A svéd példa
Magyarországon nem is kérdés, hogy ki maradjon otthon gyermekáldás után - a társadalom természetesnek veszi, hogy a nő adja fel a karrierjét, és táplálja a családi tűzhely melegét. Itthon mindössze a kisgyermekes családok öt százaléka dönt úgy, hogy az apuka marad otthon a gyerekkel. A nők körében azonban egyre népszerűbb a skandináv példa, ahol az édesapák nagy százaléka ugyanúgy kiveszi a részét a gyermeknevelésből, mint az anyuka.
„Svédországban ez évek óta nagyon jól működő rendszer, ott senki sem lepődik meg azon, hogy az édesapa ugyanúgy kiveszi a részét a gyermeknevelésből, mint az anyuka. Egy rendkívül nyitott szemléletű országról beszélünk, ahol társadalmi értelemben véve nincs különbség nő és férfi között.Svédországban például– Magyarországgal ellentétben – nem okoz családon belüli feszültséget az, ha a feleség magasabb beosztásban dolgozik vagy többet keres, mint a férje. Szeretném hangsúlyozni, hogy a komoly karriert befutó férfiak is otthon maradnak a kisbabájukkal, vagyis egy bolti eladó és egy igazgató ugyanúgy kiveszi a gyermeknevelési szabadságát” – nyilatkozta lapunknak a Svéd Kereskedelmi Kamara elnöke, Takács János.
Anyagi szempontból érthető a döntés, ugyanis itthon apukaként annak éri meg a gyes vagy a gyed, aki éppen munkanélküli, vagy a felesége több pénzt hoz haza – azonban ez a szám igen csekély, ugyanis a férfiak átlagosan 10-15 százalékkal keresnek többet a nőknél. Az is nehezíti a helyzetet, hogy Magyarországon még a tradicionális felfogás a népszerűbb, miszerint a gyereknevelés a nő feladata.
„A svédek nagyon toleránsak, demokratikus gondolkodásúak, konfliktuskerülők és igyekeznek jó kapcsolatokat ápolni az élet minden területén. Hazánkban paradigmaváltásra lenne szükség, hogy ez a fajta mentalitás elterjedjen. Általánosan az a jellemző, hogy a magyar nők nagy része kevesebbet keres, mint a párja, így kapcsolaton belül a pénzügyi kérdések is meghatározzák, hogy ki maradjon otthon a gyerekkel. Sokan azért nem vállalnak gyereket vagy nem mennek a kicsi születése után gyesre, mert féltik a karrierjüket, illetve az állásukat” – folytatta a kamara elnöke.
Svédországban a cégek is változtattak a hozzáállásukon, ugyanis a gyerek születése után 10 napos fizetett szabadságra mehetnek az édesapák, továbbá 60 napos gyest tartanak fenn a számukra, ami alatt megkapják a fizetésük 80 százalékát. Viszont itt is visszaköszönnek a piszkos anyagiak (ugyanis a szülési szabadság összege függ a szülő keresetétől is), amit a vállalatok úgy igyekeznek orvosolni, hogy kifizetik a párok keresete közti különbséget, ezzel is ösztönözve a kispapákat, hogy minél tovább maradjanak ők is otthon a gyermekükkel.
„A cégek Svédországban kötelezettséget vállalnak rá, hogy a gyermekgondozási szabadság után visszaveszik az alkalmazottat ugyanabba vagy a korábbihoz hasonló pozícióba. Annak érdekében, hogy itthon is bátran mehessen az apuka és az anyuka is gyermekgondozási szabadságra, anélkül, hogy a karrierjét vagy a munkahelyét kockáztatná, gyökeres változásokra van szükség. Egyrészt fontos a jogi keretek megteremtése, másrészt – és ez talán még fontosabb – a cégeknek támogatniuk kell a gyermekvállaló családtagok karrierjét. Ebben a nagyvállalatoknak kellene jó példával elöljárniuk. Továbbá a társadalom egészének nyitottnak és befogadónak kell lennie ebben a tekintetben is” – zárta a gondolatait Takács János.
Még nincs hozzászólás