Álmodj csókos angyalokkal!

2024. október 2. | Írta: Vág Bernadett

Az álmok minden korban és kultúrában foglalkoztatták az embereket, már az ókori görögök is megpróbáltak jelentést kapcsolni az álmaikhoz. De mi is az álom? Nem más, mint az alvás során tapasztalt agytevékenység. A vizsgálatok szerint ilyenkor az agynak azok a területei aktívak, amelyek a tanulásban és a gondolkodásban vesznek részt.

Az álmok általában keszekusza történések, nem értelmezhetőek a felületes vizsgálódó számára. Ugyanakkor Sigmund Freud (1856–1939) pszichiáter, a pszichoanalitikus iskola megalapítója bebizonyította, hogy van olyan pszichológiai eljárás, amellyel az álmok megfejthetőek, és aminek alkalmazásakor minden álom értelmes lelki képződménynek bizonyul, és meghatározható helyen beilleszthető az ébrenlét lelki működésébe.

Álom a pszichoterápiában

Freud elmélete szerint az álom konkrét történetisége mögött gyakran az álmodó számára szorongáskeltő témák húzódnak meg, melyektől igyekszik védeni magát. Sokszor ezek a témák az ébrenléti állapotban elfojtás alá kerülnek, és csak egyfajta szorongásként, rossz érzésként vannak jelen, viszont a nappali gátlás alól felszabadult, tudattalan álom formában tárja őket elénk, állítja dr. Szabó Zsuzsanna pszichológus.

Az álmok nem tartják a tér és idő törvényszerűségeit, gyakran szürreálisak, sőt, elsőre akár értelmetlennek is tűnhetnek, mivel az álom a tudattalan működése, így eltér a tudatos, logikus gondolkozástól.

Legtöbbször a félelmeink jelennek meg az álmainkban

Freud közismert mondata – Az álom a királyi út a tudattalanhoz. A pszichoanalitikus felfogás szerint, mivel az álom az adott személy tudattalanjából ered, az álmodóval kapcsolatos személyes információk ismerete nélkül az álmokat nem lehet megfejteni. Az álmokban leggyakrabban – Freud szerint is – az elfojtott vágyak, félelmek, személyes belső konfliktusaink jelennek meg, melyeket az álmodó saját, egyéni asszociációi alapján segít megfejteni a terapeuta.

Érdemes-e álmoskönyvet bújni?

A köztudatban elterjedt álomfejtés szó meghatározott szimbólumokhoz konkrét jelentésadást társít, amelynek lehet mitikus, vallási, kulturális vagy babonás alapja is. Ezeket a konkrét, mindig azonos, ’mindenkire érvényes’ jelentéseket érdemes szkeptikusan kezelni. Bár valóban vannak olyan, a kollektív tudattalanhoz társítható szimbólumok, amelyek általános érvényű jelentéssel bírhatnak, azonban ha egy álmot csak elemeire szétszedve, könyvek alapján próbálnánk elemezni, valami lényeges elveszhetne.

Manapság ezért a legtöbb pszichoterapeuta más módon közelít az álomfejtéshez, az álmodó saját egyéni asszociációra kíváncsi, ezért megkérdezi őt az álmáról. Mi jut erről eszébe? Mi a fantáziája, mit szimbolizálhat az adott álomkép az ön számára? Így tehát a saját egyéni asszociációk, személyes élmények, életesemények kerülnek a fókuszba, és az álmok segítségével feltárhatóvá válnak az elfojtott, akár fájdalmas tudattartalmak.

Én sosem álmodom!

Sokan úgy gondolják, hogy mivel nincsenek emlékeik az álmaikról, nem is álmodnak. Pedig bizony ők is álmodnak!

Az EEG-kutatások bizonyították, hogy minden ember álmodik, sőt, egyetlen éjszakai alvásunk során több alkalommal is eljutunk ebbe az állapotba. Alvásunk ciklikusan változik, és a klasszikus értelemben vett álmok a REM fázisban jelennek meg. Mégsem mindenki emlékszik vissza az álmaira, vagy csak nagyon ritkán. Vajon miért?

Ha valaki a napközben átélt élményeit részletgazdagon és intenzíven tudja felidézni, annál nagyobb a valószínűsége, hogy az álmait is gyakrabban képes felidézni, mint mások. Ezt támasztja alá az a kutatás, hogy amikor valaki éber állapotban vissza szeretné idézni az álmát, akkor ugyanolyan agyterületek aktiválódnak, mint amelyek az epizodikus emlékezetért felelnek.

A gyógyszerek is hatással vannak az álomfelidézésre. Egyes hatóanyagok mellékhatásai lehetnek rémálmok, míg más hatóanyagok lecsökkentik az álmok intenzitását, azok felidézését. Az antidepresszánsok például negatívan hatnak az álomvisszahívásra, ugyanakkor a benzodiazepin (altató-, nyugtató-, szorongáscsökkentő szerek vegyülete) nem érinti ezeket a struktúrákat olyan erőteljesen.

A nők intenzívebben emlékeznek az álmaikra

A nők álomtevékenységét fokozza a stressz, míg a férfiakét elnyomja. Általánosságban elmondható, hogy a nők többet álmodnak, azonban ennek az az oka, hogy ők többet foglalkoznak az érzelmeikkel, mint a férfiak. A férfiak körében az álmodás nem releváns beszédtéma.

Tehát a napközben átélt stressz mértéke különbözőképpen hat a két nem képviselőire. Az álomfelidézés egyik fontos tényezőjét a személyiségjegyekben is kereshetjük. Minél nyitottabb, kreatívabb valaki, annál inkább képes a visszaemlékezésre.

Mivel tudjuk serkenteni az álomfelidézést?

• Ébredés után azonnal készítsünk kulcsszavas jegyzetet az álmunkról
• Az ágyból kicsivel később keljünk ki, mint szoktunk
• Elalvás előtt gondoljuk át az aznapi érzelmi élményeinket

Mi az a tudatos álom?

Akinek élénkek az álmai, általában nyugtalanul alszik el. Hisz nem tudhatja, mitől rémül majd halálra megint, miközben tehetetlenül fekszik az ágyban. Fuldokolni fog egy szelíd patak habjai közt? Vagy egy égő házban keresi a kijáratot, hiába?

Mennyivel jobb lenne, ha álmaink a boldogságról szólnának, szépséges tájakon játszódnának, és csakis kedves barátokkal, sőt, a szerelmünkkel találkoznánk a fényes csillagok alatt? Mindez lehetséges. Jót álmodni nem álom. Az emberi psziché képes arra, hogy tudatosan irányítsa az álmodás folyamatát.

A tiszta tudat mozija

Sokunkkal megtörtént már, hogy egy álomban lebegve pontosan tudtuk, hogy álmodunk. Ez az állapot előidézhető gyakorlással. A meditálók és agykontrollosok játszva eljutnak arra a szintre, hogy irányítani tudják a tudatállapotaikat, de azok számára sem elérhetetlen ez a módszer, akik még soha nem próbáltak meditálni.

A spirituálisan gondolkodók szerint amúgy sincs nagy különbség az álom és az ébrenlét között, hiszen az ébrenlétnek hitt állapotunk is csupán álom, a tiszta tudat kivetítődése. Ha az ébrenlétünknek tudatában vagyunk, és úgy-ahogy irányítani vagyunk képesek, akkor miért ne tehetnénk meg ezt az álmunkkal is?

Elásott rossz emlék

A német pszichológus, Paul Tholey szerint az irányított álomban olyan közel kerülhetünk a tudatalattinkhoz, mint ébren soha. Itt feltárhatóak az elfojtott emlékeink, melyek még ma is korlátoznak a boldogságunkban.

Egy negyvenes hölgy szexuális problémájára kapott választ az álmából. Nem értette, miért nem tudja szorongás és szégyenérzet nélkül élvezni a szexet. Több pszichológusnál, szexológusnál is járt, mire véletlenül rábukkant a tudatos álom gondolatkörére, és megtanulta a módszert.

Egy ilyen irányított álom során keresni kezdte problémája gyökerét, és hirtelen négyéves kislányként látta magát, amint épp onanizál. A nagymamája rémülten rákiabált, hogy azonnal hagyja ezt abba, mert beteg lesz. Újra átélte a régi szégyent és rémületet, és rádöbbent, hogy a nagymama tudatlanságból fakadó, félelmet keltő szavai korlátozták egész életében abban, hogy önfeledten élvezze a szexet. Az álom tudatosulásával a gondja megoldódott.

Hogyan kell tudatosan álmodni?

Freud szerint az álomban minden szereplő mi magunk vagyunk, melyeket a tudatalattink kelt életre. Kisgyermekkorig is képesek vagyunk kutakodni a tudatalattinkban, és helyreállítani a mások vagy az élet okozta traumákat azzal, hogy újraéljük, megértjük, átírjuk őket.

Az irányított álom során az álmodó addig marad az álomban, amíg kedve tartja, és eközben végig tisztában van vele, hogy álmodik. Képes rá, hogy kedvére irányítsa az álom végkimenetelét, és mindeközben feloldódnak a múltból hurcolt feszültségek, blokkok.

A tudatosan álmodó arra is képes, hogy a jelenben lévő konfliktusait feloldja úgy, hogy álmában találkozik az illetővel, és megbeszéli vele a problémát, és csodák csodájára az ébrenléti állapotban is feloldódik a helyzet. Kezdetben, persze, előfordulhat, hogy a tudatos álmodó lezuhan egy nem tudatos szintre, ahol az álom irányítása már nem lehetséges, de kellő gyakorlással egészen az irányításunk alá vonhatjuk az álmainkat.

A tudatos álmodás technikája

A tudatos álmodás az álmodás egy fajtája, melynél az alvó személy tisztában van tudatállapotával, felismeri, hogy épp álmodik, és jártasságától függően bármely elemét befolyásolhatja vagy meghatározhatja. A tudatos álmot éber álomnak, tiszta álomnak vagy (az angol lucid dream kifejezésből) lucid álomnak is nevezik. Az éber álmodás egyaránt lehet spontán vagy szándékosan előidézett élmény.

1. Ha nem szoktunk emlékezni az álmainkra, kezdetben minden elalvás előtt, már félálomban mondjuk ki: emlékezni akarok az álmomra. Ez általában azonnal sikerül, de két-három alkalom után mindenképp.
2. Ébredéskor, félálomban azonnal idézzük vissza, mit álmodtunk. Igyekezzünk a legtöbb részletre emlékezni, és nem csak a helyszínekre, cselekményre, szereplőkre, de az álomhoz tartozó hangulatokra is.
3. Vezessünk álomnaplót, melybe amilyen pontosan csak lehet, leírjuk az álmunkat.
4. Lapozgassunk vissza a naplóban. Milyen visszatérő hangulatokat, személyeket, történéseket találunk benne? Milyen összefüggéseket fedezünk fel a lelkiállapotunkra, gondolatainkra vonatkozóan?
5. Elalvás előtt döntsünk úgy, hogy az álom közepén felébredünk. Ha sikerül az álom közben felébredni, tudatosítsuk, hogy álmodunk, és az álmunknak tudatában vagyunk, és aludjunk vissza. Ezt többször is megtehetjük az éjszakák során, míg végül eljutunk oda, hogy az ébrenlétnek tűnő álom felett teljes kontrollal rendelkezünk.

Alkotó álom

A múlt század végén elhunyt pszichológus, Paul Tholey sok évet töltött a tudatos álom vizsgálatával és az irányított álmodás módszerének kidolgozásával. Szerzőtársával, Kaleb Utechttel könyvet is írtak a témában, a címe: Alkotó álom.

Álomjóga

Életünk egyharmadát, vagyis átlagosan 20-25 évet alvással töltjük. Az álomjóga gyakorlata annak egy módja, hogy álmunkban felfedezzünk egy rejtett teret, melyben gyakorolhatjuk a meditációt – továbbá elősegíthetjük spirituális kibontakozásunkat. Sokan úgy gondolják: „Nekem nincs időm gyakorolni”. Ám ha az alvást és az álmodást, mint a gyakorlás egy módját használjuk, sok-sok évet találunk, amit gyakorlásra fordíthatunk.

Tenzin Wangyal Rinpocse azt írja: „Ha nem tudjuk gyakorlásunkat átvinni az alvásba, ha minden éjszaka elveszítjük magunkat, milyen esélyünk lehet, hogy éberek leszünk, amikor a halál elérkezik? Nézzük meg álmaink tapasztalatát, hogy megtudjuk, miként fogunk boldogulni a halálban.”

A tibeti hagyományban, a tiszta álomra való képesség nem önmagunk végét jelenti, ez inkább további összefüggést nyújt, melyben sokkal jobban el tudunk köteleződni, és amelyben hatékonyabban tudunk gyakorolni, hogy elérjük a megszabadulást.

^{Tenzin Wangyal Rinpocse – Az álom és alvás tibeti jógája (Bioenergetic Kiadó. Budapest, 2008.)}

Honnan tudhatom, hogy ébren vagyok vagy álmodom?

Valóban zavarba ejtő lehet, amikor az ember már előrehaladott a tudatos álom gyakorlásában, hogy nem tudja, épp álmodik-e, vagy ébren van. Ha már itt tartasz, az alábbi tesztsort ennek igazolására találták ki. (Ha még nem, akkor is érdemes a teszt állomásait elolvasni – ki tudja, talán egyszer szükséged lesz rá.)

• Józan ész teszt: Ez a legelső és legnyilvánvalóbb teszt. Keress a környezetedben valamit, ami logikusan nem illik oda. Kérdezz rá, hogy történhet-e ilyesmi a normál életedben? Keress következetlenségeket. Olyan helyen vagy, ahol még sohasem voltál? Olyan emberek között vagy, akik az ország másik felén laknak? Elefánt van a konyhádban? Az efféle kérdések beindíthatják a tudatosságodat.
• Az olvasási teszt: Ez az egyik leghatékonyabb teszt. Csak keress valami olvasnivalót, és miután elolvastad, fordulj el, majd vissza, hogy újra elolvashasd. Ezt végezd el néhányszor. Ha álmodsz, a szöveg vagy a számok néhány ránézés után megváltoznak. Vagy összemosódnak, vagy nem maradnak állandóak olvasás közben. Minden szavakat tartalmazó dolog megfelel: könyv, utcai tábla, cím stb.; sokan az álombeli órájuk számlapját használják.
• Memóriateszt: Ez egy nagyon hatékony, bár kevéssé ismert módszer. Egyszerűen kövesd vissza a gondolataidat, hogy honnan is jöttél, és mit is csinálsz éppen. Gondolj vissza olyan messzire, ameddig csak bírsz, amíg végül következetlenségeket találsz az emlékeid között. Ahogy visszafelé követed az álombeli emlékeidet, korábban figyelmen kívül hagyott logikátlan dolgokra is rábukkanhatsz. Szintén megtörténhet, hogy egy amnéziaszerű akadályba ütközöl, ami meggátolja a pontos visszaemlékezésedet. Az ilyen esetekben biztosan feltételezheted, hogy álmodsz.
• Az önmegfigyelési teszt: Nézd meg magad, figyeld meg a kezeidet, karjaidat, lábaidat és a ruházatodat. Általában rögtön rájössz, hogy álmodsz, ha olyan ruhában vagy, amilyened nincs is. Máskor pusztán az álombeli tested megnézése is beindíthatja a tudatosságodat.
• Az anyagáthatolási teszt: Próbáld meg átdugni az ujjadat valami szilárd anyagon, mint például a falon, ajtón vagy üvegen. Előszörre ez nem működik, de ha elhiszed, hogy képes vagy rá, akkor végül képes is leszel áthatolni az ujjaddal bármilyen szilárd anyagon. Ez a teszt külön jutalomként fejleszti azt a képességedet is, ahogy a hiedelmeidet engeded közvetlenül az élményedre hatni.
• Gravitációs teszt: Keress valamit, amit biztonságosan feldobhatsz és elkaphatsz. Kezdd el dobálni, és esetleg úgy fog tűnni, mintha a tárgy nem engedelmeskedne a gravitáció törvényeinek. A siker maximalizálása érdekében a dobálás közben próbálj meg tudatosan hatni a tárgy emelkedésére és esésére.
• Álomszemély kérdezése teszt: Ha a ’valóságban’ kérdezel meg embereket, hogy vajon egy álomban vagyunk-e, akkor őrültnek fognak tartani, de az álmok birodalmában másképp áll a dolog. Általában az álom szereplői is tagadják, hogy ez egy álom, de túl könnyen tagadják. Ők többnyire nem kérdőjelezik meg az épelméjűségedet, ráadásul néhány esetben nem is értik, hogy mit kérdezel, és teljesen figyelmen kívül hagynak. Ritkán bár, de az is megeshet, hogy egy álombeli alak beismeri, hogy ez tényleg egy álom.

^{(Forrás: https://ujvilagtudat.blogspot.com, Scholtz Emília Pszichológus, Dr. Szabó Zsuzsa pszichológus)}

A jósálom

Nagyon érzékeny emberek, akik nem tudatos álmodók, gyakran álmodnak meg jövőbeli eseményeket. Egy fiatalkori barátom, Gábor, aki ma már két kissrác apukája, megálmodta édesanyja balesetét és halálát.

Álmában látta anyukáját, amint beszállt az autójába, hetvenöt évesen is imádott vezetni, nem tudták rábeszélni, hogy váltson át tömegközlekedésre. Amint beült az autóba, még integetett is, és nagyon vidám volt. Kikanyarodott az utcából, aztán egy hatalmas csattanás hallatszott. A piros autó egy roncs lett. Élesztgette, de nem felelt.

Amikor Gábor felébredt, felhívta a mamát, és komolyan kérte, ne üljön autóba, csúszós az idő, jobb a biztonság. Az anyuka csak nevetett, és megígérte, hogy Gábor kedvéért nem vezet. Gábor már el is felejtette az álmát, amikor úgy tíz nap múlva felhívták, hogy az édesanyja autóbalesetet szenvedett, és nem élte túl.

Címkék: tudatos álom, freud, jósálom, a tudatos álom technikái