Akarod hogy szeressen? Akkor ne érj rá!
Mindannyian arra vágyunk, hogy az a valaki eszeveszettül szeressen, méghozzá örökre. Csakhogy az élet ennél izgalmasabb (és gyakran szomorúbb) sorsot tartogat, és sajnos az ölünkbe pottyant szerelem, ha nem dolgozunk érte, nem ápolgatjuk, fényesítgetjük, előbb-utóbb megfakul, meghal.
Eddig érthető, tiszta sor, jön a szerelem, már ha jön, és akkor már csak meg kell őrizni. De hogyan? Hogyan lehet megértetni, elhitetni a kedvesünkkel, hogy ez az érzés nélkülözhetetlen, és örökkön szükségszerű? Mit kell tenni érte, hogy ne halványodjon?
Ráadásul a kapcsolat elején minden olyan tökéletesnek tűnik, azt mondja, pont engem keresett, pont rólam álmodott, és most itt vagyok neki, és ez soha el nem múlik. Mi is így érzünk vele kapcsolatban, pont őt kerestük, pont róla álmodtunk. Csakhogy az idő múlik, a szuperjó dolgok megfakulnak, elhalványulnak, a mézes hetek, mézes évek beporosodnak, megkarcosodnak, és már nem is olyan fényes a szerelem, mint a kezdet kezdetén.
Ragaszkodni, mindenáron
Sokféle praktika van, hogy a másikban felébresszük és ébren tartsuk az érzéseket, ott vannak például a szerelmi bűbájok, ráolvasások, varázsteák meg ilyesmik. Kevésbé vicces talán, ha kissé taktikázunk, például úgy teszünk, mintha nem is lennénk annyira oda érte, miközben de.
Egyik barátnőmet például úgy hívta a kedves, hogy post-it. Ez az a ragacsos jegyzettömb, amely bárhova feltapad. A lány fülig szerelmes volt, azt mondta, a férfi illata, a hangja, a bőre, a szívdobogása is elszédítette, és nem is vágyott másra, csak éjjel-nappal a közelében lenni, és simogatni, szagolgatni.
Csakhogy a férfi egy kicsit terhesnek érezte már ezt a nagy ragaszkodást, és eltűnt, ahogy tudott. Egyre kevesebbszer ért rá, egyre ritkábban aludt nála, sőt, egyszer még azt is a lány arcába vágta, hogy kezdetben szerettelek, de ma már úgy érzem, megfojtasz az öleléseddel, te post-it.
És ekkor jön a taktika
Jó, tény, hogy a taktikázás csúnya dolog, ráadásul nem is működik hosszú távon, mert kinek van ereje folyton szerepet játszani? És hol a jutalom? Hiszen, ha így érjük el az illető szerelmét, nem önmagunkért fog szeretni, hanem a furfangos játszmákért. De most mégis játsszunk el a gondolattal, hogy elképzelünk egy nőt, akibe vélhetően beleszeretne a szerelmünk, és csináljunk úgy, mintha ő lennénk. Milyen izgi, nem? Egy próbát megér.
De milyen nőt?
Antonia Wolff svájci pszichológus, aki C. G. Jung páciense, majd szeretője és tanítványa volt, négy típusba sorolta a nőket. Az AMAZON típus intellektuális, céltudatos, magabiztos és független. A férfival mindig egyenrangú. Az ANYA típus gondoskodó, a családnak élő, erősen kötődő.
A MÉDIUM típus csakis a férfiért él, akár az anyaságról is lemond, hogy támogathassa párját az ő világmegváltó törekvéseiben. A HETÉRA bár soha nem alárendelt, de úgy tesz, mintha megmentőre szorulna, így ébresztve fel az ’ősférfi’ védelmező és szexuális ösztöneit. Ha tehát meg akarunk szerezni, sőt, meg akarunk tartani egy férfit, dönthetünk úgy, hogy kiválasztunk egyet a négy szerepkör közül, és elkezdünk játszani.
Férfihoz illő szerep
Mondjuk, átgondoljuk, hogy ez a férfi melyik nő mellett érezheti szerelmi veszélyben magát, vagyis melyik típusra vágyik teste-lelke. Ha a férfi lelke gyermeki, ha önbizalomhiányos, ha folyamatos támogatásra vágyik, akkor az ANYA típusra lesz szüksége.
Ha önálló, van saját életcélja, munkája, ami ideje nagy részét kitölti, ha vannak sikerei, akkor egy olyan nő vonzza, mint az AMAZON. Az olyan nővel lehet versengeni, egy közös célért vállvetve menetelni, lehet vele beszélgetni, együtt fejlődni.
Ha a kiszemelt pasi kissé narcisztikus, akinek csak az kell, hogy körbeimádják, dicsérgessék, szidolozzák az egóját, akkor váljunk MÉDIUM típusú nővé. Ha kedvesünk egy hős lovag, akit ez az önfeláldozó, bátor szerep izgat fel, legyünk az a nő, akit lépten-nyomon meg kell mentenie, vagyis egy HETÉRA. Ilyen egyszerű tehát megszerezni és megtartani a vágyott pasit, persze csak akkor, ha van kedvünk folyton agyalni, tervet szőni, szerepeket próbálni, áltatni és becsapni.
A végén minden kiderül
Bizony, a taktikázással az a baj, hogy bár eleinte fényes sikert hozhat, örökre senki sem képes egy képzelt karakter bőrébe bújva hazudozni, és nem is túl boldogító, hogy bár a pasink odavan étünk, mégsem értünk, csak az általunk játszott szerepért. Egyszerűbb, ha a négy nőtípus közül kiválasztjuk azt, amelyik a legjobban illik ránk, és megkeressük azt a férfit, akihez ez kapcsolható.
Így máris sokkal nagyobb az esélye a boldogságnak. Tény, hogy ez nem szokott olyan egyszerűen menni, mert egyik férfi homlokára sincs kiakasztva, hogy valójában lovag, narcisztikus, családapa vagy világmentő-e, mert mi van, ha csak taktikázik? Az igazság sajnos csak menet közben szokott kiderülni.
Ne taktikázz! Tényleg ne érj rá!
A megoldás az igazságban keresendő. Nem az a cél, hogy kitaláljunk egy szupernőszerepet, és eljátsszuk a férfi kedvéért, akibe belehabarodtunk. A célravezető az, ha önmagunkba szeretünk bele. Nem vicc, valóban ez vezet a biztos sikerhez.
Ha ugyanis megtaláljuk az életünk értelmét, ha szeretünk reggel egyedül kávézni, aztán kocogni egyet a parkban, ha imádjuk a lakásunk hangulatát, ha van kedvenc szerzőnk, kedvenc zenénk, ha izgalommal tölt el a munkánk, ha sikereket érünk el, és új meg új célokat tűzünk ki magunk elé, akkor az életünk gyönyörű lesz, és minden percünk hasznos.
Ki ér rá ilyenkor egy férfira?
Persze, nem az a cél, hogy ezentúl magányosan éldegéljünk, és ne is találkozzunk többé a másik nemmel, hanem az, hogy csakis olyan férfival időzzünk, akiért megéri félretenni a saját életünket. Az a férfi taktikázás nélkül is úgy fogja érezni, hogy nélküle is remekül megvagyunk, és hogy a vele töltött időnk ajándék. Ha meg akar tartani minket, igyekszik majd nélkülözhetetlenné tenni magát.
Nem gond, ha túl vagy a negyvenen!
Néhány újabb kutatás szerint a szexuális virágkor a nőknél negyven körül jön el, amikor a női hormon (ösztrogén) termelése lecsökken, a férfihormoné (tesztoszteron) viszont megnő. A női hormon csökkenésével a hiszti, az érzelmi labilitás alábbhagy, a férfihormontól viszont sokkal jobban, intenzívebben kívánják a szexet.
Nancy Friday amerikai pszichológus szerint a negyven feletti nők elképesztő dolgokra képesek az élvezetek továbbfejlesztésében. Kérdés, nincs-e ez sokkoló hatással a partnerükre… A szexuális öregedéstől, a nemi vágy csökkenésétől – a férfiakkal ellentétben – nem kell tartaniuk, igaz, gyermeket idővel már nem szülhetnek, a szenvedélyük megmarad.
Még nincs hozzászólás