A Vértes büszke vára, Csókakő
Lassan haladok a Mór felé közelítő 81-es úton, radar fogja vissza a forgalmat. Nem mérgelődöm, van idő nézegetni. Fehérvárcsurgó és Bodajk közelében járok, mind a két község kínál különleges látnivalót, egy másik alkalommal letérek majd hozzájuk.
Székesfehérvártól északnyugatra, a Vértes-hegység szélén, 479 m tengerszint feletti magas sziklaplatón épült Csókakő vára, amelynek felújítás alatt álló romjai messziről látszanak. A Csák nemzetség Dudary ága építtette a 13. század második felében; remek stratégák voltak, a tihanyi alapítólevélben említett hadiút itt haladt el a Gaja-patak völgyében, odafentről jól beláthatóan.
Számtalan tulajdonosa volt, története során Károly Róbert kezébe is került a vár, de nem építtette tovább; 1430-től aztán a Rozgonyi család birtoka lett, s a vár területe ekkor háromszorosára bővült. A török megszállás alatt végvárként szolgált; 1664-ben, amikor Evlija Cselebi arra járt, még mecsetje is volt, ami felkeltette a világutazó figyelmét.
Magyarországi utazásai című művében így ír róla: 'Csókakő Várpalota és a Bakony hegyei között egy magas dombon álló kicsiny, erős épületű váracska, de én nem mentem be. A várban III. Murád khán dzsámija van, amelyről, midőn a mohammedi ezán éneklését hallottam, a vár felől kérdezősködtem. Ennél előbbre nekünk már nincs várunk, mert annyira a határszélen van, hogy ide minden oldalról az ellenség kakasainak hangja hallatszik.' A törökök elvonulása után a vár jelentőségét vesztette, elromosodott, a felújítási munkálatok kis intenzitással csak 2009-ben kezdődtek meg.
A falu főutcáján, elérve a Szent Donát-templomig, készítek néhány képet a távoli várról, és látni egy keveset a hajdani kőbányából is. 2006-ban állították fel Szent Donát szobrát Csókakőn, a szentről elnevezett templom előtt. A fából faragott alkotás Bujdosó Dénes műve, egy rönkből faragta ki a szobrot az alkotó.
Az utcákban eligazító táblák segítik a tájékozódást, kedvesek a helybéliek is. Ez az 'ezerjó hazája' a Vértes hegység déli, délnyugati lejtőin, a Móri-árok peremvidéke. A kisebb borvidékek közé sorolható, hiszen Móron kívül mindössze öt település alkotja. 'Csókakő lankái adják a móri bor jellegét, karakterét és rangját' – mondják büszkén, és amikor a vár legmagasabb pontjáról körülnézek, igazat kell adnom nekik.
A falu országos hírű nevezetessége az ezerjó, amely Fényes Elek szerint 'itt a legjobb az egész megyében'. Zamatos, ízletes nedű, borospincék, borkóstolások, borút, és a község gazdáiból megalakult Borrend várja az ide látogatókat.
A templom 1772-ben épült, s a szőlősgazdák és szőlőskertek védőszentjéről nevezték el. Szent Donát tisztelete gyorsan terjedt, a 18. század óta Ausztriában és Magyarországon is elemi csapások, villámcsapás, jégeső elhárításáért könyörögtek hozzá, emléknapján, augusztus 7-én körmenetet is tartottak a tiszteletére.
A templomot 1863 és 1868 között megújították, oltárképén Szent Donát áldó-védő kezét a szőlőtőkék fölé emeli. Az alkotás a mezőkövesdi Takács István műve. Helyi érdekesség, hogy Szent Donát ünnepét időjárásjósló napként tartják nyilván: 'a csókai búcsú hozza meg az esőt – mesélik –, néha olyan vihar jön, hogy sziklákat görget le a hegyről'.
Kényelmes séta visz fel a vár alatti tágas parkolóba, ahol illemhely és büfé működik a szezonban. Itt is van látnivaló, a rendezett egykori bányaudvaron, a megszüntetett mészkőbánya torzója földtörténeti különlegesség. Szomszédságában 2007-ben felavatták a Trianoni emlékhelyet, amely azóta 'zarándokhelyként' funkcionál.
Én pedig elindulok fölfelé a várba, az út egyik oldalán nyaralók, a másik oldalon szédítő magasságú kőfalak kiugró kőtömbjei kíséretében. A vár látogatása ingyenes, alsó részén még lesz rengeteg munka, de felül már látni a restaurálás szépítő, helyreállító nyomait. Falépcsők kőlépcsőkkel váltogatva, fakorlátokkal segítve visznek fel a vár központjához, a mutatós várkúthoz, a lőrésekhez és ahhoz a sarokponthoz, ahol büszkén leng a nemzeti zászló.
Belátni a fél megyét, jól látszik a Móri-árok és a Keleti-Bakony. Kényelmes egyórás program apránként bejárni a várat, az idő nagy részét a bámészkodás viszi el. Három oldalról meredek sziklafal védi, az egyiken emléktábla emlékeztet egy fiatalon tragikus balesetet szenvedett hegymászóra. A vár felső teraszán volt egy kápolna, amelyből csak a szentély pillérei maradtak meg, és nyoma sincs a hajdani mecsetnek, amelyről Evlija Cselebi mesélt. Mögöttünk kopár, nehezen mászható sziklák, alattunk a móri táj a kordonos szőlőivel, távolban Fehérvárcsurgó tava kéklik, és rálátni a nevezetes Károlyi-kastélyra is.
Van látnivaló és további túrázásra csábító község szép számmal. A közeli Vértes lábánál fekvő Csákberény különleges erdészeti és vadászati múzeumával, műemlék református templomával, vagy Csákvár a nevezetes Esterházy-kastéllyal, a fazekasmúzeummal és a Haraszt-hegyi tanösvénnyel, ami a Vértes egyik leglátványosabb, 3,5 km hosszú körútvonala.
Még nincs hozzászólás