvoshoz kerültek. Egy dologtól fél: ha váratlan szakmai kérdés éri, amire nem tudja egyből a választ. Ilyenkor lázas sietséggel, tökéletes precizitással utánanéz a dolognak. Rendíthetetlenül vidám, és javíthatatlan maximalista.

Minden betege nevét – a férjek és a gyerekek nevét is beleértve – azonnal tudja, de aktuális vizsgálati eredményeikről is bármikor tájékoztatja a pácienseit, akár a boltban is, ha ott futnak össze.


Dr. Kovács Ildikó

Dr. Kovács Ildikó
Fotó: Richter G. Rt.


Kovács Ildikó háziorvos szakmai tudásáról, odaadásáról  híres. Pályafutását intenzív terápiás szakorvosként a hódmezővásárhelyi kórházban kezdte, majd évekig a város szakosított szociális otthonának vezetője és doktora volt. 1997 óta háziorvosként dolgozik, a helyi hajléktalanszálló betegeit is ő látja el.

Nem ismer lehetetlent, többször került már olyan helyzetbe, amiről mindenki azt hitte, hogy nincs megoldás, ám ő nem adta fel. Ildikó különös figyelemmel fordul a hátrányos helyzetű emberek felé, tanácsokkal és kézzelfogható segítséggel támogatja őket. Munkája mellett a karitatív feladatokból is bőven kiveszi a részét: például palacsintát süt hittanos táborozó gyerekeknek. 

Erdély falvait egyetemista kora óta látogatja, lassan tíz éve, hogy egy zsákfaluba visszajár gyógyítani. Idén többedmagával kezdeményezte a falu lakosságának szervezett szűrését fiatal doktoranduszhallgatók bevonásával. Jelölőjének a fia egyike ezeknek a fiatal orvosjelölteknek, akiket „beoltott” áldozatkészséggel, önzetlenséggel. Ildikó méltó példaképe azoknak a fiataloknak, akik az orvosi szakmát választják hivatásul.

Pedagógus kategória


Sebők Éva

Sebők Éva
Fotó: Richter G. Rt.


Sebők Évát az ózdi „Bolyky suliban" mindig is arról ismerték, hogy szereti a kihívásokat, és nem riad vissza semmitől, ha a gyerekek érdekeiről van szó. Nagy fejtörést okozott számára, mit tehetne azért, hogy a sajátos nevelési igényű gyerekeknek ne kelljen még azzal is megküzdeniük, hogy a társaik kicsúfolják őket, amiért külön foglalkozásokra járnak.

Élete nagy kalandjába vágott bele, amikor kutyás terápiát kezdett alkalmazni a fejlesztésben. Repce, a magyar vizsla, akinek Éva már a kiképzésében is aktívan részt vett, négy lábon járó, élő motivációként segíti a gyermekek oktatását és nevelését.

A módszer eredményességét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy már több tanuló is búcsút mondhatott az SNI-státusznak. A legjobb változás az iskolában mégis az, hogy kutyás foglalkozásra járni ma már kiváltságnak számít, ezért a különben jól teljesítő gyerekek is igyekeznek bejutni a „kutyások társaságába”. 


Vincze Tünde

Vincze Tünde
Fotó: Richter G. Rt.


Vincze Tünde légtornatanár, a Baross Imre Artistaképző Szakközépiskola munkatársa és a Magyar Légtornász Egyesület alapítója. A cirkusz világában egy nagyon nehéz, ám látványos légi szám, a selyemszalagos légtorna nagyasszonyaként emlegetik, az úgynevezett „tissue-produkciók” közel 80 százaléka az ő nevéhez kötődik. Bármit megtesz a műfaj népszerűsítéséért: a Cirkuszok Éjszakáján például  a Hősök tere felett helikopterről függeszkedett speciális szalagjával, hogy elkápráztassa a közönséget.

Egy másik produkciója harmincegy tanítványával együtt a Guinness Rekordok Könyvébe hamarosan be fog kerülni. Életcéljának tekinti, hogy a selyemszalagos légtorna új sportággá fejlődjön, elszántan küzd azért, hogy világszerte összemérhessék tudásukat a műfaj művelői.

Több mint tíz éve tanít gyerekeket, felnőtteket, amatőröket és profikat. Itthoni és Európa több országából érkező tanítványai megállják a helyüket a világ bármely színpadán. Miközben sikert sikerre halmoz, a legnagyobb eredményt és örömet az jelenti Tündének – akit tanítványai csak tissue-maminak szólítanak –, ha „gyerekei”  lépnek színpadra, és a közönséggel együtt ünnepelheti őket.


Egészségügyi dolgozók területe

Jánosek Edina

Jánosek Edina
Fotó: Richter G. Rt.


Jánosek Edina ápolónőként került kapcsolatba az otthoni szakápolással, az életük végső szakaszához érkezett betegek ellátásával. A halált az élet természetes részének tekinti. 

Edinát ez a tudatosság segíti abban, hogy munkáját örömmel végezhesse, és önfeledten térjen haza szerető családjához: párjához, nagyfiához és öt hónapos kisbabájukhoz. Szemlélete, szeretetteljes odafordulása elfogadhatóvá, tartalmassá és a körülményekhez képest a lehető legszebbé formálja a sokak számára tabuként kezelt, félelmetes folyamatot.

Jelölője az édesanyja és édesapja távozásánál is igénybe vette Edina hospice szolgáltatásait, szoros kapcsolatba került vele, Edinának fontos szerepe volt abban, hogy a szülők méltósággal távozhassanak.

A haldokló mellett a családtagok felkészítése és támogatása egyaránt fontos a hospice-ellátásban, hiszen a gyógyíthatatlan betegség mindenki számára nagy lelki megterhelés. Különösen így van ez az utolsó stádiumban, mikor a beteg egyre fenyegetőbben éli át a halál közeledtét. A közvetlen támogatáson túl Edináék a társadalom hozzáállását is formálni szeretnék, hogy ne az ismeretlentől rettegő elutasítás határozza meg a halálhoz való viszonyunkat. 


Rogus Piroska

Rogus Piroska
Fotó: Richter G. Rt.


Rogus Piroska neve egybeforrt a győri Petz Aladár Kórházzal. Kislánykora óta nagy elhivatottsággal haladt azon az egyenes úton, amely az egészségügybe vezette. Tizenhat éves kora óta, immár harminc éve a kórház a második otthona. Folyamatosan képezte magát, kisnővérből mára a Sürgősségi Osztály osztályvezető főnővérhelyetteseként végzi munkáját.

Az osztályon dolgozó minden munkatársa tűzbe menne Piroskáért, aki szíve-lelke, motorja a csapatnak, mindig mindenben számíthatnak rá. Jelölője szerint, ha tovább gondoljuk Piroska hitvallását, hogy a munkahely a második otthonunk, akkor Piroska az osztály minden dolgozójának második anyja.

Napi 24 órában elérik, ha csak ő tudja a választ, éjjel is hívhatják, de azt is megérti, ha valaki a magánéleti problémái miatt késik. Ilyenkor ő az, aki beugrik bárki helyett, hogy minden gördülékenyen menjen a betegek körül. Piroska személyes ügyének tekinti, hogy abban az időszakban, amíg a betegek a kórházba kényszerülnek, megkönnyítse számukra az ottani életet.


Szociális területen dolgozók

Nyikes Fatime

Nyikes Fatime
Fotó: Richter G. Rt.


Nyikes Fatime nem sokkal azután, hogy elkezdett virágkötőként dolgozni, először egyik, néhány év múlva pedig a másik szemére is elveszítette a látását. A trauma feldolgozása után arra az elhatározásra jutott, hogy megváltozott körülményei ellenére boldog, teljes életet fog élni. Továbbképezte magát.

Mesterfokú szociális munkás, szervezetfejlesztő szupervizor, gyógypedagógiai asszisztens lett, és megalapította a Buda-környéki Látássérültek Közhasznú Egyesületét, melynek azóta is elnöke. Harmincfős csapatuk huszonhat megváltozott munkaképességű és négy látó munkatársból áll. Fő tevékenységük a rehabilitációs foglalkoztatás mellett az érdekképviselet és az információnyújtás.

Fatime nem titkolt szándéka a társadalmi szemlélet megváltoztatása is. Meggyőződése szerint rossz beidegződés, hogy a fogyatékossággal élő emberek csak kérjenek, és várják a támogatást. Képességeikhez mérten maguknak is tenniük kell az elfogadásukért. Fatime egyesületének ez sikerült. Gyógymasszázsközpontjukkal olyan ismertségre és elismertségre tettek szert, ami biztosítja számukra a kiszámítható anyagi hátteret.

Aktív, önfenntartó, lelkes közösségük az élő példa minden társadalmi előítélet megcáfolására. A testi-lelki egészségére gondosan figyelő Fatime pedig a csapat mozgatórugója.


Toszeczky Renáta

Toszeczky Renáta
Fotó: Richter G. Rt.


Toszeczky Renáta nem ismeri a félelmet, vagy ha mégis, akkor nagyon bátor nő. A Baptista Szeretetszolgálat emberkereskedelem elleni koordinátora, ami azt jelenti, hogy olyan lányoknak, nőknek segít egy védett, titkos házban, akiket fogva tartóik megaláztak, bántalmaztak, szexrabszolgaként tartottak, gyakran prostitúcióra kényszerítettek.

Renáta a védett házba sokszor gyerekeikkel együtt menekülő nőknek ad esélyt az újrakezdésre. Szociális munkás, de ennél jóval több: barát, tanító, társ a bajban. Nem tudja és talán nem is mindig akarja a munkát elválasztani az életétől. Mindent a teljes személyiségével csinál. Ha felügyelet kell, bent alszik a védett házban, ha kell, játékot, ruhát szerez, ha szükséges, a hivatalokkal harcol a klienseiért.

Jelölője még mindig veszélyben van, személyazonosságát titkolnunk kell, de mivel Renátának köszönheti az új életét, amit csak lehet, vállal érte. Renáta viszont a mindennél is többet nyújt a rábízottaknak: őszintén szereti őket. De nem őrülten, hanem okosan. Ahogyan eddigi életükben még senki.

Címkék: orvosok, richter aranyanyu-díj, egészségügyi dolgozók, döntő, pedagógusok, szociális területen dolgozók

Még nincs hozzászólás

Szóljon hozzá!


Az ide beírt név jelenik majd meg a hozzászólásánál!

Az ide beírt emailcím nem fog megjelenni a hozzászólásban, kizárólag az esetleges válaszhoz tároljuk!

Figyelem! Az ide beírt szöveg minden látogatónk számára látható lesz!

A ridikulmagazin.hu site adminisztrációs és moderálási alapelveibol eredoen elofordulhat késés a beküldés és a megjelenés között!