AIDA - tűzben és vízben a Szentmargitbányai Kőfejtőben
Halhatatlan szerelem, rabszolgasors, egy nép harca a szabadságért, a fogolyként tartott etiópiai királylány és az ellenséges egyiptomi hadvezér földi síkon lehetetlen vonzalma, árulás és hazaszeretet, féltékenység és bosszú univerzális témái feszülnek egymásnak Verdi kései klasszikusában, az Aidában. Franco Zeffirelli emblematikus, több évtizede futó Veronai Aréna-beli rendezésével vagy a Luxorban Plácido Domingo Radamesével bemutatott megaprodukciókkal vetekedő helyszín a burgenlandi Szentmargitbányai Kőfejtő.
Az Unesco világörökség részévé nyilvánított kőfejtő és tájegysége huszonöt éve az Oper im Steinbruch elnevezésű operafesztiváljáról híres. Tíz éve anyagi és üzleti nehézségek miatt már a megszűnés veszélye fenyegette a rangos eseményt, amikor az Esterházy Magánalapítvány egyik cége átvette a fesztivál szervezését, lebonyolítását. Eurómilliókat fordítottak a kőfejtő szabadtéri arénájának, a színpadnak, az ötezer férőhelyes nézőtérnek az átfogó kiépítésére. Nincs még egy opera, amelyik oly mértékben illeszkedne a kőfejtő egyszerre monumentális, komor, mégis lenyűgöző méreteihez, mint az Aida.
Giuseppe Verdi ötvennégy évesen komponálta a huszonötödik operáját. Az ókori Egyiptom és az etióp királyság között zajló háború témáját Ismail pasa, egyiptomi alkirály megbízásából választotta, aki díszes operaházat építtetett Kairóban, és a szuezi csatorna megnyitó ünnepségére szánta a művet. 1871-ben az Aida bemutatójára árnyékot vetett Európában a porosz- francia háború. Napjaink aktuálpolitikai eseményei, az ukrán háború miatt is érezte időszerűnek Thaddeus Strassberger rendező, hogy az előadásban párhuzamot vonjon az ókori Egyiptom etiópiai expedíciója és korunk hódító „ hadjáratai” között. A híres diadalmenetben az egyiptomi katonai csapatok lándzsahordozóként vonulnak végig a Szfinxek sugárútján.
A két nagyot álmodó alkotó, az amerikai operarendező, Thaddeus Strassberger és korunk egyik legismertebb jelmeztervezője, az olasz Giuseppe Palella a kőfejtőbeli 2021-es Turandot előadás ázsiai világa után merült el a fáraók Egyiptomában. Egyikük sem a vizuális visszafogottságáról híres. Strassberger tervezte a látványorgiával felérő színpadképet is, aminek központi eleme egy hatalmas, nyitott, két kamion hosszúságú szarkofág, amely milliméteres pontossággal illeszkedik a kőbánya sziklás tájába.
A királyi palota impozáns falát és lépcsőszerkezetét sejtelmes, élőket és holtakat, ókori vallási szimbólumokat, piramis motívumokat idéző videovetítés borítja, a színpadi történések kulisszái mögé tekintő mozgókép gyanánt. Megjelenik az elmaradhatatlan egyiptomi napszimbólum, az obeliszk, a szcenográfiát víz és tűz elemek játékával tarkított látványparádé színesíti. A holtnak tűnő piramisok közé életet varázsoló vízeffektek szökőkutak, vetített vízesések formájában gyönyörködtetnek. Pirotechnikailag fokozottan veszélyes hatást keltenek a fáklyakoszorúk, tűzkarikák, és nem utolsósorban a leleményes faszerkezetből épült, mozgatható, hatalmas arany elefánt, amely a produkció sztárja.
A látványos szertartások, pompás bevonulások kulisszái mögött a személyes tragédiák, az intim viszonyok, a vallomások, a vívódások kissé háttérbe szorulnak ebben a vizuális élményparkban. Az előadás látvány, fény és hangtechnikai megoldásaiért Európa legjobb szakmai csapata felel. A fénytechnikát Driscoll Otto tervezte, a vízeffekteket a Crystal francia csapata, akik az idei párizsi Olimpiai Játékok nyitórendezvényét is jegyzik, a videómunkákat a Media Apparat végezte. Tervezői egyediségre vallanak Giuseppe Palella tűz és vízálló anyagokból készült, részletgazdag, lebilincselő jelmezkreációi a fehér, az arany, a vérvörös és a fekete kombinációjában, amelyek harmonizálnak a színpadképpel, a helyszínnel. A kőfejtőre való utalásként kaptak szerepet a színes féldrágakövek, az alabástrom; a Nílus kékjét idézi a lazúrkő, a sivatagi homokon megcsillanó napfény szintén megjelenik a ruhákon. A közel kétszáz szereplő jelmezén fontos szerepet kapnak a kiegészítők, a nagy részletességgel kidolgozott fejdíszek.
Az Oper im Steinbruch operafesztivál Aida produkciójának a nemzetköziség is a művészi érdeme. Rezidens zenekarként a magyar zenészekből álló Piedra Fesztiválzenekar előadásában csendülnek fel Aida lírikus áriái, Radames románca vagy épp a második felvonás győzelmi jelenete. A karmesteri pultnál a mexikói származású Iván López- Reynoso áll. Élvonalbeli operaénekesekből álló csapat eleveníti meg a szereplőket. Aida, az etióp királylány szerepében három kitűnő szopránt hallhatunk, Leah Crocettót, Ekaterina Sannikovát, valamint Leah Gordont. A Grammy-díjas Leah Crocetto legutóbb 2023 júniusában, a Sydney-i Operaház színpadán alakította óriási sikerrel Aida szerepét. Radames hadvezér szerepét három fiatal tenor, Hovhannes Ayvazyan, Jorge Puerta és Mikheil Sheshaberidze alakítja. Aida riválisát, Amnerist Raehann Bryce-Davis, Kseniia Nikolaieva és Sofija Petrović kelti életre. Az amerikai mezzoszopránt, Raehann Bryce-Davist a New York Times kritikusa a következő szavakkal méltatta:„Élénk, erőteljesen éneklő és artikuláló, igazán lenyűgöző mezzoszoprán“. Amonazro, etióp király szerepében Leo Ant, valamint Nagy Zoltánt láthatjuk.
Hasznos információk:
Aida előadások: 2024. július 10. és augusztus 24. között
Kezdés júliusban: 20.30 óra, beengedés 18.30 órától
Kezdés augusztusban: 20.00 óra, beengedés 18.00 órától
Időtartam: kb. 2,5 óra
Árak: 49 és 178 euró között
A július 27-i,valamint az augusztus 10-i és 18-i előadásokra Sopronból három fel- és leszállóhellyel ingyenes shuttle buszt indítanak.
JEGYRENDELÉS: pan.event jegyiroda
Telefonszám: +43 2682 65065
E-mail: tickets@panevent.at
Még nincs hozzászólás