A nő szeretve szép
Egy nő addig szép, amíg szeretik. Vajon igaza van Móra Ferencnek, vagy a szerelmen kívül mástól is ragyoghat úgy egy nő szeme, hogy mindenkit válaszmosolyra késztet? Ha a magyar irodalom klasszikusait kérdezzük, előbb-utóbb mind a szerelemnél kötnek ki. Jól van ez így, nőnap táján.
Fotó: Shutterstock.com
Ha egyedül vagyok egy szobában, akkor ember vagyok. Ha bejön egy nő, akkor férfi lettem. És annyira vagyok férfi, amennyire nő az, aki bejött a szobába.
KARINTHY FRIGYES
20 évvel a szerelem gyönyör; 30: életszükséglet; 40: szokás; 50: gyöngeség.
MÓRA FERENC
A NŐKNEK SOHA NINCS FÖLÖSLEGES IMÁDÓJUK.
Ha egy nő szeret egy férfit, akkor az a nő él és vidám, és mindenkivel tud nevetni, csacsogni és kedves lenni, mert a lelkében boldog... A férfiak nem érthetik azt meg, hogy a nő csak abban az esetben érzi magát függetlennek és mindenkivel szemben fesztelennek, ha tudja, hogy szeretve van. Akkor lehet. Akkor úgy érzi, hogy olyan szabad, mint a madár. De a madár is visszajön estére a fészkébe.
MÓRICZ ZSIGMOND
Óh, istennek nagyszerű teremtményei a nők. Érdemes értük élni. De leginkább csak azokért, akiket még nem ismerünk. És mindenek fölött azokért, akiket sohse fogunk megismerni.
ADY ENDRE
A nő olyan fele a férfinak, mint a nappalnak az éj, a lombnak a virág. (...) Csak ránézni is gyönyörűség. Hát még ha ő tekint szeretve ránk. Semmi se szebb, jobb, édesebb. Testének szépségét felül nem múlhatja a művészetnek semmi remeke. - Lelkének édessége földi üdvösségünk.
GÁRDONYI GÉZA
A csók a távolból küldve, kigondolva is édes, ha bizonyosan viszonozva van.
JÓKAI MÓR
Akit szeretnek, sosem öregszik meg, szerelmese szemében mindig tizenhét éves marad, és kócos haját, könnyű, nyári ruháját ugyanaz a barátságos szél borzolja egy életen át, ami akkor fújt, abban a végzetes pillanatban.
SZERB ANTAL
„Nézem a hegyek sörényét -
homlokod fényét
villantja minden levél.
Az úton senki, senki,
látom, hogy meglebbenti
szoknyád a szél.
És a törékeny lombok alatt
látom előrebiccenni hajad,
megrezzenni lágy emlőidet és
- amint elfut a Szinva-patak -
ím újra látom, hogy fakad
a kerek fehér köveken,
fogaidon a tündér nevetés.”
JÓZSEF ATTILA: ÓDA
Még nincs hozzászólás