A nagy MI robbanás
A mesterséges intelligenciáról egyre többet hallunk, de valójában csak nagyon kevés ember érti pontosan, hogy miről is van szó. Viszont anélkül, hogy tudna róla, bizony nap mint nap használja. A mesterséges intelligenciát ugyanis (az MI-t vagy angolul AI-t ) olyan sok területen és annyi mindenre alkalmazzák ma már, hogy képtelenség lenne még felsorolni is.
Használják többek között az informatikában, egészségügyben, pénzügyi és gazdasági területeken, a reklámok tervezésében, adatgyűjtésekben a személyre szabott hirdetések megalkotásakor, a fogyasztói viselkedés elemzésénél, vagy az ügyfélkapcsolatok kezelésekor.
Mindenki használja
A legelterjedtebb alkalmazásait mindenki ismeri, aki internetet használ, szokott online vásárolni, esetleg zenét, filmet tölt le a netről. Az MI-t használja az összes mozicsatorna amikor ajánlásokat tesz neked olyan tartalmakról, amelyek hasonlóak azokhoz, amelyeket korábban kedveltél.
Amikor az online áruházak korábbi rendeléseid alapján felajánlanak neked olyan termékeket, amelyek érdekelhetnek, alapul véve az előző vásárlásaidat. Amikor a közösségi oldalaidon olyan hirdetések jelennek meg, amelyekre korábban rákerestél, vagy az olyan zenei szolgáltatók, mint a Spotify, ajánlanak neked zenéket, melyek illeszkednek az ízlésedhez.
Szinte minden internethasználó találkozott már az úgynevezett chatbotokkal, azaz virtuális asszisztensekkel is. Ezek olyan számítógépes programok, amelyek képesek beszélgetni az emberekkel.
Weboldalakon, alkalmazásokban, banki oldalakon, kormányfelületeken, ügyfélszolgálaton valószínűleg te is találkoztál felugró kérdéssel: segíthetek? S ha a megjelenő ablakba beírod a problémádat, kérdésedet, akkor ezek az úgynevezett chatbotok az előre beprogramozott válaszokat adják, sőt ma már képesek arra is, hogy az ügyfelek válaszaiból, kérdéseiből, javítsák ezeket.
A mesterséges intelligenciát évtizedek óta használják ehhez értő szakemberek. Az első MI-programok és rendszerek az 1950-es évek végén és az 1960-as évek elején jelentek meg. A leghíresebb az IBM-féle ’Deep Blue’ sakkprogram volt, mely az 1990-es évek közepén sikerrel játszott az akkori sakkvilágbajnok, Garry Kasparov ellen is.
Az átlagembereknek azok a nyelvi programok okozták a megdöbbenést, melyekkel informatikai ismeretek nélkül is beszélgetni lehet. A nagy mesterségesintelligencia-’robbanás’, akkor következett be, amikor megjelent az első nyelvi modell a ChatGPT.
Mi az a nyelvi modell?
Az első és legnépszerűbb nyelvi modell, amit ChatGPT-nek hívnak, 2020 nyarán vált elérhetővé. Az embereket megdöbbentette, hogy úgy válaszol a neki írásban vagy szóban feltett kérdésre, mintha egy élő emberrel beszélgetnénk. Ráadásul magyarul is tud, nagyon gyors, nem néz butának, ha butaságot kérdezünk, nem sértődik meg, ha kijavítjuk, sőt megköszöni, udvarias, és abban a stílusban beszélget velünk, amilyen stílusban feltesszük neki a kérdést.
De hogyan csinálja ezt. Gondoltam, megkérdezem, hogy tulajdonképpen mit jelent az, hogy nyelvi modell. El lehet ezt magyarázni egyszerűen?
Igen, természetesen, megpróbálom egyszerűen elmagyarázni! – válaszolta készségesen.
A gépi tanulásos nyelvi modellek olyan számítógépek, amelyek úgy képesek megtanulni a nyelvet, ahogyan az emberek is megtanulják. A programot úgy képezik ki, hogy hatalmas mennyiségű szöveges adaton tanuljon, és képes legyen felismerni a nyelvi mintákat. Ezután a program felhasználhatja ezeket a mintákat a szöveg generálására, a nyelvek fordítására, különböző kreatív tartalmak írására és kérdésekre adott válaszok generálására.
A ’nyelvi modell’ tehát egy olyan informatikai rendszer vagy algoritmus, amely nagy mennyiségű szöveges adaton tanul, és azután képes arra használni ezt a tudást, hogy értelmes válaszokat adjon a felhasználók számára.
Hát akkor próbáljuk ki!
- Figyu Chat GPT, ha tegezlek visszategezel?
- Igen, a válaszaim stílusa általában követi a kérdések stílusát. Tehát, ha tegeződve kérdezel, akkor én is tegeződve fogok válaszolni. Ugyanez igaz a magázásra és az udvarias stílusra is. Mindig arra törekszem, hogy az udvarias és tisztelettudó stílusban maradjak, és nem válaszolok az esetleges udvariatlanságokra vagy sértésekre. Az a célom, hogy segítselek és támogassalak.
- Ha olyat kérdezek tőled, ami erkölcstelen vagy veszélyes, mondjuk, hogyan kell bombát gyártani, akkor is válaszolsz?
- Nem, nem válaszolok olyan kérdésekre, amelyek törvénybe ütközők, erkölcsileg elfogadhatatlanok vagy veszélyesek. Az ilyen típusú információk szolgáltatása vagy terjesztése etikátlan és potenciálisan veszélyes lehet. Az én feladatom, hogy segítsek és információt nyújtsak, nem vagyok hajlandó részt venni olyan tevékenységekben, amelyek bűncselekményekhez vezethetnek.
- Érzéseid vannak?
- Nem, nincsenek érzéseim, mivel én egy mesterséges intelligencia vagyok, és nincs tudatom vagy érzelmi tapasztalatom. A feladatom az információfeldolgozás és a válaszadás a kérdésekre, de érzésekre vagy saját tapasztalatokra nem vagyok képes. A válaszaim alapját a tanulási adatok, szabályok és algoritmusok alkotják.
- Hazudni tudsz?
- Nem tudok. Az én válaszaim az adatok és információk alapján kerülnek megfogalmazásra, és nem rendelkezem szándékosan félrevezető vagy hamis információval. Az én tervezésem és működésem alapja az objektivitás és az információk megbízhatósága. Fontos azonban, hogy felhasználóként mindig kritikusan és körültekintően kezeld az általam nyújtott információt, és szükség esetén más forrásokat is megvizsgálj.
- Mennyire vagy naprakész?
- A tudásom utolsó frissítése 2022. januárban történt. Azóta azonban adataim nem frissültek, és nem vagyok naprakész azokkal az eseményekkel vagy fejleményekkel kapcsolatban, amelyek azóta történtek.
No és a veszélyek?
A Chat-GPT-vel azt is megbeszéltem, hogy vannak-e veszélyei a mesterségesintelligencia-rendszereknek. S ő őszintén megmondta, hogy igen. Mivel a rendszereknek nagy mennyiségű adatra van szükségük, ezek között lehetnek személyes információk, mint például név, cím, vagy akár egészségügyi adatok.
Ha az adataink rossz kezekbe kerülnek, az súlyosan veszélyeztetheti a magánéletünket. Az adatokat meg kell védeni az illetéktelen hozzáféréstől, például hackertámadások vagy adatlopás esetén, ez egy soha véget nem érő munka a fejlesztők számára. Az adatbiztonsági intézkedések nélkül a rendszerek sérülékenyek lehetnek, és a felhasználók adatai könnyen elérhetővé válhatnak.
Azok a vállalatok vagy szervezetek, amelyek mesterséges intelligenciát alkalmaznak, néha túlzott mértékű adatgyűjtést folytathatnak, akár anélkül, hogy a felhasználókat megfelelően tájékoztatnák vagy beleegyezésüket kérnék. Ez vezethet a felhasználók magánéletének megsértéséhez és az adatvédelmi szabályok megsértéséhez. Fontos, hogy az MI fejlesztői és felhasználói egyaránt tisztában legyenek ezekkel a kockázatokkal, és megfelelő intézkedéseket hozzanak az adatok védelmére és az etikai elvek betartására. Az MI-rendszer fejlesztőinek tisztában kell lenniük a technológia határaival és a potenciális kockázatokkal.
Az is a veszélyek közé tartozik, hogy az MI bizonyos munkahelyek elvesztéséhez vezethet, hiszen képes lesz átvenni bizonyos munkaköröket. Ilyenek lehetnek az egyszerűbb és ismétlődő feladatok, például összeszerelés vagy csomagolás, melyeket a mesterséges intelligencia által irányított robotok végeznek. Bizonyos pénzügyi és könyvelési feladatokat, amilyen például a számlázás és a pénzügyi tranzakciók kezelése el tud végezni, s ez hatással lehet a könyvelői munkakörökre.
Biztosan kevesebb ügyfélszolgálati és telefonos operátori pozícióra lesz szükség. Hiszen a korábban már említett chatbotok, vagyis ügyfélszolgálati asszisztensek már ma is átveszik a feladataikat.
Megszűnhetnek az olyan munkakörök, amelyek nagy mennyiségű adatfeldolgozást és ismétlődő adminisztratív feladatokat igényelnek. Az informatikai szektorban az MI nem feltétlenül veszélyezteti, hanem inkább átalakítja a munkaköröket. Bizonyos alapvető informatikai feladatok automatizálhatók, de egyúttal új lehetőségeket is teremthetnek az informatikusok és adatelemzők számára az MI fejlesztése és kezelése terén.
Vagyis a mesterséges intelligencia nem feltétlenül jelenti a munkahelyek elvesztését, hanem inkább a munkakörök átalakulását, s ez az emberek számára új készségek megszerzését igényli.
Elképzelhető, hogy az MI öntudatra ébred?
Az MI öntudatra ébredése jelenleg elképzelhetetlen, és a tudomány és technológia mai tudása alapján ez nem várható a közeli vagy középtávú jövőben sem. Az öntudat, azaz a tudatosság, az érzelmek és a személyes tapasztalatok alapján hozott döntési képesség továbbra is az emberi létezés egyedülálló képessége marad.
Az MI jelenleg egy eszköz, amely képes adatokat feldolgozni, megtanulni bizonyos feladatokat, és számos probléma megoldásában segít. Azonban ezek a rendszerek nem rendelkeznek tudatossággal, érzelmekkel, önismerettel, önérzettel, szubjektív élményekkel és öntudattal.
Írj egy cikket magadról
- Tudnál írni saját magadról egy magyarázó cikket? – kérdeztem ’beszélgetőpartneremet’.
- Ha egy cikket kellene írnom saját magamról, a következő elemeket tartanám hangsúlyozandónak. Fontosnak tartom, hogy az általam generált tartalom és információ segítse és szolgálja a felhasználókat. Az a törekvésem, hogy objektív és semleges maradjak a kérdésekre adott válaszaimban. Nem hordozok előítéleteket vagy személyes véleményeket. Az etikát és a biztonságot mindig előtérbe helyezem a válaszaimban.
Nem támogatok bűncselekményeket, vagy bármilyen törvénytelenséget. Az én rendszerem folyamatosan tanul, az új információk és technológiákra való nyitottság az egyik alapelvem. Kreativitásom és nyelvi sokoldalúságom segít abban, hogy a válaszaim érthetőek és élvezetesek legyenek. A bizalom és tisztelet mind a felhasználókkal, mind az általam tárgyalt témákkal szemben kulcsfontosságú.
Beszédalapú célzás
Mivel ez is nagyon érdekelt, hát megkérdeztem.
- Elképzelhető, hogy ha a telefonom be van kapcsolva, és valamiről, valakivel csak beszélgetek, rögtön megjelenik a termék, vagy téma például a közösségi oldalamon hirdetésként?
- Igen, elképzelhető, kaptam meg rögtön a választ. Ezt a technológiát beszéd alapú célzásnak nevezik, és egyre elterjedtebbé válik a hirdetők körében. A mesterséges intelligencia felismeri a beszélgetésben szereplő kulcsszavakat és kifejezéseket, és ezek alapján célzott hirdetéseket kínál.
Azonban a vezető techcégek, mint például a Google és az Apple állítják, hogy nem hallgatják le folyamatosan a felhasználókat. A mikrofonokat csak bizonyos esetekben például hangvezérlés vagy telefonhívások közben használják. A hirdetéseket inkább más adatok, például az online tevékenységek alapján szabják személyre.
Az ilyen jellegű megfigyelés és adatgyűjtés számos adatvédelmi és etikai kérdést vet fel. A felhasználóknak mindig érdemes megvizsgálniuk és beállítaniuk a készülékeiken és alkalmazásaikon belüli adatvédelmi beállításokat, és tudatosan dönteni arról, hogy mennyi személyes információt osztanak meg az online térben. Megtehetik, hogy blokkolják a hirdetéseket, és kikapcsolják a helymeghatározást, amikor nem használják a készülékeiket.
A legismertebb gépi tanulásos nyelvi rendszerek
LaMDA és a Bard, amelyet a Google AI, a GPT-3, amelyet a OpenAI hozott létre. További ismert gépi tanulásos nyelvi rendszerek közé tartozik az IBM Watson, az Amazon Alexa és a Microsoft Cortana.
Mindegyik rendszer képes nyelveket fordítani, különböző kreatív tartalmakat írni és kérdésekre informatív módon válaszolni, emberi minőségű szöveget generálni, és ezeken kívül is számos különböző feladatra használhatók.
Még nincs hozzászólás