A szelfizés lélektana, avagy a kedves, a kóros és a veszélyes
Csupán játék, vagy valami igazán fontosat elárul magadról és másokról? Betegség jele is lehet.
A szelfizés lélektanának kutatása egy méretes átveréssel kezdődött. Kevéssel azután, hogy a selfie szó létrejött (s bekerült a magyar szavak közé is, szelfiként), még 2014-ben megjelent a nemzetközi sajtóban a hír, hogy az Amerikai Pszichiátriai Társaság Chicagóban, az éves ülésén megerősítette, hogy a szelfizés mentális zavart jelez.
Szép latin nevet is adtak a betegségnek (zavarnak): selfietis. Azok szenvednek benne, akik kényszeres vágyat éreznek arra, hogy a Facebookon, az Instagramon, a Twitteren, a közösségi médiában megszállottan közzétegyék saját képüket.
Aztán kiderült, hogy a „tudományos hír” bizony fake news, álhír volt, nem volt mögötte valós kutatás. De nincs okunk a legyintésre, hogy ez is csak egy átverés a sok közül, mert újabb fordulat következik.
Tavaly két tudós, Janarhanan Balakrishnan és Mark D. Griffiths ténylegesen kutatta a témát, és egy ellenőrzött tanulmányt jelentetett meg az International Journal of Mental Health and Addiction lapjain. Megállapították, hogy a selfietis bizony létezik, egyes esetekben szenvedélybetegség, mentális zavar jele tud lenni.
Meg is határozták a Selfitis Behavior Scale (SBS) viselkedési skálát, hogy segítségével meghatározzák, a kórosan szelfizők érintettek-e, és ha igen, mennyire szenvednek lelki zavarban.
A függőségbetegség három szintjét különböztetik meg:
1. A borderline (enyhe neurózis, depresszió) selfietisben szenvedő legalább naponta háromszor fotózza önmagát, de nem feltétlen tölti fel minden képét a közösségi médiába.
2. Az akut selfietis áldozatai minimum háromszor szelfizik magukat, és a lehető leghamarabb fel is töltik a fotókat a rendelkezésükre álló közösségi oldalakra.
3. A krónikus selfietisben szenvedők fékezhetetlen vágyuktól hajtva éjjel-nappal fotózzák magukat, és műveiket naponta több mint hatszor közzé is teszik.
Érdemes azért tovább árnyalni a képet. Az említett tanulmányt nagyszámú alany bevonásával, korrekt, tudományos módszerekkel, Indiában készítették. Ez azért érdekes, mert ebben a hatalmas országban szokatlan módon a férfiak készítenek több szelfit, s ráadásul Indiában exponálják a legtöbb feltűnést keltő, veszélyes helyszínen készített önfelvételt, melyeknek gyakran halálos baleset a vége.
Mennyi más érdekes, fényképezésre való téma akad a világban… Fotózd azokat, ne mindig csak magadat. De ha már szelfizel, akkor a szükséges lelki önkontrollon felül csináld jól.
1. Nem mindegy a szög
Tartsd a kamerát enyhén (de ne túlzottan) fenn, és semmiképpen ne alulról fotózd magad. Alulról felfelé fotózva megnő a tokád, eltorzulnak arcod arányai, és előnytelenebben nézel ki, mint a valóságban.
2. Itt is érvényes a kétharmados szabály
Ha a felvétel közepében te leszel, az olyan unalmas lesz, mint egy igazolványkép. Mint szinte minden fotónál, tárgyunk itt se legyen középen, a szimmetria keresése amatőröknek való: helyezkedj el a kép középvonalánál kicsit feljebb, a képzeletben függőlegesen felosztott kép egyik - bal vagy jobb - harmadában.
3. Mihez kezdjünk a háttérrel?
Attól függ. Ha csakis önportrét akarsz készíteni, akkor a háttér sok apró részlete nem csak fölösleges, hanem zavaró lehet. Vagy használj olyan (újabb és többnyire drágább) mobilt, amelyik ismeri a bokeh effektet (kívánságodra elmossa, életleníti a hátteret), vagy ugyanezt a részleges homályosítást elvégezheted utómunkaként mobilon, vagy számítógépen.
Ha fontos a háttér, akkor tartsd be az előbb említett kétharmados szabályt, tedd a mobilt szelfibotra, és jó távolról, nagy látószöggel fényképezz.
4. Használj természetes fényeket!
Vakuval csak elrontani lehet a képet, ahogy a déli, túl erős napfénnyel is. Előbbi mély, sötét árnyékokat gyárt, utóbbi minden ráncodat megmutatja. Jó képeket félárnyékban lehet exponálni. Eredeti fotók készülhetnek este, hordozható, filléres kis állványon (tripod) rögzített mobillal, hosszú záridővel.
5. Ne alkalmazz szépségeffekteket!
Az újabb gyártású mobilok kameraszoftverét ellátták Beautify-jal, ez szinte kivétel nélkül természetellenes hatást hoz létre. Neked talán elsőre tetszeni fog, mert nem látszanak a ráncaid, pattanásaid, bőrhibáid, de az eredmény valójában lélektelen gumiarc lesz, mellyel könnyen nevetségessé válhatsz.
6. Kicsit is intim képeket soha ne ossz meg!
Csábító kisebb-nagyobb meztelenséget villantani, egyes közösségi oldalak változó mértékben megengedik ezt, s csak úgy dőlnek cserébe a lájkok és követők. Ne feledd, hogy az intim kép, a fürdőkádban, habok között készült sellő szelfije örökké ott marad az interneten, lementik, megosztják. Eljöhet a pillanat, amikor a régi lájkvadászatod eredménye már egyáltalán nem tűnik jó ötletnek.
7. Még egyszer: ne vidd túlzásba!
Bizonyára nem vagy és nem is leszel beteg egy kis szelfizéstől, és nem szorulsz jó barát vagy szakember segítségére. De a nyakra-főre Facebookra, Instagramra, más közösségi portálra posztolt képekkel leginkább annyit érsz el, hogy túl sok fotódon unatkozó ismerőseid leállítják a követésedet, „némítanak”, netán diszkréten letiltanak.
Még nincs hozzászólás