A piszokra szükségünk van
Gondolkodtál már azon, hogy mi is az a piszok? A homok például az asztalon piszok, de a sivatagban? A hajszál a fejbőrön rendben van, de a levesben? Vagyis attól függ, hogy hol van. A helyén? Mert akkor ok. Arra azonban ritkán gondolunk, hogy néhány szennyeződés vagy kórokozó jelenléte akár jótékony hatással is lehet az egészségünkre és az immunrendszerünkre.
Persze a túlzott szennyeződés káros. Miként a túlzott higiénia, az állandó fertőtlenítés is. Az úgynevezett fejlett nyugati társadalmakban inkább az utóbbi a probléma. Ma már tudjuk, hogy a túlzott higiénia többet árt, mint használ.
Az immunrendszer egyensúlyának kialakulása
A túlzott higiénia, más néven a higiéniai hipotézis túlzott alkalmazása számos negatív következménnyel járhat. A higiénia hipotézis szerint a túlzott fertőtlenítés, az indokoltnál több antibakteriális kézmosószer és túl sok antibiotikum alkalmazása miatt szervezetünk azokkal a baktériumokkal sem kerül kapcsolatba, amelyek hasznára válnának.
Pedig különösen fontos gyermekkorban találkozni ezekkel, hiányuk miatt ugyanis az immunreakció fejlődése torzul, és a Th2 immunválasz túlsúlyba kerülhet a Th1-gyel szemben. A Th1 és a Th2 az immunrendszer két különböző típusú segítő sejtjét jelölik. Ezek a sejtek kulcsszerepet játszanak az immunválasz irányításában és szabályozásában. A Th1 sejtek feladata a sejtes immunválasz támogatása, a vírusok és a sejten belüli baktériumok ellen hatékony.
A Th2 sejtek a paraziták és a sejten kívüli baktériumok ellen aktivizálódnak. A kettő egyensúlya nagyon fontos, mert a Th2 túlsúlya esetén a szervezet téves allergiás reakciókkal válaszolhat veszélyt nem jelentő hatásokra, míg a Th1 reakció túlsúlya autoimmun megbetegedéseket okozhat. A gyermekek immunrendszerében születés után a Th2 reakció túlsúlya jellemző, és fokozatosan, a bakteriális és virális fertőzések hatására erősödik meg a Th1 immunreakció.
Amennyiben a kicsik nem találkoznak elegendő kórokozóval, a Th1 reakció alulmarad a Th2-vel szemben.
Le az örökös fertőtlenítéssel!
Laboratóriumi kísérletek bizonyítják hogy egy ártalmatlan, környezetünkben elterjedt baktériummal történő immunizálás például megelőzi sőt gyógyítja is az asztmát. Ez azt bizonyítja, hogy szükségünk van baktériumokkal való érintkezésre egészségünk megőrzése érdekében.
Évtizedekkel ezelőtt nem kellett azért aggódni, hogy a gyerek túl steril környezetben nő fel. A családokban a nagyobb testvérek gondoskodtak róla, hogy a kicsik minden betegségen átessenek. A gyerekek az utcákon, tereken, kertekben játszottak és nem a telefonjukat nyomogatták a lesötétített szobában. Ezért szervezetük elegendő „piszokkal“ találkozott. Nem véletlen, hogy a kisvárosokban vagy falvakban élő, háziállatokat tartó, a földet művelő szülők gyermekei között sokkal kevesebb allergiás reakciót figyeltek meg, a szénanátha például szinte ismeretlen volt.
A családméret csökkenése és a városi életvitel miatt azonban a gyermekek egyre sterilebb környezetben élnek. A kórokozókat tökéletesen elpusztító mosó- és tisztítószerek, fertőtlenítők reklámozása miatt a szülők úgy érzik, hogy patyolattisztán kell tartani a kicsiket. Állandóan kezet kell mosniuk, ruhácskáikat mindenféle vegyszerrel mossák, fertőtlenítik, amelynek következtében, a játék során felszedett baktériumokat gondosan elpusztítják, s a Th1 reakció veszít a Th2 allergiás reakciói előtt nyitva áll az út.
Sokféle baj forrása a túlzott tisztaság
A világ egyik legtekintélyesebb tudományos lapja, a Nature közölte azt a tanulmányt, amely sokoldalú vizsgálatokra támaszkodva megerősíti: a túlzott tisztaság krónikus betegségek forrása lehet. Graham Rook immunológus professzor szerint az immunrendszer úgy alakult ki, hogy szüksége van a természetes környezetben élő szervezetektől származó információkra.
A modern életmód csökkenti és torzítja ezeket az információkat, és ez hozzájárul az immunrendszer szabályozásának kudarcához. Nem csak az allergia kialakulásához, de sajnos a krónikus gyulladásos rendellenességek növekedéséhez és tartósan magas szintjéhez, sőt bizonyos pszichiátriai rendellenességekhez is. Csökkent stressztűrő képességhez, szív- és érrendszeri betegségekhez és anyagcserezavarokhoz is vezethet.
A professzor szerint a modern életmódot úgy kellene módosítani, hogy visszaállítsuk azokat a „piszkos“ helyzeteket, amelyekre az immunrendszernek szüksége van.
Az antibiotikumok alkonya
A túlzott fertőtlenítés és az antibiotikumok nem megfelelő használata hozzájárulhat az antibiotikum-rezisztens baktériumtörzsek kialakulásához. Ezek a baktériumok nehezebben kezelhető fertőzéseket okozhatnak, ami komoly közegészségügyi problémát jelenthet.
Az antibiotikumok évtizedeken át hatékony fegyverként szolgáltak a bakteriális fertőzések ellen, de túlzott és gyakran indokolatlan használatuk hozzájárult ahhoz, hogy a baktériumok fokozatosan ellenállóvá váljanak ezekkel a gyógyszerekkel szemben.
A rezisztens baktériumok, olyan súlyos fertőzéseket okoznak, amelyeket egyre nehezebb kezelni a hagyományos antibiotikumokkal. Az antibiotikum-rezisztencia terjedése azt eredményezi, hogy a korábban könnyen kezelhető fertőzések ismét halálos fenyegetéssé válhatnak, miközben az új antibiotikumok kifejlesztése lassú és költséges folyamat.
Az egészséges baktériumflóra
Az emberi bélflóra, más néven mikrobiom, a bélrendszerünkben élő mikroorganizmusok összessége, amelyek nélkülözhetetlen szerepet játszanak az egészségünk fenntartásában. Ezek a baktériumok, vírusok, gombák és egyéb mikrobák segítenek az emésztésben, erősítik az immunrendszert, és részt vesznek az anyagcsere-folyamatokban.
Az egészséges bélflóra támogatja az emésztést, előállítja a szervezet számára fontos vitaminokat, például a B- és K-vitaminokat, valamint erősíti az immunválaszt, megvédve a szervezetet a kórokozóktól. Emellett a bélbaktériumok szabályozzák a gyulladásos folyamatokat, megelőzve az autoimmun betegségek kialakulását.
Az elmúlt évtizedekben a túlzott tisztaság elterjedésével párhuzamosan nőtt az emésztési problémák gyakorisága, a bélbetegségek előfordulása. A túlzott tisztaság és az antibiotikumok gyakori használata csökkenti a bélflóra változatosságát, és egyre gyakoribb és súlyosabb bélrendszeri gyulladásokat okoz. Ráadásul egyre fiatalabb korban, s ennek egyik lehetséges okozója a túlzott higiénia.
Nyugodtan fogja meg a gilisztát
Mindez persze nem azt jelenti, hogy mocsokban kell élni. A higiéniai szabályok figyelmen kívül hagyása természetesen növelheti a fertőzések kockázatát. Különösen fontos a megfelelő higiénia főzéskor, a WC használata után, és a betegek ápolásakor.
Vannak különösen veszélyes és kerülendő szennyeződések. Ilyen a por, a penész és egyéb allergének jelenléte a lakásban. A megoldás a rendszeres, de nem túlzó takarítás különösen a konyhában és a fürdőszobában a rendszeres portalanítás, porszívózás szükséges, felesleges azonban minden felületet a lakásban fertőtleníteni.
Természetes, hogy a gyerekeket minden nap meg kell fürdetni ( bár ez sem biztos), de meg kell nekik engedni, hogy a friss levegőn játszhassanak, érintkezhessenek a földdel, növényekkel és állatokkal. Semmi bajuk nem lesz, ha megfogják a gilisztát, megkóstolják a homokot, és saraznak egy jót eső után. Ez segíti immunrendszerük fejlődését. Összességében tehát nem arról van szó, hogy a „piszok jó”, hanem arról, hogy a megfelelő egyensúly megtalálása a fontos.
Jobb kézzel mosogatni?
Azokban a családokban, ahol kézzel mosogatják az edényeket, a gyerekek 40 százalékkal kisebb valószínűséggel lesznek allergiásak, mint a mosogatógépet használó családokban - írta a LiveScience tudományos-ismeretterjesztő portál. Bill Hesselmar, a Göteborgi Egyetem gyermekosztályának allergológusa és munkatársai szerint a kézzel mosott edények nem lesznek annyira tiszták, a családtagok így több baktérium hatásának vannak kitéve.
A vizsgálatban a kutatók ezer gyermek szüleit kérdezték ki az allergiával, mindennapi életükkel, táplálkozási szokásaikkal kapcsolatban. Hesselmar szerint a kézi mosogatás kapcsolatban áll más életmódbeli jellemzőkkel, melyek szintén ezt a hatást erősítik. Korábbi tanulmányok feltételezése szerint például az alacsonyabb jövedelem, a zsúfolt élettér összefügg az allergia alacsony kockázatával, illetve ez a három tényező is összekapcsolható a mosogatási szokásokkal.
(Forrás: www.livescience.com)
A piszok és a depresszió
Egyre több kutatás szerint a túlzott higiénia a depresszióval is kapcsolatba hozható. A jelenséget kutató szakemberek már a felnőttkori lelki bajok és a túl steril gyermekkori környezet között is találtak összefüggést. Az úgynevezett major depresszív zavar világszerte a negyedik legelterjedtebb állapot, mellyel pszichológusoknak és pszichiátereknek dolguk akad.
A major depresszióval diagnosztizált páciensek szervezetében zömmel egy olyan gyulladás is kimutatható, amely az immunválaszhoz kapcsolódó jelző és szabályozó molekulák, a citokinek magasabb szintjével mutat összefüggést. A gyulladás leküzdéséhez a szervezetnek újfent szüksége van a „rossz” mikroorganizmusokra, ezek segítségével képes más hasznos mikroorganizmusokat felismerni, így kevésbé reagál téves gyulladásos válasszal azokra.
A kutatók azt remélik, a gyulladás visszaszorításával a depresszió ellen is hatni lehet. Ennek legpraktikusabb módja pedig elkerülni a túlzott higiéniát.
Még nincs hozzászólás