A profit, a cég és az emberek
Ha a vállalatok kerülnek szóba, az első, ami beugrik velük kapcsolatban, a profit. Sajnos az emberek a profitorientált cégeket gyakran gonosznak, kapzsinak, rossznak látják, mondván, hogy nem törődnek semmivel, csak a pénzzel. De valóban így van-e?
Úgy 2000 óta gyűrűzött be Magyarországra a vállalkozások társadalmi szerepvállalásának, vagyis a CSR-nek (Corporate social responsibility) a fogalma. Nem valamiféle világmegváltó dolog ez, csak egy olyan elv, amit minden cégnek követnie kellene.
CSR
„A társadalmi szerepvállalás, vagyis a CSR nem egy beépíthető modul, amit a vállalkozások a működésük mellett csinálnak. Egyfajta menedzsment-modellről beszélünk, vagyis egy cégvezetési formáról. Nagyon leegyszerűsítve a CSR a korrekt vállalkozásokat takarja: azok a cégek tartoznak ide, amelyek figyelnek a fizetési határidőkre, foglalkoznak a dolgozóikkal és a környezetükkel, illetve aktív szerepet vállalnak a környezetvédelemben is. Tudatosan nem tesznek semmi olyat, amiért bocsánatot kellene kérniük, sem társadalmi, sem fenntarthatósági, környezetvédelmi szempontból. Ez pedig nagyon fontos, tekintve, hogy a társadalom – benne a cégekkel, természetesen – 1,6 földnyi erőforrást használ fel évente, vagyis a készletek rohamosan fogynak” – mondja Lakatos Zsófia, a Hill-Knowlton Strategies ügyvezető igazgatója, és a Magyar PR Szövetség elnöke.
Társadalmi, környezeti szerepvállalással
Félreértés ne essék, a társadalmi szerepet is vállaló cégek korántsem csupán nonprofit szervezetek vagy alapítványok. A CSR ugyanis egyáltalán nem zárja ki a profitot, sőt. Nagyon jól mutatja ezt az egyik alapmodell, amely a PPP nevet viseli: Profit, People, Planet. A társadalmi szerepet vállaló cégek is fontosnak tartják a profitot, hiszen ebből élnek. Mégis különböznek a többi, nem CSR-szemléletű vállalkozástól, mivel nem a nyereség az egyetlen, amit szem előtt tartanak. Az értékeléseknél nemcsak a pénzügyi mutatóknak kell pozitívnak lenniük, hanem a társadalom, a közvetlen közösség megítélésének és a környezetre gyakorolt hatásnak is ebbe a tartományba kell esnie.
Ár vagy szemlélet kérdése
Természetszerűen adódik a kérdés: elérhető-e ugyanakkora profit, ha mindenre tekintettel vagyunk? Gondoljuk csak végig: ha a kamionos szállítás miatt egy út tönkremegy, és a lakók ezt jelzik a cég felé, amely nem tesz semmit, azok, akiknek az érdeke sérült, többé biztosan nem veszik meg ennek a cégnek a termékeit. Sőt, erre buzdítják az ismerőseiket is; esetleg még kampányolnak is ellene, ahogy az néhány éve, a Danone esetében történt. Ha azonban a vállalkozás elismeri a hibát, és tesz azért, hogy helyrehozza, az emberek nem haragszanak meg rá, hanem együttműködnek vele.
„Nyugaton ez már bevett módszer. A társadalom és a civil szervezetek kikényszerítik a cégek szerepvállalását, ha tetszik, ha nem. Nálunk még nem tartunk itt, mert hozzánk az anyacégek utasítására került be ez a szemlélet, nem a társadalom nyomására. A hazai fogyasztók – bár fontosnak tartják a cég szerepvállalását a társadalomban és a természetvédelem területén – egyelőre árérzékenyek. Ugyanakkor, ahogy arra már több példát is láthattunk, a rossz lépéseket büntetik, és adott esetben bojkottálják a termékek vásárlását, vagy az adott céggel való kereskedelmet, együttműködést. Ez a jelenség megfigyelhető máshol is, például az USA-ban, ahol az Exxon olajcég rosszul reagált a tankerhajója elsüllyedéséből fakadó katasztrófára, s ennek következtében a mai napig sokan bojkottálják a vállalat töltőállomásait” – fejtette ki az ügyvezető igazgató.
A képlet egyszerű: a vásárlók az ár mellett azt figyelik – és a trendeknek megfelelően ez egyre fontosabb –, hogy a cég milyen módon vállal szerepet a közösség életében és a környezet megóvásában. Minél markánsabb ez a szerep, annál szívesebben vásárolnak a termékeiből. A több vásárló pedig nagyobb profitot jelent. A CSR tehát egy olyan vezetői szemlélet, ami előbb-utóbb szükségszerűen el fog terjedni, elősegítve, hogy mindenki kénytelen legyen a másikra is figyelni, a környezet érdekeit is szem előtt tartva.
Még nincs hozzászólás