Álmodj csókos angyalokkal!
Az álmok minden korban és kultúrában foglalkoztatták az embereket, már az ókori görögök is megpróbáltak jelentést kapcsolni az álmaikhoz. De mi is az álom? Nem más, mint az alvás során tapasztalt agytevékenység. A vizsgálatok szerint ilyenkor az agynak azok a területei aktívak, amelyek a tanulásban és a gondolkodásban vesznek részt.
Az álmok általában keszekusza történések, nem értelmezhetőek a felületes vizsgálódó számára. Ugyanakkor Sigmund Freud (1856–1939) pszichiáter, a pszichoanalitikus iskola megalapítója bebizonyította, hogy van olyan pszichológiai eljárás, amellyel az álmok megfejthetőek, és aminek alkalmazásakor minden álom értelmes lelki képződménynek bizonyul, és meghatározható helyen beilleszthető az ébrenlét lelki működésébe.
Álom a pszichoterápiában
Freud elmélete szerint az álom konkrét történetisége mögött gyakran az álmodó számára szorongáskeltő témák húzódnak meg, melyektől igyekszik védeni magát. Sokszor ezek a témák az ébrenléti állapotban elfojtás alá kerülnek, és csak egyfajta szorongásként, rossz érzésként vannak jelen, viszont a nappali gátlás alól felszabadult, tudattalan álom formában tárja őket elénk, állítja dr. Szabó Zsuzsanna pszichológus.
Az álmok nem tartják a tér és idő törvényszerűségeit, gyakran szürreálisak, sőt, elsőre akár értelmetlennek is tűnhetnek, mivel az álom a tudattalan működése, így eltér a tudatos, logikus gondolkozástól.
Legtöbbször a félelmeink jelennek meg az álmainkban
Freud közismert mondata – Az álom a királyi út a tudattalanhoz. A pszichoanalitikus felfogás szerint, mivel az álom az adott személy tudattalanjából ered, az álmodóval kapcsolatos személyes információk ismerete nélkül az álmokat nem lehet megfejteni. Az álmokban leggyakrabban – Freud szerint is – az elfojtott vágyak, félelmek, személyes belső konfliktusaink jelennek meg, melyeket az álmodó saját, egyéni asszociációi alapján segít megfejteni a terapeuta.
(A teljes cikket elolvashatja a Ridikül Magazin 2024. évfolyama 10. számának 24. oldalán!)
Még nincs hozzászólás