Anyu, szörnyek vannak a szobámban!
Hogy a gyerek szobájában szörnyek vannak, mindig az éjszaka közepén szokott kiderülni. Méghozzá úgy, hogy amikor a legédesebbet álmodjuk, egy könnytől ragacsos kis arc tapad az arcunkhoz, és belezokogja a fülünkbe ezt a horrort.
![]()
– Szörnyek? Dehogy, csak álmodtál! – mondjuk mi, vagyis inkább motyogjuk, mert tisztán artikulálni hajnali kettőkor még nem tudunk. De ő nem megy vissza az ágyába, hanem bekúszik a miénkbe, mert csakis anya és apa között lehet biztonságban.
Ki meri zaklatni a gyerekemet?
Reggel aztán elmondja részletesen is, hogy milyen volt a szörny, hogy honnan bújt elő, és mit művelt vele, például rávicsorgott a csúnya, hatalmas fogaival, meg ilyesmi.
Borzasztó, tényleg, és eszünkbe jutnak a mi rémálmaink, a vadállatok, gonosz bohócok, fenevadak, kalapos csontvázak, akik ki tudja már, milyen módszerrel lettek kiirtva a szobánkból úgy 30 évvel ezelőtt. Rémes volt, iszonyú, még most is elszorul a torkunk, és libabőrös lesz a karunk.
És egy ilyen meri zaklatni éjszakánként a mi gyerekünket, legféltettebb kincsünket? És már megyünk is, hogy megkeressük a csattogós sütővasat, amivel majd agyonlőjük. Azután pedig minden elalvás előtt átnézzük a gyerekszoba összes sarkát és zugát, belesünk az ágy alá is, a szekrény mögé, és mindenhová becsattogtatunk a hajsütővel. Mert csak így alhat biztonságban a gyermekünk.
Mit csináltam rosszul?
![]()
Ha a gyereknek rémálmai vannak, akkor ne mi rémüljünk halálra. A legtöbb gyerek küzd ilyen álmokkal, és ez korántsem a szülő hibája. Okozhatja kimerültség, nehezen emészthető vacsora, egy visszatérő, nyomasztó kép a Jancsi és Juliskából.
Fontos a nyugodt alvás szempontjából, hogy megfelelő legyen a gyerekszoba hőmérséklete, a legjobban egy enyhén hűvös szobában lehet aludni, ami kb. 21 C-fokos. Hasznos, ha éjjelre is marad a szobájában egy kis fény, éjjeli lámpa például. Lehetnek a falon fluoreszkáló alakzatok, például csillagok, melyek majd elijesztik a szörnyeket.
De a plüssök is kiképezhetők rémáloműző hadsereggé, a legnagyobb kerüljön mellé az ágyba, hogy jól tudjon vigyázni rá. Bármi varázslatossá teheti az alvást, használhatunk csodakrémet, csodapizsamát, csodafogkrémet, ezek mind kitűnőek rémáloműzőnek.
Ha semmi sem segít
Ha a rémálmok mindezek ellenére hosszabb ideje, rendszeresen visszatérnek, nem árt elvinni a kicsit a gyermekpszichológushoz, háziorvoshoz. A szűnni nem akaró rossz álmok azt is jelenthetik, hogy valami történik a szervezetében, amit esetleg kezelni kell, vagy valamilyen elakadt lelki folyamatról van szó.
A gyermekkori rémálmot általában valami olyasmi okozza, amitől megijedt, és közvetlenül a lefekvés előtt történt. Ilyen lehet például egy rémisztő történet, melyet fél füllel hallott a tévéből, vagy esetleg néhány képkocka, amit véletlenül meglátott az esti híradóból. Óvodai veszekedés, stressz, de betegség, fájdalom, láz is lehet a kiváltó ok. Ha kiderül, mi okozza a rémségeket, könnyebb kezelni is.
![]()
Nem rémálom, hanem rémület!
Az éjszakai rémület nem álom, hisz a mélyalvásnak abban a szakaszában történik, amikor nem álmodunk. Olyan, mint egy roham: a gyermek látszólag magánál van, pulzusa felgyorsul, remeg, nagyon zavarodottan viselkedik. Irtózatos félelem keríti hatalmába, ijesztő képeket lát maga előtt. Bár úgy viselkedik ilyenkor, mintha ébren lenne, a szemei is nyitva vannak, valójában mindvégig alszik. A külvilágot egyáltalán nem érzékeli, azt sem veszi észre, ha valamelyik szülője ott van mellette és próbálja megnyugtatni.
Az éjszakai rémület általában az elalvás után nagyjából másfél órával jelentkezik és 10-15 percig tart, de gyakran fél óra is eltelhet, mire sikerül megnyugodni az átélő személynek. Az éjszakai rémület felnőtteknél is előfordul, de inkább a kicsik körében gyakori. A kisgyermekek 3-6 százalékát érinti, de leggyakrabban a 3-12 éves gyermekek szenvednek tőle. Mire serdülőkorba lépnek, a probléma általában megszűnik.
Mi is ez pontosan?
Az éjszakai rémületet nem szabad összetéveszteni a rémálmokkal. A rémálmok az alvás REM szakaszában (gyors szemmozgás szakasza, vagy másnéven álom-szakasz) fordulnak elő, amikor nem alszunk olyan mélyen. Az a gyermek, aki rosszat álmodik, másnap reggel is emlékszik arra, mit látott az éjjel rémálma során, bár kétéves koráig ezt nem tudja elmesélni.
Ezzel szemben az éjszakai rémület a nem álmodó szakaszban, a legmélyebb alvási fázisban történik. Az ijesztő képek nem alkotnak történetet. Csak félelmetes alakzatok, ábrák, állatok, lények jelennek meg, vagy irtózatos élőlények, például pókok, skorpiók, kígyók.
Rettegés uralkodik el a kicsin, akár sikítozhat is. Viszont másnap semmire sem emlékszik a történetből, hiszen a mélyalvási szakaszban zajlott az egész. Az éjszakai rémület oka sajnos még ismeretlen. Okozói a rendszertelen vagy kevés alvás, túl sok stressz, láz, idegrendszerre ható gyógyszerek szedése.
![]()
Tilos felébreszteni!
Az éjszakai rémület során szenvedő gyereket nem szabad ölelgetni, szólítgatni, felébreszteni! Csak arra vigyázzunk, hogy ne tegyen kárt magában, ne verje be magát, ne zuhanjon le. Amíg tart a roham, ne hagyjuk magára. Kapcsoljunk fel egy kis lámpát, mely halványan megvilágítja a szobát, és beszéljünk hozzá nyugodt, lágy hangon. 10–30 perc elteltével meg fog nyugodni, és csendben alszik tovább.
Fontos a biztonságérzet
- Minden esetben azonnal menj oda hozzá, ha felébred és sír. Nagyon fontos a lelki és fizikai megnyugtatás is – vedd a karodba, öleld meg, simogasd a hátát, amíg meg nem nyugszik.
- Ha a takaróba lenne gyűrődve, vedd elő plüssállatát, amellyel aludni szokott, add a kezébe azt is.
- Azt neked kell eldöntened, hogy ilyenkor átviszed-e a saját ágyatokba. Ha összebújtok, és biztonságban érezheti magát, sokkal gyorsabban elmúlik a rémálom okozta szorongás.
Forrás: csaladinet.hu


Még nincs hozzászólás